Szakmai elemzés a rezsicsökkentésről: enyhítette a szegénységet, de leszoktatott a takarékosságról

A lassan egy évtizede velünk levő, mindenki által ismert rezsicsökkentés nevű energetikai és persze politikai termék alighanem az egyik legvitatottabb kormányzati intézkedés. Még egy múltbeli (ex post) elemzés számára is elég megosztó a kérdés.

• A kormánypárti narratíva szerint hatalmas érték, hogy a magyarok olcsón kapták, és részben kapják a mai napig a gázt, az áramot, a távhőt, és aki ezt kritizálja, az ráront a magyar családok pénztárcájára.
• A kritikusok szerint pedig valójában maga a pokol az, hogy Magyarországon az elmúlt években nem volt ösztönzés az energiahatékonyságra, a fűtés-korszerűsítésekre, a szigetelésre, ezért a rezsicsökkentés az energiaválságunk egyik oka.

Történelmi big picture

Amikor valaminek ennyire ellentétes a megítélése, annál nagyobb öröm, ha higgadt elemzést olvashatunk róla. Mindjárt ez következik, de még egy pillanatra emlékezzünk vissza arra, hogy milyen környezetben is jött a rezsicsökkentés.

Mivel találkozott Orbán Viktor, amikor 2010-ben visszatért a hatalomba?

Nem volt pénz a kasszában (ez még akkor is igaz, ha a korábbi szocialista kormányfők egyensúlyvesztése után Bajnai Gordon már kezdett konszolidálni), az EU, az IMF nem engedte, hogy növeljük a hiányt.

A Fidesz azt láthatta, hogy bármennyire fegyelmezett is, bármilyen adókat vet ki, vagy pozitív intézkedéseket vezet be a magyar gazdaságban, azok nem lehetnek hatékonyak, mert a lakosság megfelelő jövedelem hiányában nem tud fogyasztani, GDP-t növelni, ugyanis a jövedelme elmegy a devizahitelek törlesztésére és a rezsire.

Ha külső segítséget nem kapunk – jött a következtetés –, akkor majd mi lépünk,

• hamm, bekapjuk a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat;
• forintosítjuk a devizahiteleket; és
• határt szabunk a lakosság rezsiköltségeinek.

Kilenc éve kezdtük

A teljes intézkedéssorozatot nem tekintjük át, de Szép Teklának, a Miskolci Egyetem docensének a Magyar Energia Szimpóziumon megtartott előadása és a Weiner Csabával (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) közösen megírt tanulmánya alapján elemezzük a rezsicsökkentés okait és következményeit.

Mit kell ezen annyit elemezni? – kérdezhetnénk, hiszen egyszerű a képlet: ha olcsóbb az energia, többet fogyasztunk, kevesebbet spórolunk. Ám mégsem ilyen egyszerű a dolog.

Gondoljunk csak bele, hogy a magyar lakosság energiafogyasztását mennyiféle hatás befolyásolta az eltelt közel 10 évben!

• A demográfia (kevesebben lettünk).
• A gyarapodás, vagyis gazdagabbak lettünk, és nagyobb lakást, újabb (energiafaló) masinákat vettünk.
• Ráadásul a rezsicsökkentés miatt is több jövedelem maradt a zsebben, abból is gazdagodtunk.
• De azért természetesen számított a technológia (jobb energiahatékonyságú gépek, épületek), és reméljük, hogy a klímatudatosság is javult.

Az elemzési keretek

A szakember saját kutatásáról elmondta, hogy az elemzésnél igyekeztek kiszűrni az időjárás változásából fakadó különbségeket, és a kutatás még kifejezetten a nagy változások (Covid, háború) előtti eredményeket tartalmazza.

Mint emlékezhetünk, a 2022-ben már részlegesen kivezetett intézkedés 2013-ban lépett életbe, és hamarosan a földgáz és az áram ára 25 százalékkal, a távhőé 23 százalékkal mérséklődött. Az EU eleinte ágált ellene, volt is egy vizsgálat a hatósági árszabás miatt, de végül maradhatott a csomag. Igaz, az EU elvileg azt kérte, hogy legyen a programnak egy záródátuma, és Magyarország nevezze meg azt is, hogy milyen társadalmi csoportok kapnak támogatást.

Az egész rezsicsökkentés hátterében az a felismerés állt, hogy

Magyarországon magas volt a családok energiára költött jövedelemhányada (7,4 százalék), szemben az uniós 4,3 százalékkal.

Szép Tekla szerint alacsonyak voltak a jövedelmek, rossz volt az energiahatékonyság, és azért valóban magas volt az energia ára is (legalábbis jövedelemarányosan, ennek kapcsán megjegyezhető, hogy akár a jövedelmeken is lehetett volna segíteni).

A program hatására aztán nálunk lett a legalacsonyabb az ár. Sokan (20 százalék) éltek Magyarországon energiaszegénységben, vagyis nem tudtak olyan meleget előállítani, mint amilyet szerettek volna, és a lakosság 25 százaléka küszködött számlabefizetési gondokkal (ez később 11 százalékra esett vissza).

Beépült

A program későbbi pozitív hozadéka volt az is, hogy valóban csökkent azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelő hőmérsékletűre fűteni a lakásukat. Kezdeti energiaipari programjaiban még maga az Orbán-kormány is arról írt, hogy a szociális intézkedéseket el kell különíteni az energetikai intézkedésektől.

Később azonban annyira politikai termékké vált a „rezsiharc”, hogy 2015-től már minden energetikai program evidensen beépítette a rezsi árának fenntartását.

A kommunikációban ugyanakkor benne maradt, hogy azt a megtakarítást, amit a háztartások realizáltak, jó lenne átcsoportosítani energiatakarékossági intézkedésekbe. Csak éppen ez nem így valósult meg.

Öt fontos aspektus

Képleteket nem fogunk leírni, de lényeges, hogy a tanulmány ötféle szempontot elemzett, amelyek energiafogyasztásra gyakorolt hatásait jól el lehetett különíteni.

Az öt főbb komponens:

• Árhatás – ha változnak az árak, ez miként befolyásolja az energiafelhasználást.
• Intenzív strukturális hatás – az energiamix hatása, mit használnak a családok, tűzifát, szenet, földgázt, áramot?
• Extenzív strukturális hatás – ez leginkább az energiahatékonyság.
• Kiadási, vagy jóléti hatás. Ha nő a háztartások elkölthető jövedelme, mit vásárolunk? Jobban befűtünk? Nagyobb lakásba költözünk? Medencét építünk? Gépeket veszünk?
• Demográfiai hatás.

És a következmények

Ha ezeken a hatásokon egyesével végigmegyünk, a bonyolult számításokkal egyedileg is lebontható, mi hogyan hatott. Szép Tekla szerint

a rezsicsökkentés közvetlenül (intervenciós árhatás) nagyon jelentősen megemelte Magyarország energiafogyasztását: 13 petajoule (PJ) pótlólagos energiafelhasználást okozott.

A szerkezeten belül az is látszik, hogy a nem támogatott szilárd tüzelőanyagok (a szegények által használt tűzifa és szén) felől eltolódott a fogyasztás a gáz irányába. Ezt a jelenséget úgy is hívják, hogy energialétra. Ha jobban élünk, jobb minőségű energiahordozókat használunk, de mivel éppen a gazdagok energiáját támogatta a rendszer, a rezsicsökkentés növelte a jövedelmi különbségeket is.

Érdekes, hogy a számok alapján kiugró pótlólagos fogyasztás egyetlen évben, 2015-ben jelentkezett, utána már a magyarok beépítették, természetesnek vették a döntéseikben a rezsiköltséget.

A jóléti hatásnak – vagyis annak, hogy jobban élünk – szintén jelentős energiafogyasztás-növelő következménye volt. Itt még nem értük el a telítettségi pontot – van olyan szint, amelynél a pótlólagos jövedelem már nem jár több energiafogyasztással.

Magyarországon is ez a cél: meg kell szakítani azt, hogy a növekvő jólét tovább emelje az energiafogyasztást.

Végül ott van a demográfiai hatás, vagyis az, hogy évi 25-30 ezer emberrel kevesebben fogyasztanak Magyarországon energiát, és ez természetesen csökkenti az energiafelhasználást.

Eredmények

Végül, ha reális egyenleget szeretnénk vonni a rezsicsökkentés 9 évéről, az pozitívan megállapítható, hogy az intézkedés következtében

• csökkent az energiaszegénység; és így
• mérséklődött általában is a szegénység;
• apadt az infláció;
• jól látszik az a hullámzás, hogy a rezsicsökkentés előtt sokáig az élelmiszer volt a háztartások fő kiadása, a rezsiintézkedés előtt közvetlenül a rezsi feljött, majd ismét visszaszorult az élelmiszerek mögé.

Negatív következmények

A program rossz következményei között is többelemű a felsorolás:

• a társadalmi egyenlőtlenség nőtt;
• a háztartási szektorban visszafogta az energetikaihatékonyság-javító beruházásokat, a lakáspiacon 3 százalékos felújítási ráta lenne indokolt, de itthon ez csak 1 százalék;
• nem ösztönözte a lakossági energiatakarékosságot;
• általánosan is visszafogta az energiaipar hazai beruházásait, így a megújuló projekteket is;
• a nem kedvezményezetti energiafelhasználók számára emelte az energia árát; és
• végeredményben rontotta az ellátásbiztonságot.

„Nem igaz, hogy nem volt oka a programnak. Volt miért bevezetni, és valós problémákban hozott előrelépéseket. Ám a lakosságnál a vizsgálati időszakban jelentkező 632 milliárd forintos pozitívumot érdemes lett volna átcsatornázni célzott energiatakarékossági programokra”

– mondta a szakember. A lényeg tehát az lett volna, hogy a magyaroknak ne halat, hanem halászhálót adjanak. Mindenesetre azt talán fel lehetne használni egy új dialógus bevezetésére, hogy most sokan beszélnek arról, miként lehet energiát megtakarítani. A szakember azt mondja: az energiapiacon az első lépésnek az energiahatékonyságnak kellene lennie, az már csak a második, hogy milyen tiszta, megújuló forrásokra támaszkodhatunk.