Nagy többlettel, 255 milliárdos plusszal zárta a júliust a magyar állam

2022. augusztus 8. – 11:08

frissítve

Nagy többlettel, 255 milliárdos plusszal zárta a júliust a magyar állam
Varga Mihály miniszteri meghallgatásán, mellette Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén 2022. május 19-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Júliusban az államháztartás központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el, ezzel a hónap végére 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó, júliusban már 2900 milliárdos szinten lévő deficit – közölte hétfő délelőtt a Pénzügyminisztérium a júliusi államháztartási gyorsjelentésében (a részletes adatokat augusztus 23-án hozzák nyilvánosságra).

A központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos hiányban van, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintosban, míg az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletben zárták a júliust. Ez még a májusi véginél is kedvezőbb, nagyjából az április végivel megegyező adat.

Mindez azt jelenti, hogy hét hónap után a központi költségvetés az éves hiánycél 87,17 százalékán áll, míg a teljes államháztartási alrendszer hiánya az éves cél 83,63 százaléka. Ez jelentős javulás az első féléveshez képest, hiszen június végén a központi költségvetés még 97 százalékon, a teljes államháztartás 92 százalékon volt. Az elmúlt évivel összevetve viszont még mindig nem túl rózsás a helyzet, akkor július végén a központi költségvetés hiánya az éves cél 74,5 százalékán, a teljes államháztartásé a 78,8 százalékán állt, az államháztartási hiány 1803,7 milliárd forint volt.

A júliusi többlet kiugróan nagynak számít, a Portfolio.hu szerint ráadásul „az elmúlt években inkább deficit jellemezte a júliusi hónapokat, de ilyen mértékű többletre korábban még nem volt példa”.

Az államháztartás hiánya egyértelműen az év első hónapjaiban szállt el, mint ezen a grafikonon is látható. A januári többlet után februárban beindult a választások előtti osztogatás, és a kormány ezúttal két marokkal szórta a pénzt: februárban 13. havi nyugdíjat fizettek, ami az 5 százalékos év eleji nyugdíjemeléssel együtt azt eredményezte, hogy a nyugdíjkiadások már az első félévben 373,4 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi első féléveset.

Nagyjából hasonló tételt jelentett a családosok adó-visszatérítése: nagyrészt emiatt csak az első fél évben 785 milliárd forintot utalt ki az állam, ami nagyjából 640 milliárd forinttal több volt az előző évinél, míg a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri év eleji juttatás bő kétszázmilliárd forinttal rontotta az egyenleget.

Mindezek a lépések odáig vezettek, hogy az államháztartás hiánya már április végén 2635,6 milliárd forint volt, ami elérte az éves cél 83 százalékát, majd további két hónap alatt 2892,3 milliárdra, az éves cél 96 százalékára duzzadt – innen tértünk most vissza az április szintre. A júliusi államháztartási jelentés tétje így többek között az volt, hogy átlépi-e hét hónap alatt az adósság az egész évre tervezett szintet, vagy sem; a kedvező havi egyenlegnek köszönhetően nemhogy átlépte volna, hanem visszafordult a hiány év eleje óta tartó gyors növekedése.

A választások előtti osztogatások miatt, illetve a február végén kitört háború okozta energiaár-robbanás miatt a kormánynak június óta több lépésben kiigazító intézkedésekről kellett döntenie. A megszorítások június elején a visszamenőleges hatállyal kivetett – és például a Molnál azóta már emelt – extraprofitadók bevezetésével kezdődtek, majd jöttek az Orbán-csomag további lépései, a kedvezményes adózást biztosító kata adónem kvázi eltörlése szeptember 1-től, illetve a rezsicsökkentés csökkentése, a kormány szerinti átlagfogyasztás fölötti áram- és gázár emelése augusztus 1-től egy úgynevezett lakossági piaci árra.

Ezeknek a lépéseknek a hatásai az év utolsó hónapjaiban nagymértékben segíthetik a költségvetési egyensúly visszaállítását. Az intézkedések egy részének egészen biztosan van inflációnövelő hatása – miközben a fogyasztói árak emelkedése már most is több évtizedes csúcson van –, amit a háztartások többsége egészen biztosan meg fog szenvedni, viszont a költségvetésnek jól fog jönni, hiszen a magasabb árak után magasabb lesz az áfabevétel. Ez már az év első felében is látszott, az áfabevételek 764,8 milliárd forinttal, arányaiban 30,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!