Az orosz invázió és a biztosítók: itthon rekordév után okozhat megtorpanást a háború

A háború nagyjából az első számú globális vis maior tényező, vagyis a biztosítók nem tudnak helytállni a háború okozta károkért. A magyar biztosítók ettől még aligha lehetnek nyugodtak ezekben a napokban. Mint látni fogjuk, sokféle hatás begyűrűzhet, de egyelőre a magyar cégek a nehéz időkben dicséretesen segítenek is.

Bár sajnos az elmúlt napokban, lassan már hetekben, mindenki számára az ukrán hírek követése lett a legfontosabb, de az is érthető, ha egy magyar matematikatanár minden együttérzése mellett tanít is, a pék kenyeret süt, a biztosítós (és a gazdasági újságíró) pedig gazdasági hatásokat, kockázatokat elemez.

Mindezt vélhetően azért is hangsúlyozza egyik biztosítós beszélgetőpartnerünk, hogy ne tűnjön úgy, hogy neki a biztosítási tartalékok leértékelődése vagy az infláció emelkedése, az árfolyam elmozdulása jut eszébe egyedül a szomszédban zajló drámáról, ugyanakkor ezzel is kell foglalkoznia.

Megváltozott prioritások

Az év eleje hagyományosan mindig az az időszak, amelyben az előző évet értékelik a cégek, a szakmai szövetségek. Erről is fogunk pár szót ejteni, de mint Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke mondta, vannak olyan rendkívüli időszakok, amikor tényleg átrendeződnek a prioritások, és most elsősorban mindenki segíteni szeretne.

A Mabisz vezetése is rendkívüli ülést tartott, és több fronton próbált összefogni a menekülők érdekében.

• A rendkívüli határbiztosításokról már mi is írtunk, ez a Magyarországra autóval érkező ukránoknak jelent segítséget.
• A Mabisz a több határközeli ponton is helytálló Ökumenikus Segélyszervezetnek küldött 10 millió forintot.
• Az egyes társaságok, vagyis a hazai biztosítók március 5-i összesítés szerint 135 millió forintot adtak, többek között a Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Vöröskeresztnek és az említett Ökumenikus Segélyszervezetnek.
• A munkavállalók közül többen önkéntesek, vannak, akik az ukrajnai gyerekek iskoláztatását szervezik.
• Végül az anyavállalatok több százezer dollárt, illetve több tízmillió euró gyűjtöttek már össze.

Biztosítási hatások

A háborús helyzet szinte minden biztosításból általános kizáró feltétel. A konzuli szolgálat ilyenkor eleve nem ajánlja, hogy a magyarok most Ukrajnába utazzanak, elérhető ukrajnai utasbiztosítás már nincs is. Más a helyzet akkor, ha valaki már a háború kirobbanása idején eleve kint volt, és rendelkezett érvényes biztosítással. A jellemző eljárás szerint ilyenkor kéthetes időszakra még jár a személybiztosítás, de érdemes ellenőriznie mindenkinek az egyedi rendelkezéseket, a biztosítók pedig mindenkit arra biztatnak, hogy minél gyorsabban és épségben térjenek haza.

A közvetlenebb hatások között említhető, hogy a magyar utakon, városokban sokkal több ukrán autót látni, számukra jelent kötelezőt a már említett Mabisz-segítség, de az is, hogy a biztosítási tartalékok egy része ukrán vagy orosz eszközökben volt, ilyen kitettség megjelent bizonyos unit linked (befektetési egységekhez kötött) termékekben, eszközalapokban.

Amikor egy piacon hirtelen kezelhetetlen visszaesés következik be (több mint egy évtizede az ingatlanpiacon volt ilyen dráma, ami az ingatlanalapok felfüggesztését jelentette, most a keleti kitettség miatt kell pár alapot felfüggeszteni), akkor ennek megvannak a maga jól kidolgozott szabályai.

A jövőben viszont jöhetnek a begyűrűző hatások is, emelkedhet az infláció (ez a vagyonbiztosításokban okozhat például alulbiztosítottságot), de sok olyan egyedi hatás is lehet, amikor egy-egy ügyfél szenved el károkat, például a kereskedelmi kapcsolatok visszaesése vagy az árfolyamok erőteljes megváltozása miatt.

Orosz és ukrán kapcsolatok

A Bloomberg cikke azonban kiemeli, ma már néha nem is olyan egyszerű megmondani, hogy mi a háborús kockázat, és mi nem az.

A biztosítók igyekeznek finomítani a kizáró okokat és a háború meghatározását, de ma már vannak olyan károkozások, háborús jellegű pusztítások, amikor egyetlen lövés sem dördül, csak éppen Oroszország például a kibertérben indít megtorló akciókat.

A nagy biztosítók, így a Chubb, az Axa és az American International Group amúgy már foglalkoznak az ilyen támadások elleni biztosításokkal is. Ám azt, hogy valami már készülődhetett, jól jelzi, hogy már az invázió előtt (2021 végén) is arról írt a Marsh McLennan brókercég, hogy az Egyesült Államok kiberbiztosítási árai átlagosan 96 százalékkal emelkedtek a bázishoz képest.

Darin McMullen, az Aon Plc kibertermék-vezetője a kiberbiztosítások és a háború ok-okozati összefüggéséről úgy vélekedett, hogy

erre nem lehet általános szabályokat hozni, a fedezet kérdését ilyenkor eseti alapon kell megvizsgálni.

Mindenesetre az orosz–ukrán háború már ilyen tényezőkön keresztül is jelentős hatással lesz a globális biztosítási piacra, ahogy egyébként a geopolitikai feszültség, a szankciók erős hatással lesznek az eszközárakra (részvények, kötvények, devizák), az olajárakra, az egyéb nyersanyagokra, a turizmusra és az egyes országok gazdaságára.

A helyi jelenlét

Ha a világgazdaságban maradnak is orosz kapcsolatok (például az energiakereskedelemben), a biztosítók és a viszontbiztosítók nehézségekbe ütközhetnek az orosz kockázatok fedezésében. Bizonyos európai biztosítóknak is vannak közvetlen kitettségei a két leginkább érintett piacon, de közülük olyan is akad, amelyik már jelezte is, hogy kivonul az orosz piacról (például az itthon is aktív olasz Generali-csoport).

A nagyobbak közül az S&P Global Ratings elemzésében az Allianz, az Axa és az Uniqa kitettségét emeli ki, hozzátéve, hogy ezek csak a csoportszintű tőkéjük 1-2 százalékát kockáztatják az orosz biztosítójukkal. A cég elemzése egyetlen európai biztosítónál látott súlyosabb kockázatot, ez a ciprusi KLPP Insurance And Reinsurance volt. Mellettük is elég sok külföldi van azért jelen, például az AIG, a Zurich, a Chubb és a HDI.

Az orosz biztosítói piacon a legnagyobb játékosok amúgy helyi szereplők, így a Sogaz, a VTB, az Alfa és a Sber.

Ők most egyáltalán nincsenek megnyugtató helyzetben, mert válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, rengeteg NGO szólította fel világszerte a nyugati cégeket, így a biztosítókat is, hogy szüntessenek meg minden kapcsolatot ezekkel a vállalatokkal.

A felszólítás nagyon sok társaságnak szólt, így az AIG, az Allianz, az Atradius Re, az AXA, a Chubb, a Hannover Re, a Lloyd's, a Munich Re, a Partner Re, a SCOR, a Swiss Re, a Tokio Marine, a Travellers és a Zürich is megkapta a kérést, hogy hagyja abba az orosz társaságok biztosítását.

Sok biztosítónak voltak orosz befektetései, meglepő adat, hogy a tajvani életbiztosítók összesített kitettsége 5,2 milliárd dollár volt Oroszországgal szemben, ami a teljes befektetési állományuk 6 százalékát tette ki.

Covid után köpönyeg

Vajda Zsolt, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatója egy, még a háború kirobbanása előtt megtartott sajtóeseményen azt mondta, hogy a Covid-világjárvány alaposan átalakította az emberek életét és így a biztosítói piacot is.

A világgazdaságban a második világháború vége óta ez hozta el a legsúlyosabb lassulást, a közép- és kelet-európai biztosítási szektor viszonylag könnyen, kisebb visszaeséssel megúszta a válságot, a jövedelmezőség még javult is (nem volt például annyi közúti kár).

A Deloitte elemzése szerint a kelet-közép-európai régió öt legnagyobb biztosítója a lengyel PZU, az osztrák VIG, a holland NN, az olasz Generali és a német Allianz (ennek érdekessége, hogy Lengyelországot leszámítva a további négy állam az átlagnál jóval intenzívebb orosz kapcsolatokkal rendelkezik, vagy legalábbis rendelkezett).

Az S&P Global Ratings szerint bár az Oroszországon kívüli, de az orosz piacnak kitett biztosítók tőkeerősek, és túl nagy kockázatot nem futnak, mégis az orosz–ukrán konfliktus mélyülése, a hadműveletek, valamint az Oroszország elleni szankciók kiszélesítése olyan állapotokhoz vezethet, amelyek végül destabilizálják az orosz gazdaságot és pénzügyi rendszert, ennek nyomán pedig az ország kereskedelmi partnereit.

A 2021-es év

Ami pedig a biztosítók említett 2021-es hazai évet illeti: immár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Mabisz is összesítette a tavalyi év szektorális adatait. A két számsor mindig különböző, mert az MNB nem veszi figyelembe a fióktelepek számait, míg a Mabisz csak a tagjait tudja összegezni.

• Az MNB szerint a magyar biztosítói szektor 2021-ben 1330 milliárd forint bruttó díjbevételt ért el, ami 10,4 százalékos növekedés.
• A Mabisz szerint 1376 milliárd forint volt a díjbevétel, ami 10,75 százalékos növekedés.

Az összetételben tavaly a 13,6 százalékkal bővülő életbiztosítási ágazat aránya nőtt, míg a nem-élet ág 7,9 százalékkal gyarapodott.

A válság nehéz évei vélhetően felerősítették az öngondoskodás, a takarékosság folyamatait, de az is lehet, hogy a lezárások idején sokan nem tudták elkölteni a pénzüket, például nem tudtak utazni.

Az utazási biztosítás szenvedte meg a legjobban a pandémiát, ez még mindig rosszul teljesít, csak a 2019-es díjbevételének a felénél tart, de azért a bázisévhez (2020) képest már nőtt, most már nemcsak a pandémia, de a háború is befolyásol.