Egy éve arról beszélt Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője, hogy két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna, a jóslata pedig kezd bejönni, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2022. január-májusi jelentése szerint jelentősen csökkent a hazai málnatermelés.
A számok alapján teljesen megszűnt a friss málna exportja, fagyasztott málnából a tavalyi év azonos időszakához képest 6 százalékkal kevesebb, 258 tonna ment ki, miközben friss málnából 155,7, fagyasztottból pedig 621 tonnát importáltunk. Előbbi 13, utóbbi 23%-os csökkenés a tavalyi adatokhoz képest. A fenti tendenciák hátterében a hazai kereslet csökkenése és az itthoni málnatermesztés majdnem teljes megszűnése fedezhető fel.
Pedig az 1990-es években még nemzetközi málnahatalomnak számított Magyarország. A Világgazdaság cikke szerint 1990-ben még majdnem 30 ezer, 2000-ben pedig közel 20 ezer tonnát termeltünk. Ezután jelentős zsugorodás történt, 2020-ban az itthon termesztett málna már 500 tonnát sem adott ki. A tavalyhoz képest 15%-kal dráguló, kilónként már 2000-3000 forintért kapható magyar málna helyére főleg spanyol és lengyel termelés került a magyar piacra.
Több ok vezetett ide
A hazai málnatermelés folyamatos zsugorodását több folyamat eredményezi. „A rendszerváltást követően a kertészeti ágazatok forráshiánnyal küzdöttek, elvesztették stabil piacuk jelentős részét. Az ültetvények fejlesztésére azoknak a termelőknek sem maradt pénzük, akik túlélték a piacnyitással járó veszteségeket, fejlesztési támogatások pedig egyáltalán nem voltak elérhetők az ágazatban” – ismerteti az egyik okot a VG. A másik ok természetesen a klímaváltozás, a harmadik pedig a munkaerőhiány, a szezonmunkások eltűnésével ugyanis nem lett, aki heteken át szedje a frissen érő gyümölcsöt.