A Covid-járvány mélypontjánál is alacsonyabb szintre esett a magyar lakosság fizetőképessége
2022. október 28. – 10:05
Az előző negyedévhez képest 64 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest 71 százalékkal csökkent a magyar háztartások fizetőképességi indexe az Intrum és a GKI kutatása alapján.
Nagyon durván bezuhant a magyar háztartások fizetőképessége. Pedig az idei év első negyedévében még növekedett az ezt követő index, de azóta folyamatosan esik, szeptemberben pedig már egészen mély szintre apadt.
Mindezt az Intrum (Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja) és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített Intrum Fizetőképességi Index (IFI) mutatja, amely szerint immár a Covid-járvány alattihoz hasonló szintre romlott a mutató.
2022 harmadik negyedévében már az elmúlt évtized legrosszabb értékét, 12,6 pontot mutatott a fogyasztói árak, bérek és lakossági adósságok alapján kiszámolt mérőszám.
Ez így talán sokat nem mond, de a százalékos arányokat figyelembe véve, 2022 harmadik negyedévében a fizetőképességi index 64 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához képest 71 százalékkal.
A legnagyobb mértékben az energiaárak emelkedése és az infláció terhelik a családok pénztárcáját, ami a fogyasztás csökkenését és recessziót vetíthet előre 2023-ban.
Deszpot Károly, az Intrum igazgatója rámutatott:
„A fizetőképességi index az első negyedévben még 45 ponton állt, ami az egyik legmagasabb volt az utóbbi években. A friss negyedéves érték már a 12-t közelíti, ráadásul havonta folyamatos romlás figyelhető meg, szeptemberben már csak 6,98 ponton állt. Elmondható, hogy mostanra a családok megélhetése nehezebb, mint a Covid-járvány csúcsán, a legszigorúbb lezárások idején volt: akkor az index 18,9 pontig esett csak le.”
Abban, hogy a megelőző hónapokban még javulni tudott a fizetőképesség, nagy szerepe volt a gazdaságot erőből élénkítő gazdaságpolitikának is, amely ugyan képes volt csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat, valamint sok pénzt hagyott a háztartásoknál, de a költségvetési egyensúly romlásához, így pedig gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz vezetett. Ezt tetézték a magas energiaárak, amelyek az orosz–ukrán háború miatt tartóssá váltak, és júliustól a magyarországi gáz- és áramár-emelésekhez vezettek.
Az IFI friss adata borús képet fest a magyar gazdaság kilátásairól: míg az év elején dinamikusan nőtt a magyar gazdaság (az első félévben 7,3 százalékos volt a bővülés az előző év azonos időszakához képest), addig a harmadik negyedévben már a növekedés lassulása mutatkozik, jövőre pedig a recesszió sem kizárt.
