Magyarország évi 600 millió dolláros nyereségre tehet szert az extraprofitadó és az embargóból való kimaradás kombinációjával

Az Eurointelligence nevű kutatóintézet szerint Magyarország a kőolajágazatra kivetett különadó révén évente 600 millió dolláros nyereségre tehet szert „mindenki más kárára az EU-ban” – számolt be a Guardian.

Az egyik új extraprofitadóval a finomítókat sújtja az állam azon az alapon, hogy a Brent–Ural olaj világpiaci árkülönbözetében 35 dolláros marzs keletkezik. A Mol százhalombattai finomítója 7 millió tonna kőolaj teljesítményre képes, a különleges piaci helyzetből adódó plusznak a kormány elvonja a 25 százalékát.

A magyar kormány mindeközben elérte, hogy az orosz olajra vonatkozó uniós embargó alól kivonják a vezetéken érkező olajat (ez a kedvezmény Magyarországon kívül Csehországot és Szlovákiát érinti), így az orosz nyersolajár és a világpiaci ár közötti különbségből származó, megsarcolható plusz megmarad. Az érintett kormányok ugyan ígéretet tettek arra, hogy „a lehető leghamarabb” megegyeznek az embargóhoz való csatlakozásról, de konkrét időpontot nem jelöltek meg.

Az Eurointelligence elemzése szerint viszont Orbán Viktornak nem sok érdeke fűződik ahhoz, hogy beszálljon az embargóba. „Kormánya mind a magasabb olajárakból, mind az orosz nyersolaj további behozatalából hasznot húz, mivel a bevétel egy részét zsebre teheti, mindenki más kárára az EU-ban. Mi oka lenne rá, hogy visszalépjen?” – tette fel a kérdést Jack Smith, a Eurointelligence elemzője.

Az Eurointelligence kutatóintézet szerint évente nagyjából 600 millió dollár „rejtett nyereséget” jelenthet Budapestnek. Ez jelenlegi árfolyamon több mint 230 milliárd forintot jelentene, a kormány viszont a különadó bevezetésekor azt kommunikálta, 120-130 milliárd forint többletbevételt remél a finomítóktól.