Mészáros Lőrincék építhetnek 35 éven át autópályát Magyarországnak

A Nemzeti Koncessziós Iroda 35 éves autópálya-koncesszióját Mészáros Lőrincék konzorciuma, vagyis a Themis nyerte, a lábatlani Dömper Kft. veszített, a short listen még szereplő osztrák Strabag pedig mintha végül ajánlatot sem adott volna be.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján legalábbis így tűnik, hiszen megjelent a 35 éves autópálya-koncesszió eredményhirdetése. A Portfolio cikkéből az is kiderül, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke erről egy sajtóháttérbeszélgetést is tartott (pontosan nem tudjuk, kinek a részvételével).

Ha jól értettük az üzeneteket:

régen is volt ilyen próbálkozása az államnak, de az borzalmasan sikerült, ezt viszont mi csináljuk, ez jó lesz.

Ha nagyon leegyszerűsítjük a három indulóval kapcsolatos tanulságokat,

• Mészáros Lőrincéknek ezúttal sem kellett hiába fáradozniuk a konzorcium megszervezésén vagy a pályázati adminisztráció elkészítésén;
• a Dömper ezúttal is lemaradt egy nagy pályázatról, de szorgalmasan részt vett a folyamatban;
• végül a Strabag valahogy szublimált a folyamatból.

Hozzá kell tenni, hogy a Strabag és a Dömper is nyert nemrég nagy melót, erről a Magyar Építők honlapja is beszámolt, miután nyertek egy igen drága közbeszerzést (M100-as).

A relációanalízis nyelvén: az a mondatrész igaz, hogy a Strabag és a Dömper lemaradt a nagy 35 éves versenyben, az is igaz, hogy ők nyertek egy drága közbeszerzést, azt azonban nehéz lenne eldönteni, hogy van-e vagy nincsen összefüggés.

A tender tartalmát és tanulságait majd érdemes lesz alaposan kielemezni, hiszen ez nem pusztán egy 35 éves elköteleződés (vajon addig még végig Orbán Viktor határozza meg a hazai politikát, és földije, Mészáros Lőrinc a közbeszerzések világát, vagy majd egészen más szereplők is ezzel a keretrendszerrel lesznek kénytelenek dolgozni?), de egy nagy privatizáció is, hiszen bizonyos autópályákkal, közutakkal, üzemeltetéssel kapcsolatos állami feladatok is a magánvállalkozóhoz kerülhetnek.

A Portfolio szerint mindenesetre a sajtótájékoztatón az EU-tól erre a célra már nem fog érkezni uniós forrás, viszont ha állami költségvetésből szerveznék meg a feladatot, akkor az az államadósságot növelné, és a beruházások elhúzódnának.

Vagyis a kormány bevonja a piacot, piaci finanszírozásból történik az építkezés, és közben elmondja, hogy ennek a korábbi példái rémesek voltak, de ez isten bizony jobb lesz.

Az eljárás ezekre a feladatokra terjedt ki:

• Az új gyorsforgalmi utak építése 317 km hosszan valósul meg, 2032-ig bezárólag.
• Sávbővítés: 265 km hosszan, az első tíz év alatt.
• Üzemeltetés és fenntartás: 1044 km szakaszon, a koncessziós időszak egészében.

Amit eddig csak úgy emlegettünk, hogy „Mészárosék”, annak a hivatalos neve Themis Magántőkealap, ebben több más hazai magántőkealappal (Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) pályázott a konzorciumvezető, vagyis jó eséllyel sok homály fedi majd a végső haszonhúzókat.

Korábban itt írtunk a 35 éves koncesszióról. Felvetettük, hogy vajon készült-e hatástanulmány és költségelemzés, illetve miért tartozik ez a sok minden egyetlen feladatba, miért nem lehetett szétbontani.

Elmeséltük, hogy a kormánynak vannak további útfejlesztési elképzelései, mindenféle gyűrű az országon belül, illetve az, hogy minden település fél órán belül elérhessen egy autópályát.

De azt is rögzítettük, hogy kívülről nézve érthetetlen, hogy Magyarország miért mond le három és fél évtizedre a versenyről. Hiszen előjönnek a rossz emlékek, vagyis gyanítható, hogy amelyik magáncég vagy konzorcium elvállal egy ekkora munkát (gondoljunk a munkadíjak és az anyagárak emelkedésére, volatilitására), az egészen biztosan ismét csak jelentős túlbiztosítással teszi ezt.

Ennyi kritika után végül adjunk egy jó pontot is a kormányzatnak. Korábban szóvá tettük, hogy a hatalmas elköteleződéssel járó autópálya-koncessziót és hulladékkoncessziót miért akarják a 2022-es parlamenti választás elé beszuszakolni. Ebben annyiban tévedtünk, hogy a döntéssel, döntésekkel nyugodtan meg lehetett várni a választást, igaz, a kiírás már eleve determinálta azt is, hogy egyáltalán ki jusson el a jelöltek közé.