Az lesz a matek, hogy a villanyszámládból törleszted a hiteledet

Legfontosabb

2022. november 03. – 16:25

Az lesz a matek, hogy a villanyszámládból törleszted a hiteledet
Fotó: Jászai Csaba / MTI / Bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

Ahhoz, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátóvá váljon a világ, minden szektornak ki kell vennie a részét. A zöld átállást a bankok hitelprogramjaikkal tudják segíteni, és ezen a téren vannak is előremutató fejlemények. A Másfélfok sajtóklubjában Gyura Gábor, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) fenntartható pénzügyi tanácsadója azt mutatta be, hogy a hazai bankoknak milyen mozgásterük lehet a lakások energiahatékonysági beruházásainál.

A lakásszektor a szén-dioxid-kibocsátásból és az energiafelhasználásból is nagy részt hasít ki, itthon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, körülbelül az összefogyasztás 32 százaléka jut rájuk, míg a szén-dioxid kibocsátásából 36 százalék a részesedésük. Olyan terület tehát, amelyen könnyen lehetne sikereket elérni.

Az Európai Unióban a lakásállomány éves kibocsátása 1026 megatonna, amelyet szűk harminc év alatt nullára kéne levinni. A kibocsátáscsökkentés egyik útja az, hogy már az új lakások építése eleve olyan technológiával történik, amelynek nettó zéró az emissziója, de az energetikai célú lakásfelújításokkal is hatalmas csökkentést lehet elérni. A lakásokban a fűtési és hűtési rendszerek a nagy energiafelhasználók, de a melegvíz-előállítás, a háztartási eszközök és a főzés fogyasztásával is számolni kell.

Gyura Gábor azt mondta, hogy körülbelül évente 300 milliárd eurós pluszberuházásra van szükség az Európa Unióban ahhoz, hogy 2050-ig közel nulla legyen a lakóingatlanok kibocsátása „Szerintem a lakosságot nemcsak a klímacélok felől kell érzékenyíteni, hanem van egy potenciális foglalkoztatási előny, hiszen a felújításokat jellemzően kkv-k végzik, de egyéb jóléti előnyök is származnának a modernizálásból, elég csak a légszennyezés csökkentésére gondolni.”

Ahogy arról a Telexen is többször írtunk, Magyarország nem áll túl jól modern és jó energiahatékonyságú lakásokban. Gyura azt mondta, a jelenlegi ütemet tartva, körülbelül kétszáz év alatt lehetne lecserélni az ország lakásállományát, és ugyan tavaly az új lakások fejlesztésében és kínálatában Budapesten már több mint ötven százalék volt a közel nulla energiaigényű lakások aránya, Magyarországon nem feltétlenül elég szigorúak e kritériumok. Az új lakásoknál viszont jóval nagyobb problémát jelentenek a felújítandók, hiszen a mai épületállományunk 70-80 százaléka még 2050-ben is állni fog. Évente 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség. Ezt a hatalmas számot viszont csak a különböző szereplők összehangolt lépéseivel van esély elérni.

„A korábbiaknál nagyobb és célzottabb állami programokra van szükség, nagyon fontos az állami szabályozás is a lakóépületeknél, és mindezt kellene kombinálni a kereskedelmi bankok hitelezésével. Ezek a bankok jóval nagyobb megmozgatható forrás fölött diszponálnak, mint az állam”

– mondta Gyura.

A korábban a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának alapító vezetőjeként is dolgozó szakember szerint jó hír, hogy a klímasemleges banki hitelezés előtérbe került az elmúlt években. A globális bankrendszer 40 százaléka a banki mérlegfőösszeg szerint már csatlakozott a nettó zéró hitelezést vállaló bankok szövetségéhez. Ezek a bankok azt vállalják, hogy 2050-re a hiteleikhez kapcsolódó emissziókat nullára szorítják le. Gyura felhívta a figyelmet arra, hogy itt véletlenül sem arra kell gondolni, hogy a bankok faültetési programmal vagy papírhasználat-csökkenéssel akarnak karbonsemlegessé válni: azzal kell számolniuk, hogy mennyi kibocsátás párosul a kihelyezett hiteleikhez.

Itthon is már több olyan bank van, amely az ENSZ felelős banki irányelveit követi. Ilyen például az MKB, az OTP és a Raiffaisen csoport. A KBC csoport is tett már fenntarthatósági célokat, a lakásfinanszírozásban például 2050-re 85 százalékos kibocsátáscsökkentést akarnak elérni, de hamarosan a többi hazai banknál is megjelenhetnek a nettó zéró célok. Ha más nem, az anyavállalatuktól csorognak le ezek a programok.

Gyura szerint most a hitelezésben nem könnyű a magyar helyzet, az adózási környezet, a különböző moratóriumok és a kamatkörnyezet sem növeli a hitelezési hajlandóságot, de ezzel párhuzamosan

a rezsitámogatás visszavágása óriási ösztönző lett az energetikai felújításokhoz.

A pénzügyi tanácsadó úgy látja, akkor lehetne sikeres egy hitelezési program, ha az állandóan jelen lévő, kiszámítható lenne, így még alacsonyabb támogatásintenzitással is működhetne. Azt károsnak tartja, hogy csak kampányszerűen vannak ilyen állami támogatási programok, és akkor nagy rohamok indulnak, a köztes időszakban pedig minden szereplő kivárásra játszik.

Szerinte a belátható időn belül megtérülő termékeket jól lehetne népszerűsíteni azzal, hogy az energiamegtakarításból vagy más szóval a villanyszámládból törleszthető a hitel. „Ez a matek még inkább működik majd a fájdalmas rezsiárak mellett” – mondta Gyura. Erre már jó példa volt az MFB kamatmentes hitele, ami a kezdeti alacsony kereslet után gyorsan népszerű lett a lakosság körében, mivel sok esetben annyival csökkenthető volt a rezsiszámla, mint amennyit a havi törlesztésre kellett fordítani.

„A hitelképes beruházásokat garanciavállalással, kamatkedvezménnyel megédesíthetné az állam” – mondta a szakember, aki szerint az is sokat lendíthetne a hitelezésben, ha a kereskedelmi bankok lekérhetnék a lakások energetikai tanúsítványait, amelyeket a Lechner Tudásközpontban tárolnak. Az adatok ismeretében könnyebben lehetne beárazni a hiteleket, és az egész folyamat felgyorsulhat.

Gyura úgy látja, hogy Közép-Európában a magyarországi bankok némi előnyben vannak, soknál van külön felelőse a zöld pénzügyeknek (ESG), és a klímasemleges hitelezésről is megindult a párbeszéd, még ha kifejezetten ilyen termék jelenleg nem is elérhető itthon.

A tanácsadó szerint egy olyan finanszírozási konstrukció is életképes lehet, amelyben az olyan nagy energiacégek, mint az MVM vagy az Elmű, fognak össze a bankokkal, hiszen az energiaszolgáltatók amúgy is szabályokkal rá vannak kényszerítve, hogy a végfelhasználóknál megtakarítások képződjenek.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!