Becsey Zsolt: Novemberben újra devizakötvényt bocsáthatunk ki, de az már nem lenne kedvező

Becsey Zsolt most a Károli Gáspár Egyetem docense, de korábban fideszes EP-képviselő és külügyi államtitkár is volt, aki egyrészt érezhetően nagyon jól ismeri a brüsszeli döntéshozatalt, másrészt új „sipkájában” tud is politikai lózungok nélkül, reálisan beszélni a magyar uniós források körül kialakult helyzetről.

A Növekedés.hu-nak adott interjújában a szakember is deklarálja, hogy a magyar kormánynak nagy szüksége van az uniós forrásokra, hiszen ha idén ezek nem érkeznek meg, akkor újabb devizakötvények kibocsátására kerülhet sor.

„Egy novemberi gyors kötvénykibocsátást valószínűnek tartok, ez azonban a korábbi évektől eltérően már nem lesz olcsó és különösebben kedvező sem.”

Mindez persze talán így még önmagában nem olyan meglepő, de a brüsszeli pozíciók és mechanizmusok ismertetése különösen érdekes része a beszélgetésnek. Főleg, ha összevetjük azzal, amit Navracsics Tibor képvisel a megszólalásaiban. Lássuk!

Megértő Bizottság, keménykedő Parlament

Becsey szerint a várakozásokhoz képest az Európai Bizottság „feltűnően megértő és puha, konstruktivitásra hajló” volt Magyarországgal, ami teljesen ellentétes volt az Európai Parlament „kardcsörtető” magatartásával.

Utóbbi ugyanis kifejezetten megfenyegette az Európai Bizottságot. Az EP-ben jelenleg 380 aláírás letétbe van helyezve, hogy bizalmatlansági eljárást indítsanak a Bizottság és így Ursula von der Leyen ellen, viszont valójában ez az egyetlen eszköz maradt csak az uniós forrásaink ügyében a képviselők kezében.

A menetrend

A Bizottság mindenesetre most egy hivatalos javaslatot tett, ezt eljuttatják a Tanácsnak, hogy ennek alapján november 19-ig, azaz két hónapig függesszék fel a magyar félnél a 7,5 milliárd eurónyi operatív támogatás kifizetésének megindítását.

Talán ez már közismert, de érdemes idézni a volt politikust, hogy miről is van szó:

a szürkeséggel és a korrupcióval jellegzetesen leginkább érintett három új operatív programra tettek javaslatot.

Ezek:

• az IKOP, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program,
• a KEHOP, azaz a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program,
• illetve a TOP, teljes nevén Terület- és Településfejlesztési Operatív Program.

Esélyek, igények

Becsey szerint esély van rá, hogy a Tanács végül elfogadja ezt az ajánlást.

A magyar kormánynak pedig nagy szüksége van ezekre a forrásokra, hiszen ha idén ezek nem érkeznek meg, akkor újabb devizakötvények kibocsátására kerülhet sor, vagy pedig el kell indítani azokat a nagy nemzetközi devizalehívásokat, amik olyan projektekhez kapcsolódnak, mint

• a Budapest–Belgrád-vasútrekonstrukció,
• a Fudan Egyetem
• vagy a Paks II. projekt.

A docens azért egy novemberi gyors kötvénykibocsátást valószínűbbnek tart.

Az RRF keményebb dió

A helyreállítási programról való megállapodást továbbra is húzzák-halasztják

– véli Becsey, amikor a beszélgetés áttér az RRF-források kérdésére.

Idén év végéig, illetve jövő év végéig szólnak az RRF-határidők, ameddig le kell kötni a pénzeket, erről azonban jelenleg nincs szó. A hitel rész ebből majdnem 10 milliárd euró lenne, de jelenleg továbbra is csak 5,5 milliárd euróról lehet hallani a transzfer részénél. Ha a helyreállítási alap programját nem fogadják el december 31-ig, akkor annak a 70 százaléka nem felfüggesztődik, hanem törlődik.

Talán nem annyira közismert, hogy csak 18 tagállam igényelte a transzfert, és ebből csak hat-hét tagállam igényelte a hitel részt is.

Frissítés: mint azt egy uniós szakember jelezte nekünk, ebben az állításban tévedés lehet, mert rajtunk kívül valamennyi tagország beadta és 26 meg is kapta a jóváhagyást.

Párhuzamos valóságok

A docens szerint kimondhatjuk, hogy a felek elbeszéltek egymás mellett.

Csakhogy a piac sokat változott, Magyarország még idén februárban is meg tudta oldani egy viszonylag olcsó és kedvező devizakötvény-kibocsátással a devizahiányát. Azóta azonban nagyon drága lett a pénz, a vártnál rosszabbnak néz ki az idei folyó fizetési mérleg, sokkal jobban elszálltak az energiaárak a vártnál.

Arról is gyakran hallunk, hogy mennyire van szüksége a magyar gazdaságnak ezekre a forrásokra, Becsey elmondja, hogy „tavaly még a GDP 3,2 százalékának megfelelő nettó többletünk (ennyivel többet kaptunk az uniós költségvetésből, mint amennyit befizettünk) érkezett a kifutó operatív programokból”.

Éppen ezért abban bízik, hogy a magyar kormány mindenképp meg akar egyezni. 5-7 milliárd euróra feltétlenül szüksége van. A Covid-alapból az előleg félmilliárd euró lett volna, a 7 éves költségvetésből azonban akár 4-5 milliárd eurót is le tudnánk gyorsan hívni, így nyilván ez utóbbi sokkal fontosabb számukra.

Hatóságok, ügyészség

„Az pedig, hogy hazai jogrendbe és intézményrendszerbe illeszthető hatóságokat és ellenőrző rendszereket állítanak fel, szerintem mind az unió, mind pedig Magyarország kormánya számára elfogadható lesz”

– vélekedik Becsey Zsolt.

Végül az interjúban arról is szó esik, hogy vajon miért van ekkora ellenállás az Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben. Becsey elmondja, hogy öt tagállam nem csatlakozott az Ügyészséghez. Ebből három tagállam – Dánia, Írország és Svédország – esetében ennek belső, alkotmányos okai vannak. A magyar, illetve a lengyel kormány részéről mondhatjuk, hogy a háttérben inkább politikai okok vannak.