Navracsics: Sokszor még az iparnak is visszaüt a drága euró

Minden követ meg kell mozgatni az augusztusi brüsszeli nyári szünet előtt, hogy őszre megoldás születhessen, és Magyarország elkezdhesse lehívni a neki járó EU-s pénzeket – fejti ki Navracsics Tibor a Világgazdaságnak adott interjújában. A frissen beiktatott területfejlesztési és forrásminiszter szerint ezek a támogatások járnak Magyarországnak, az pedig reményei szerint „csak elméleti lehetőség”, hogy azok végül ne érkezzenek meg.

Navracsics nagy visszatérőnek számít az ország vezetésében, 2010 és 2014 között ugyanis miniszterelnök-helyettesként a kormány második embere volt, mielőtt kulturális és oktatási EU-biztossá vált volna. Sokak szerint pont a Brüsszelben kiépített kapcsolatai miatt lett ismét miniszter, és most is három nap alatt nyolc uniós biztossal tárgyalt a támogatások kifizetéséről.

Két nagy forráscsoport is van ugyanis, amit a jogállamisági problémák és a korrupciós kockázatok miatt (részben) visszatartanak Brüsszelből. Az egyik a 2021–2027-es uniós kohéziós támogatások köre (MFF), ami 21,7 milliárd eurót (közel 9 ezer milliárd forintot) jelent. A másik pedig a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló helyreállítási alap (RFF), ami 5,9 milliárd euró támogatást és 9,6 milliárd euró kedvezményes hitelt tesz ki.

Navracsics szerint nem technikai, hanem politikai akadályai vannak a források kifizetésének, az ő célja pedig azt elérni, hogy „senki ne ellenezze a folyósítást”. Van ugyanis egy ideológiai jellegű vita Európa jövőjéről és a demokrácia értelmezéséről, de Navracsics azon fáradozik, hogy „ne ez határozza meg Magyarország uniós megítélését”.

A miniszter ezen kívül más témákról is kifejtette a véleményét. Szerinte:

• csökkenteni kell a magyar régiók közötti fejlettségi szakadékot, hogy „ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel látható”;
• a befektetők szemében Magyarország környéke labilis térségnek tűnhet, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a közbizalom fenntartására, elsősorban a költségvetési hiány kordában tartásával;
• nem szükségszerű az euró bevezetése, a kérdés túldimenzionált;
• nem lehet arra építeni, hogy a forintgyengülés miatt többet érnek az EU-s támogatások, mert azt el is viszi az infláció;
• a magyar ipar alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró.

Az interjúból az is kiderül, hogy a 2014–2020-as támogatási ciklus forrásainak is csak a 74 százalékát sikerült eddig lehívni, azon is dolgozni kell tehát, hogy 2023 végig sikerüljön mindennel elszámolni. A projektek nagy részét ugyanis a magyar állam előfinanszírozta, a maradék 7,1 milliárd eurót (közel háromezer milliárd forintot) csak akkor kapja meg az ország, ha minden számlát sikerül tökéletesen leadni.

Navracsics egy héttel ezelőtt Brüsszelben az Euronewsnak is interjút adott, amiben egészen más hangnemet ütött meg. Ott ugyanis azt mondta: a magyar kormány kész kompromisszumokat kötni a források megszerzése érdekében, így például a közbeszerzések ellenőrizhetőbbé tételét is vállalni fogják.

Navracsics szerepéről és arról, vajon pontosan mi lehet pontosan a feladata a most felállt kormányban, ebben a cikkben számoltunk be bővebben.