GKI: Lassuló növekedés, gyorsuló infláció, keleti zárás

2022. március 29. – 08:16

Másolás

Vágólapra másolva

Az előrejelzés 9 százalékos átlagos inflációval, de legalább az ingadozások ellenére is összességében stabil forinttal kalkulál az év további részében.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzése szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széles körű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal járó pályára kényszerítik a magyar gazdaságot.

Rövid távon

  • a markánsan megugró infláció,
  • az általános tőzsdei áresés,
  • a dollárhoz viszonyított leértékelődés,
  • a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása

a legszembetűnőbb.

Az energiaellátás bizonytalanságai középtávon új világgazdasági kapcsolatrendszer gyors kialakításának szükségességével szembesítik a kormányokat, miközben a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel kell lenni. Az antiinflációs célú szigorítások eközben pedig a háború miatt legalábbis mértékében megkérdőjeleződtek.

Jogállamiság

Az elmúlt években az EU figyelmen kívül hagyta, hogy az Egyesült Államok befelé fordulásával, világpolitikai térvesztésével párhuzamosan Kína gazdaságilag és katonailag, Oroszország főként az utóbbi területen erősödőben van. Miközben az orosz támadás óta az euroatlanti szövetség és ezen belül az EU összezár, az egyes EU-tagállamok rövid távú érdekei (például egymástól eltérő függése az orosz energiaszállításoktól, félelme az orosz terjeszkedéstől) továbbra is megnehezíthetik a részletekben is teljesen egységes fellépést.

Mindez Magyarország számára azt jelenti, hogy a keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája zsákutcába jutott, mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált (Paks II. megépítése gyakorlatilag ellehetetlenült, Paks I. üzemeltetése és a földgázszállítás bizonytalanabbá vált).

Az uniós újjáépítési alap forrásaihoz való hozzáférés már a háború kitörése előtt egyértelműen összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel. Ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a modell felülvizsgálatát.

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását.

Nem lehetetlen az sem, hogy az egyértelműen oroszellenes és Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelországgal gyors politikai kompromisszum születik, s Magyarország teljesen magára marad.

Konkrét előrejelzések

A GKI decemberben még 4,5-5 százalékos magyar növekedést valószínűsített 2022-re, ezt most jelentősen, 2,5-3 százalékra csökkentette.

A szigorodó monetáris politika (az év végéig 8 százalék körülire emelkedő, immár az alapkamattal megegyező irányadó kamat) az egyes hónapokban 10 százalék körüli árindex mellett éves átlagban 9 százalék körüli áremelkedést és 375 forintos eurót eredményezhet, igen nagy bizonytalanság és hullámzás mellett.

A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. S bár ezt a részben éppen ennek következtében megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9 százalék körüli infláció esetén is 4, százalékkal, a reálnyugdíjak 5, a reáljövedelmek 5,5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek.

A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4 százalék körüli lesz.

Viszont itt az ikerdeficit

A magyar gazdaságban az elmúlt években ismét megjelent az ikerdeficit, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának egyidejű, egymással is összefüggő, a keresletélénkítő gazdaságpolitikához kapcsolódó romlása.

A folyó fizetési mérleg hiánya idén feltehetőleg tovább, mintegy 7 milliárd euróra (a GDP közel 4,5 százalékára) emelkedik. Tavaly a külső finanszírozási képesség is negatívba fordult az EU-transzferek jelentős részének elmaradása miatt.

2022-ben az EU-val való megegyezés esetén a harmadik-negyedik negyedévtől kezdve dinamikusan emelkedhetnek a transzferek, a beérkezett összeg elérheti az 5 milliárd eurót. A külső finanszírozási képesség azonban még ebben az esetben is negatív lenne, mintegy -2 milliárd euró körül alakulna – számolt a GKI.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!