Csányi Sándor: Mit csinálsz, ha beülsz egy kocsmába a hiteleződdel? Meghívhatnád egy pofa sörre is, de az állam minket inkább pofon vágott

2022. szeptember 22. – 13:13

frissítve

Csányi Sándor: Mit csinálsz, ha beülsz egy kocsmába a hiteleződdel? Meghívhatnád egy pofa sörre is, de az állam minket inkább pofon vágott
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója – Fotó: Soós Lajos / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Csányi Sándor szerint nem a bankokat kellene büntetni az aszály miatt. „Ha jövőre belvíz lesz, akkor azért ne fizessenek a cégek kamatot?” – tette fel a kérdést a bankár.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is előadást tartott a 60. Közgazdász Vándorgyűlésen. A szegedi eseményen a bankvezér nagyon erős érvekkel kritizálta a kormány bankpolitikáját, de kezdjük először a bankár helyzetelemzésével.

Csányi Sándor – jó szokásához híven – viccel kezdte, elmondta, hogy a német–magyar és a magyar–olasz előtt talán a fociról kellene beszélnie, de ő most mégis a bankokról fog.

„Ha ez nem érdekli önöket, akkor nyugodtan menjenek, ki, igaz, ezt a kollégáimnak és a bajba jutott ügyfeleinknek azért nem ajánlanám.”

Nem rózsás a helyzet

A bankár nem ítélte rózsásnak az európai gazdaság helyzetét. Mint Csányi Sándor elmondta, az amerikai technikai recesszió (két egymást követő negyedév GDP-esése) recessziót sejtet a most következő egyéves időszakban a fejlett gazdaságokban.

A legnagyobb probléma az infláció, ami már a háború előtt elindult felfelé, a keresletet a stimulusok segítették, a kínálatot viszont a Covid még alacsonyan tartotta. Az emberek inkább a termékeket, nem a szolgáltatásokat vették, emiatt szállt el a logisztika (konténerek, tankerek) árazása.

Nincs elég autó a csiphiány miatt, de az éttermek, a szállodák sincsenek könnyű helyzetben, mert náluk nincs akkora kereslet. A háború ráerősített az inflációra, elsősorban az élelmiszerárakra, az orosz és az ukrán gazdaság részaránya nagyon magas a gabona, a szén, az acél piacán.

Talán megfordul

Ami viszont kedvező, hogy az áruindexek már csökkennek a harmadik negyedévtől, év/év alapon még nagy a növekedés, de elindult a trend lefelé. Más a hatás az Egyesült Államokban és Európában, előbbi már energiaexportőr, utóbbi importőr. A gáz pedig most eléggé regionális árazású termék lett.

A legnagyobb problémát Európában a magas államadóssággal rendelkező országok jelentik. Mi szégyenkezünk a 80 százalékos GDP-arányos hiánnyal, de Görögország (200 százalék), Olaszország (150 százalék), Franciaország (100 százalék) rosszabb helyzetben van. És mivel ezek nagyobb gazdaságok, összeurópai szinten is súlyos az adósságuk, ezért a kamatemelkedés idején azonnal belépett az unió, az EKB mozgástere korlátozott.

Magyarország

„Térjünk át Magyarországra, nem mintha sokkal jobb híreim lennének.”

Magyarország energiaintenzív, az eddigi termelésünk is, de a jelenleg betelepülő cégek is több energiát használnak, és a lakások energiahatékonysága is rosszabb. A gáz 34 százalékot képvisel az energiamixünkben, és az is Oroszországból jön, ha lesz LNG, az nem lesz olyan olcsó, Magyarország mindenképpen veszít, csökken a versenyképességünk.

Az elnök arról is beszélt, hogy az EU-val nagyon erős Magyarország kapcsolata, exportban, importban, működőtőkében, osztozni fogunk Európa sorsában.

„Nagyon nagy szükségünk lenne az uniós forrásokra. Hét év alatt 57 milliárd eurót kaptunk, ez évi 4-4,5 százalékot jelent a GDP-ből, remélem, hogy a kohéziós és az RRF-forrásokhoz is hozzáférünk majd, mert ezek hiánya 0,5 százalékkal befolyásolná a GDP-nket, és nőne a CDS-felárunk, a forint is felértékelődési nyomás alatt lenne.”

Bankszektor

„Óvatosan kell beszélnem, szabályozókat, felügyelőket nem kritizálok, csak tényeket mondok, nem véleményt, de talán az is kiolvasható lesz”

– folytatta az elnök. Az európai szabályozással kezdve Csányi Sándor elmondta, hogy 2010-ben az öt legnagyobb bank európai volt, most négy kínai és egy amerikai van a top 5-ben. Ez tükrözi a gazdasági folyamatot is, de mindegyik nagy európai banknál alacsony a jövedelmezőség és a növekedés.

Mindig úgy alakul, amikor válság van, hogy az amerikai hatóságok gyorsabban lépnek. Az európai bankok nem érik el azt a jövedelmet, ami elvárható, a világon 1, Európában 0,6 a könyv szerinti értékre jutó piaci értékelés (P/BV).

Csökkent a bankok kockázatvállalási hajlandósága, az európai bankok kockázatkerülőbbek lettek, lemaradnak az innovációban, mert a kezdővállalatok finanszírozása tőkeoldalon drága, jobban járnak a kockázatmentes állampapírokkal, annak nincs tőkekövetelménye.

„Nem az MNB-t kritizálom, ezek európai szabályok. A MNB-nek ezen belül csak kicsi mozgástere van, igaz, ezt még nem találták meg”

– mondta a bankár.

Elvonják a forrásokat

Az elnök méltatta az NHP-t, a korábbi támogatásokat, de aztán súlyos kritikákat is megfogalmazott, a hazai bankszektorról elmondta, hogy véges a terhelhetősége, így ha az ügyfelek azt látják, hogy jó a projektjük, de nem kapnak hitelt, erre is gondoljanak.

Számomra érthetetlen, hogy egyes bankoknak miért éri meg mégis dolgozni.

Csányi Sándor pontos ábrákon mutatta be, hogy a hitelintézeti szektor tényleges eredménye és az elvárt hozam között a különbség 3666 milliárd forint, 2021-es értéken 8336 milliárd forint. Az elvárt hozam itt nem azt jelenti, hogy a bank mit szeretne elérni, hanem nemzetközi számítások alapján mérhető.

„Erre a rossz környezetre jön mindig az extraadó, amikor sokkal magasabb jövedelmezőségű szektorok ilyet nem kapnak (például a gyógyszeripar), gyorsan lapozok, mert az élelmiszeripar is itt van, nehogy ötleteket adjak.”

A bankok mégis most a kamatstop meghosszabbításával újabb 85 milliárd forintot kapnak a nyakukra.

Csányi kiemelte, hogy mindenért a bankok bűnhődnek: ha a forint gyengül, a kamat emelkedik, jön a kamatsapka, ha aszály van, mezőgazdasági hitelhaladék.

„Mi köze van a bankszektornak az aszályhoz, ha jövőre belvíz lesz, azért ne fizessenek? Félreértés ne essék, nekem kedvező, ha elmennek a többiek, de a magyar gazdaságnak nem. Minden adónemben rosszabb nekünk, mint más országok bankjainak, de mi velük versenyzünk. Meg versenyzünk a Revoluttal, akiknek nem kell tranzakciós díjat fizetniük, nekünk meg kell.”

A további sérelmek között a bankár felsorolta, hogy két készpénzfelvétel úgy ingyenes, hogy a banknak nincs belőle bevétele, de van vele költsége, és még adót is fizet. A változó kamatozású hitelesek megsegítése kapcsán a bankvezér elmesélte, hogy az OTP háromszor írt levelet az ügyfeleinek, hogy lépjenek át fix kamatozásba. Egy példával, aki megfogadta a tanácsot, és fixet választott, annak 67 ezer forint a törlesztője, aki maradt a változó kamatozásban, annak 52 ezer,

az járt jól, aki nem fogadott szót, mert úgyis segít majd az állam. Kíváncsian várom, hogy még milyen hitel jön, amire lehet rá lehet tenni egy sapkát, vagy kalapot. Közben kellene digitalizálnunk, mert óriási a készpénzkészlet. És milyen a jogrend? Bármikor be lehet avatkozni a polgári szerződésekbe.

Végül elmesélte, hogy a magyar bankrendszer 24 százalékban finanszírozza a magyar államot.

„Mit csinálsz ha egy vadnyugati kocsmába bemész a hiteleződdel, pofon vágod, vagy meghívod egy pofa sörre? Minket pofon vágtak.”

Kövess minket Facebookon is!