A bázis alacsony volt, de így is pozitív meglepetés, hogy az év végi magyar GDP 7,1 százalékos növekedést mutat

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Ez tényleg nagy siker, hiszen azt jelenti, hogy már az utolsó békeévhez, vagyis 2019-hez képest is 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre a hétvégi beszédében már belengette a 7 százalékos éves átlagos GDP-növekedést 2021-re (akkor ez kicsit hihetetlenül hangzott, de ez az adat lett végül 7,1 százalék).

Hogy nézett ki a sikerrecept?

• Vegyél egy olyan gazdasági évet, amely egy nagyon alacsony bázis, vagyis a Covid sújtotta 2020-as után jön!
• Öntsél egy csomó pénzt mentőcsomagokra, amely a GDP-t is emeli, igaz sajnos az államadósságot is!
• Végül pedig hirdess egy széles körű hitelmoratóriumot, amely révén a magyar adósok ne hitelt törlesszenek, hanem inkább fogyasszanak! Sajnos persze az eladósodottságuk nagyobb teherré válik.

Mindenesetre, ha mindez megvan, már össze is jött a Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök egykori álmaként elhíresült 7 százalékos magyar növekedés. Félreértés ne essék, az eredmény lehetett volna ugyanezekkel az intézkedésekkel alacsonyabb is, vagyis tényleg sikerről beszélhetünk. Elég, ha például kiemeljük az inflációt, a magas építőanyag-, energia- és üzemanyagár visszafoghatta volna a keresletet, de nálunk az építőipar hasított.

Az elemzők is meglepődtek

Mind a Magyar Nemzeti Bank, mind az Equilor, az ING, illetve az Eurizon cégek alacsonyabb, legfeljebb 6-ossal kezdődő értékre vártak. Néhány hét múlva, a részletes GDP-jelentésből majd pontosabb képet kaphatunk a folyamatokról, de azért a szám értékét növeli, hogy még a mindig optimista Magyar Nemzeti Bank várakozását is felülmúlta. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke 6,3-6,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizált.

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezetp elemzője szerint

a fogyasztás meglepően nagy mértékben segítette a GDP-t, nagyon erős volt a boom. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy a járműiparban még maradt tartalék, ahogyan a fővárosi turizmusban is, amely sajnos egyelőre lassabban épül fel.

A negyedik negyedév mindenesetre úgy hozott kifejezetten magas termelési adatokat, hogy a gazdaságpolitikai kommunikációban már megjelent a beruházás-visszafogás is. Csakhogy ez nem annyira a negyedik negyedévet érintette, hanem inkább bizonyos többéves programok előfinanszírozását, vagyis rövid távon nem volt érdemi hatása. A csomagnak volt olyan része is, aminek nem is nagyon volt köze a GDP-hez. Egy példával: az, hogy a magyar állam megveszi a Budapest Airportot, vagy nem, valójában nem befolyásolja a GDP-t.

De akkor mi hatott?

A Covid 2020-ban és 2021-ben is szokatlanul erős változásokat eredményezett a magyar gazdaságban, de ami pozitívum, hogy jól teljesítettek a termelő szektorok, így az ipar, de hasonlóképpen az építőipar is. Virovácz Péter, az ING szakembere már korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az év végi ipari termelés rendkívül erős lett.

Ez egyben azt is jelentette, hogy a nyári visszaesést is ledolgozta az ipar, és a termelés szintje nagyjából visszatért a tavasszal látott szintre.

Különösen biztató volt, hogy nem arról volt szó, hogy a két legnagyobb súlyú feldolgozóipari ág hirtelen magára talált volna. A legnagyobb súlyú járműgyártásban továbbra is visszaeső volt, miközben az elektronikai ipar is küzdött az alkatrészhiánnyal és így a csökkenő termeléssel. Ezzel szemben a többi feldolgozóipari ágazat együtt képes volt ellentételezni mindezt, ennek köszönhető a kiemelkedő teljesítmény.

Török Lajos a tavalyi év magas adatainak mozgatórugói közül elsősorban a belső fogyasztást emeli ki. Értékben ez természetes, hiszen nagyon magas volt az infláció, de a GDP-ben ez az elszállás elvileg nem számít, neutrális. Az adatok ugyanis ki vannak igazítva, pénznyomdával nem lehet GDP-t emelni, sőt az ár és a kereslet törvényei alapján a magasabb ár inkább csak mérsékli a keresletet.

A bázis persze számított

Amikor a 2021-es adatokat 2020-hoz hasonlítjuk, az is számít, hogy egy alacsony bázishoz képest még az idegenforgalom is nőni tudott, a belföldi turizmus valóban magas volt, de a külföldi vendégek közül is többen jöttek, mint a bázisidőszakban.

Talán meglepő, de a Covid miatt adott állami mentőcsomagok is inkább a 2021-es adatokat emelték meg, hiába voltak komolyabbak a lezárások 2020-ban. Végül a hitelmoratóriumnak is volt hatása, mert bár ebben már egyre kevesebben vesznek részt, de ez is extra fogyasztást generált.

Virovácz Péter szerint mindez azt eredményezte, amiben eddig csak halványan reménykedtünk: hogy az autó- és elektronikai ipar nélkül is képes a magyar ipar egésze a pozitív teljesítményre.

Hogyan tovább?

Februárban a lakosság nagy, egyszeri kifizetésekhez (adóvisszatérítés, extranyugdíj) jutott. Mivel a legtöbben ezt nem azonnal költötték el, vagy fizettek vissza valami tartozást, így azt lehet tippelni, hogy áprilisig, nyárig a fogyasztás dominálhat.

Egy ideig tehát a kereslet magas maradhat, de az lesz a nagy kérdés, hogy amikor a fogyasztás generálta GDP-növekedés már csökken, azt a járműipar és a turizmus emelkedése kisimítja-e. Ahogyan abban is lehet bízni, hogy amikor emelkedik a mobilitás, és visszaszorul az otthoni munkavégzés, annak is lesz fogyasztásemelő hatása, gondoljunk akár a vendéglátásra, közlekedésre, üzemanyagra.