Palkovics László: 2014 és 2021 között úgy robbant a lakosság gázfogyasztása, hogy nem lett hidegebb

A magyar gázfogyasztás lehetséges csökkentése volt Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztériumtárca vezetőjének fő témája a Portfolio Energy Invest konferencián. Mint mondta, az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség szempontjai között kell most alkalmazkodni, és nincs aktuálisabb kérdés az energiapiacnál.

A leginkább energiával foglalkozó tárca továbbra is fontosnak tartja a dekarbonizációt, a földgáz fogyasztáscsökkentését, amelyet a villamos energia felé kellene eltolni, de szóba került a hidrogénstratégia is.

Ehhez felül kell vizsgálni a Nemzeti Energia Stratégiát, de rövid távon a földgáz arányának jelentős csökkentése a fő cél. Az elmúlt 12 évben már sokat tettünk, Szlovénián kívül mindenhonnan jön gáz, de a földgáz drága, nem hazai, klíma szempontból sem az igazi.

A konkrét intézkedéseknél a hazai földgáztermelés növelése, a paksi üzemidő hosszítása és egy hasonló mátrai hosszítás és átalakítás is szóba került, de az is, hogy miként lehetne itthon más jellegű gázt előállítani.

A miniszter feltette a kérdést:

hogyan jutunk el egészen más energiamodellig, alkalmas-e erre a hálózatunk?

A földgáz súlya a végső energiamixünkben mindenesetre ma még közvetlenül is 35 százalékos, de ez valójában inkább 44 százalék, ha az áramban és a távhőben is figyelembe vesszük a gáz szerepét.

A cél az, hogy 2050-ben már csak annyi gáz szerepeljen a magyar energiamixben, ami a kiegyenlítő kapacitások beindításához elegendő, de az sem csak földgáz lehet, hanem akár más típusú gáz is. 2030 mint köztes állapot ebben a változtatásban nagyon fontos állomás.

A gázfogyasztás mérséklésének három fontos területe van:

• közszolgáltatás, kereskedelem;
• lakosság, itt lehet a legtöbbet megfogni;
• ipar, utóbbi azért nem annyira fontos, mert ez a szektor maga is megteszi a szükséges lépéseket, igaz, van ahol ez nehezebb feladat: így a műtrágya-, acél-, cementipar.

2050-re összességében akár nullára csökkenthető az orosz gázimport, illetve a felhasznált gáz összességében is harmadára apadhatna, de ehhez másfajta energiaforrások kellenek. A cél azért nehéz, mert nemcsak a gázt kellene árammal kiváltani, de az a cél, hogy az áramimport arányát is mérsékeljük.

A hazai villanyhálózat fejlesztése azonban szükséges, mert a hálózat rosszabb állapotú, mint a gáz esetében. De ez nem probléma, ez feladat.

A legnagyobb probléma a gyorsan terjedő megújuló energia kompenzációs kifizetései, arányaiban sokkal többet fizetünk, mint Németország.

Szóba került a szélenergia, az egyes alternatív energiaforrások között, a miniszter elmondta, hogy hamarosan olyan szabályozás érkezik, amely segíti ennek az áramtermelési lehetőségnek az újbóli fejlődését. Bár sajnos a szélenergiában nem annyira jók az adottságaink, kevesebb Magyarországon a „szélcsatorna”. A geotermikus energia elsősorban fűtésre alkalmas, a minap megjelent városi távhőárak bebizonyították, hogy érdemes vele foglalkozni.

Az előadás talán legmegdöbbentőbb kijelentése az volt, hogy Magyarországon a lakosság gázfogyasztása 2014-ben 2,5 milliárd köbméter volt, ahonnan 2021-re 4 milliárd köbméterre nőtt,

nem lett hidegebb, az eszközök nem lettek rosszabb hatékonyságúak, így a rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatása önmagában jelentős fogyasztáscsökkentést érhet el.

Végül a miniszter úgy zárta az előadását, hogy

annak vége, hogy csak jön az olcsó orosz gáz, most már sokkal izgalmasabb, változatosabb energiapiacunk lesz.