Leválás az orosz olajról: a levegőben átépíteni a repülőt

Az elmúlt napokban nagyon sok szó esett az unió által javasolt orosz olajembargó (hatodik szankció) hazai következményeiről.

A Mol Nyrt. és a kormányzat érvei szerint az embargó nagy gondot okozna,

• a politikusok szerint „atombomba” lenne a magyar gazdaságra nézve,
• 2-4 év alatt és mintegy 500-700 millió dollár beruházással lehetne átállni a tengeri nyersanyag feldolgozására,
• áremelkedés következne be.

Az ellenoldal, ellenzéki politikusok, ex-molos közírók eközben azt mondják, hogy

• a Mol csak a profitját félti,
• a kormány Brüsszeltől szeretne valamit kizsarolni (jogállamiság, RRF),
• nincs egyszerűbb dolog, mint máshonnan olajat beszerezni.

Az egyszerű újságírónak pedig valójában fogalma sincs, ami ugyan általában nem zavarja abban, hogy megpróbáljon tájékoztatni, hiszen a szakértőket meg lehet kérdezni, és legfeljebb eltérő súlyokkal a fenti érvek valamelyikét lehet idézni. Ám itt sajnos nem érvényes G. B. Shaw angol író és színikritikus örökbecsűje, amit akkor mondott, amikor felrótták neki, hogy színházi tapasztalat nélkül ócsárolja a darabokat:

„Attól mert nem tudok tojást tojni, még felismerem a záptojást, mert büdös.”

Nos, az biztos, hogy a kőolajfinomítás is büdös, de minden másban tényleg csak a szakemberekre hallgathatunk. Ezúttal a Mol Nyrt. munkatársaira, akik egy csütörtöki háttérbeszélgetésen több szakterületről (finomítás, beszerzés, logisztika) érkezve világították meg a helyzetet.

A feladatok

A problémának, az esetleges váltásnak sok faktora van.

• Be lehet-e szerezni az alternatív olajat (beszerzés)?
• Fel lehet-e hozni a finomítókba (szállítás, vezeték)?
• Működnek-e majd velük a finomítók (finomítás)?
• Milyen anyagmixet lehet termelni az új inputból (kihozatal)?

Ami egészen biztos, az említett beszélgetés után abban mindenki biztos lehet, hogy ez foglalkoztatja a Molt is, hiszen mint hallottuk, 15 különböző projektet készítenek éppen elő a cégnél, és a világ legkülönfélébb részéről érkező nyersolajjal kísérleteznek a laborokban.

A nyersolaj beszerzése

Pénzt költeni, vásárolni mindenki tud! – tartja egy mondás, és tény, hogy a váltáshoz szükséges nyersolajat mintha megvenni könnyebb lenne, mint felszállítani, illetve finomítani, de azért ez sem olyan egyszerű, mint a faék, vagy a lejtő.

Az elmúlt fél évszázadban a magyar szisztémában a vezetéken érkező orosz nyersanyag volt a fő kőolajforrásunk. 2014-től (Krím) indult ugyan egy komplex beruházási program, akkor 170 millió dollárnyi invesztícióval újult meg az Omisalj-Pozsony vezeték (előbbi egy horvát tengeri kikötő a Krk-szigeten, utóbbi a Mol-csoportba tartozó Slovnaft-finomító helyszíne), de a nagyobb arányú tengeri olajfelhasználás újabb kihívás.

Lombikok

Közben zajlik a világ kőolajtípusainak a bevizsgálása is. Hallottunk a munkáról, amelynek az a lényege, hogy a Mol laborjaiban a világ minden tájáról begyűjtött olajmintákat nézegetik. Az olajnak elég sok feltételnek kell megfelelni, hogy úgy tűnjön, kompatibilis azzal a REB-keverékkel, amely 60 orosz olajmező nyersolajainak egy sztenderdizált mixe.

2019-ben volt ezzel kapcsolatban egy nagyon érdekes főpróba, egy tanulságos teszt. A Barátság Kőolajvezeték orosz szakaszába akkor ugyanis klór került, ami gondot okozott a vezeték északi (Belarusz, Lengyelország, Németország) és déli ágán is (Szlovákia, Magyarország, Csehország). Magyarország is gyorsan szerzett dél-amerikai (a kolumbiai Vasconia-típusú) és észak-amerikai (WTI) olajat, de az sajnos gondot okozott, nem lehetett jól bedolgozni a finomítókba, „ki kellett hígítani” a rendszerből. Csak éppen akkor az volt a szerencse, hogy az oroszok gyorsak voltak, elhárították az akadályt, megtisztították a vezetéket.

Kikötő, vezeték

Mindenesetre valamilyen olajat majd biztosan tudunk venni, de a következő kérdés a kikötő és a vezeték. A Mol Nyrt. finomítói közül a százhalombattai Dunai Finomító 8,1 millió tonna, a Slovnaft 6 millió tonna nyersolajat használ fel évente. Ezt ma az idén 50 éves Barátság (az egyik ága Szlovákiába és Csehországba megy, a másik Magyarországra jön) és a 10,8 millió tonna elméleti kapacitású Adria vezeték szolgálja ki, de a számokból látszik, hogy csak az Adria nem tudná ellátni Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot.

Erről hallottunk egy érdekes sztorit is. A Barátság vezeték Fényeslitke közelében jön be az országba, itt működik egy háromemeletes irodaház, szűrő-, és mérőállomás. Az épület

• felső szintjén ukránok dolgoznak,
• legalul oroszok,
• középen pedig magyarok.

A mennyiséget ugyanis eladónak, vevőnek és tranzitszolgáltatónak is elemi érdeke mérni. Mindenesetre, ha a Barátság Kőolajvezeték kiesne, akkor a magyar piac kiszolgálására a horvát kikötőbe nagyjából 2-3 naponta kellene érkeznie egy olyan tankerhajónak, amely csak a magyar igényeket szolgálja ki. Ez sem könnyű feladat, de a következő kihívás, hogy a kikötőbe érkező anyagot el kell juttatni a finomítókba.

A régió finomítói

A vezetékrendszer nagyon ügyes, ahogy az 1978-ban átadott (vagyis szintén nem mai csirke) Adria vezeték útjába eső finomítók (a horvát Rijeka, a bosnyák BosanskiBrod, a szerb Pancsova) kiveszik a maguk anyagszükségletét, úgy szűkül a vezeték, amelynek horvátországi szakaszát amúgy nem a Mol, hanem a horvát Janaf cég működteti.

Sajnos van azonban egy kifejezetten szűk szakasz, a Sisak-Virje etap Horvátországban, amely meghatározza az éves 10,8 millió tonna elméleti kapacitást (ezt még a karbantartások, csőgörényezések, hibajavítások csökkentik), a baj csak az, hogy az itt szükséges 210 millió eurós bővítési munka horvát hatáskör. És a hazai szakaszon is szükséges mintegy 30 millió eurónyi fejlesztés.

A finomító

Végül van még egy utolsó nagy kérdéskör, a finomítás, a termékkihozatal. Százhalombatta egy elég komplex rendszer, a finomító 55 technológiai egységből áll, ezek szoros és pontos illesztése kulcsfeladat. Éppen ezért a fő problémát az jelentheti, hogy – mint elhangzott:

„úgy kellene átépíteni a repülőt, hogy az közben repül.”

Vagyis a finomító működne, de az új alapanyagok beszerzése mellett ez a technológiai fejlesztés lenne a másik nagy kihívás. Ha ugyanis a tengeri olaj nagyon más, mint az orosz, akkor figyelni kell, hogy ne okozzon bajt az esetleges korrózió, a lerakódás. A munka itt is folyamatban van, mint hallottuk, egy 15 elemből álló projekt-portfólió áll előkészítés alatt, 2 hónap múlva pedig a tervek a vezetés elé kerülhetnek.

A front end loading (FEL) zajlik, más néven már megy a projekt előtti tervezés, vagyis most gyűjtik össze a szakemberek a stratégiai döntésekhez az információkat, amelyek alapján a „nagykutyák” mérlegelhetik a kockázatokat és dönthetnek. Ám ez egyáltalán nem lesz könnyű döntés, hiszen piaci alapon nem indokoltak ezek a párhuzamos infrastruktúrák, az ellátásbiztonság és a politikai helyzet viszont mégis szükségessé teheti őket. Ráadásul, említettük már, hogy a 30 százalékos bekeverési arány elérése is 8 évet és 170 millió dollárt igényelt a Dunai Finomítóban.

De mi van, ha vége?

Az eseményeket már csak azért is nehéz modellezni, mert nagyon sok forgatókönyv van. Nézzünk ebből négyet, amelyet nevezzünk el alfa, béta, gamma és delta forgatókönyvként. Lehetnének 1-4-es opciók is, vagy a-d pontok, de mi most ezt választottuk:

• alfa) Továbbra is zavartalanul jön az orosz olaj. Megdöbbentő, de ez, a mai képlet alapján a Molnak szép nyereséget generáló modell is rejt veszélyeket. Jön a nyár, nő az üzemanyag-fogyasztás, a kormány továbbra is megtámogatja a hazánkba érkező külföldieket (turistákat és benzinturistákat) az üzemanyag-ársapkával. Vagyis így sem lesz könnyű az ellátást zavartalanul fenntartani.
• béta) A Barátság Kőolajvezetéket találat éri, vagy az ukránok nem engedik át a tranzitot, de tengeren lehet még orosz olajat venni és az Adria vezetéken felhozni. Nem megyünk bele a részletekbe, de ez nagyjából 20 százalékos visszaesést jelentene a hazai üzemanyag-termelésben.
• gamma) Uniós embargót fogadunk el, de a vezetékes szállítás fennmaradhat, és bár tengeren nem, de a Barátság Kőolajvezetéken jön az orosz olaj. Ez nagyjából visszaugrást jelent az alfa forgatókönyvre, a megszokott termelés folytatható, csak az üzemanyag-ársapkával kellene valamit kezdeni.
• delta) Semmilyen orosz anyag nem jöhet, az oroszok megsértődnek és már nem szállítanak, vagy az EU totális embargót fogad el. A stratégiai olajtartalékok (90 napra elég) és a Mol operatív tartalékai (pár nap) még segítenek, azonnal intenzifikálni kell a tengeri vásárlásokat, de a 20 százalékhoz képest akár további 20-30 százalékkal csökken a termékkihozatal. Magyarországon marad üzemanyag-termelés, de drasztikusan megnő az ellátási zavarok valószínűsége és mértéke.