A kataszigorítás, a rezsinövelés és az infláció miatt is óriási szja- és áfabevétellel számolhat a kormány

A kedden elfogadott 2023-as költségvetés alapján a kormány csaknem 30 százalékos bevételnövekedést vár személyi jövedelemadóból (szja) és általános forgalmi adóból (áfa). A Napi.hu megkérdezett erről egy adótanácsadási szakértőt, aki szerint a kormány egyebek mellett a katamódosítás, a rezsinövelés és az infláció miatt számolhat ekkora pluszbevételekkel.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere úgy véli, az szja növekedése valószínűleg a magas inflációt kísérő béremelésekből és a kata módosítása miatt várható többlet szja-befizetésekből adódik majd.

Az áfa-bevételek jelentős növekedése pedig a következőkből jöhet össze:

• a kata szigorításából adódó többletbevételekből (az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy része átkerül az áfafizető körbe);
• a magas inflációnak köszönhető többletbevételből;
• az átlagfogyasztás feletti rezsiköltségek piaci áron történő elszámolásából;
• és valószínűleg kalkulálnak a most még függőben lévő EU-s helyreállítási alap megérkező forrásai által generált plusz áfabevétellel is.

Kérdéses, hogy tarthatóak-e a 2023-as költségvetés számai

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és 5,2 százalékos inflációval számol. A közel 31 ezer milliárd forint bevétel jelentősen meghaladja a korábbi éveket, idénre például valamivel több mint 25 ezer milliárd forint bevétel volt eredetileg előirányozva.

Az áfabevétel jelentősen, az idénre vonatkozó tervekben szereplő körülbelül 5500 milliárdról jövőre majdnem 7100 milliárdra nőhet. Az szja pedig 2800 milliárdról 3700 milliárdra.

A 2023-as költségvetésről korábban több szakértő is azt nyilatkozta, hogy az utóbbi egy hónapban jelentősen megváltozott makrogazdasági környezet miatt teljesen elavult, a számai tarthatatlanok lesznek. A Portfolio gyűjtése szerint szinte minden pontja túlzóan optimista és a valóságtól elrugaszkodó, ugyanis a most elfogadottnál

• kisebb lesz a GDP-növekedés,
• magasabb az infláció,
• rosszabb a külkereskedelmi mérleg,
• rosszabb a forint-euró árfolyam,
• magasabbak a kamatok,
• ennek megfelelően magasabbak a kamatkiadások
• és az energiaárak is.

Itt írtunk részletesebben a jövő évi költségvetésről.