2022 a világgazdaságban: évtizedes rekordok, kikezdhetetlennek hitt trendek dőlhetnek meg
2022. január 30. – 16:03
Igazán izgalmasnak ígérkezik az idei év a világgazdaságban. Részben olyan trendek erősödtek fel, amelyek már velünk voltak, viszont megjelentek, sőt berobbantak az életünkbe újak is. A gazdasági szakemberek talán a legtöbbet már nem a járványról, hanem az inflációról, az orosz-ukrán helyzetről, Kína problémáiról, az energiaválságról, vagy éppen a zöld átmenetről beszélnek. Tíz pontban 2022 legnagyobb világgazdasági kérdéseiről.
Ellentmondásos évet várnak az idén az elemzők. Az év eleji prognózisaik alapján a világgazdaságban magas maradhat a növekedés, de egyre több a probléma is. Tíz erősebb állítást szedtünk össze az Equilor, az Eurizon, a Fidelity International és a K&H év eleji tájékoztatói és elemzései alapján..
1. Három évtized után az amerikai gazdasági növekedés magasabb lehet, mint a kínai
Túlzás lenne azt állítani, hogy ez az állítás biztosan igaz lesz, hiszen a kínai GDP alakulására az átlagos növekedési előrejelzések valahol 4,9 százalék körül alakulnak, az Egyesült Államoknak pedig vannak csak 4,1-4,5 százalékos jóslatok, de valóban akad, aki 5 százalék feletti előrejelzést ad.
Mindenesetre már az is bombahír, hogy ez a lehetőség egyáltalán felmerül. Ha ez bekövetkezik, akkor olyan történik, amire három évtizede volt utoljára példa. Egy ilyen fordulatnak két oldala van: az amerikai gazdaság jó, illetve a kínai gyenge évet zárhat.
Török Lajos, az Equilor Zrt. senior elemzője szerint az omikron, a munkaerőpiaci feszültségek, valamint a pénzpumpa visszafogása ugyan lassítja is a növekedést, de az amerikai lendület megmaradhat.
Kínában azonban fordított a helyzet, az Evergrande csődje után beindított ingatlanpiaci rendcsinálás például jól jelzi a bajt. Az új előírásoknak a 15 legnagyobb cégből 14 nem tudott megfelelni.
Így látja ezt a K&H is, amelynek friss elemzése szerint az Egyesült Államok továbbra is jól teljesíthet, míg Európa felzárkózhat a bővülési ütem terén, de Kína nagy kérdőjel, amely a gazdasága strukturális átalakítására koncentrál, és a kínai jegybank gőzerővel próbálja közben segíteni a gyengélkedő gazdaságot.
A teljes kínai összeomlás (ingatlanbalhéval, túlzott gyártókapacitásokkal, árnyékbank-rendszerrel) senkinek nem érdeke, egy hirtelen válság politikai bizonytalansághoz is vezetne, ezért a párt és a kínai jegybank folyamatosan lazít, élénkít, de a probléma valóban mély.
2. Az Egyesült Államokban az infláció 40 éves csúcsértéket ért el
A nagy amerikai növekedés pozitívuma mellett azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a világ legfontosabb gazdaságában, az Egyesült Államokban 40 éves csúcson van az infláció. Ha megnézzük a Tradingeconomics ábráját, jól látni, hogy egy év alatt 1,4 százalékról futott fel a mérték 7 százalékig.
A Fed, az USA jegybankja ezt eléggé „elszúrta”, sokáig nem törődött az inflációval, annyira a talpra állítással foglalkozott csak, hogy amikor már magasabb volt az infláció, azt mondta, hogy ő már nem az aktuális adatokat nézi, hanem csak az éves átlagos inflációra figyel, és megtörtént az, ami ilyenkor mindig jön: az átmenetiből, tartós lett a pénzromlás.
Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management befektetési igazgatója szerint a Covidtól az inflációig eléggé egyenes út vezetett. Amikor ugyanis beütött a ménkű,
segíteni kellett a gazdaságot, a fogyasztást, érkezett a likviditáspumpa, az amerikai lakosságnak ingyen osztott pénz (az angol kifejezés erre a helicopter money, ami azt jelenti, hogy a kormány nem célzottan, hanem válogatás nélkül mindenkinek adott pénzt), és ebből valóban fogyasztás-növekedés és infláció lett.
Különösen a nyersanyagárak, azon belül is az energiaárak emelkedése volt erős. A szakember arra számít, hogy a helikopterpénz idén már meg fog szűnni, de a magas fogyasztás, a gazdasági növekedés és a magas infláció velünk marad. Az egész világgazdaságról elmondható, hogy az infláció lesz az idén a fő mozgatóerő, ez fogja meghatározni a nagy jegybankok lépéseit.
Ha kapcsolnak a jegybankok és a kormányok, akkor azért bőven van tér az inflációt csökkenteni. Egyetlen hatást emeljünk ki! Ha a jegybankok és a kormányok már nem osztanak ingyenpénzt a lakosságnak, egyre többen lesznek kénytelenek ismét munkába állni, aki most egy pár hónapig az ezer és kétezer dollár közötti transzferekből élt, lassan újra dolgozni fog, ha többen keresnek munkát, a munkáltatóknak nem kell feltétlenül egyre több bért kínálni.
3. A növekedési (growth) papírok évtizedei után az érték (value) papírok időszaka jöhet el
Befektetési szempontból ez az egyik legérdekesebb változás. Az elmúlt években, de inkább évtizedekben, a járvány kirobbanásakor pedig fokozottan is mindenféle egészségügyi, informatikai, modern technológiai papír, összefoglaló elnevezéssel a growth (növekedési, vagy technológiai) iparágak drágultak.
Ebben az időszakban a leginkább elfelejtett szektorok a nyersanyagcégek (kőolaj, cement, acél más alapanyagok), az ipar és a bankszektor voltak, vagyis az úgynevezett value-szektorok. A magasabb inflációs környezetben azonban újra a ciklikus szektorok és a value részvények teljesíthetnek jobban.
Igaz, az is egy fontos trend, hogy a legismertebb korábbi growth-papírok, az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Facebook, az Alphabet ma már olyan nagyok és megkerülhetetlenek lettek, hogy szép lassan a növekedési világból átsorolódtak az amerikai gazdaság legmasszívabb klaszterébe, vagyis a value-csoportba kerültek.
Török Lajos még azt is kiemeli, hogy van olyan, hogy a gyors fejlődésből, a digitalizációból egy „régi” cég gazdagodik. Egyik példája: az Iron Mountain titkosított dokumentumok tárolásával, papíralapú termékek őrzésével foglalkozik. Kinek kellenek manapság papíralapú szolgáltatások? Meglepő, de sokaknak, ahogyan ugyanis a cégek átállnak a digitalizációra, ennek a régi cégnek kifejezetten sok dolga van iratmegsemmisítéssel digitalizálással, hosszabb távú őrzéssel.
4. Pillanatok alatt újra szűkös lett a munkaerőpiac, de ez 2022-ben akár mérséklődhet is
Bolygónk északi féltekéjét szinte mindenütt krónikus munkaerőhiány sújtja. Ez egy eléggé általános megállapítás, részben, mert szinte mindenki az északi féltekén él, másrészt alighanem jó nagy pofonra számíthatnánk, ha egy spanyol fiatalnak, vagy egy olyan koszovói, esetleg egy palesztin embernek mesélnénk mindezt, aki teljesen kilátástalanul szeretne munkát találni.
Mégis a nyugati világnak borzalmas mennyiségű munkásra lenne szüksége, de összességében hiába minden automatizáció, robotizáció, külföldre helyezés, nincs elég szakember, szakmunkás. Van, ahol a béremelés a válasz (például Magyarországon), van ahol a bevándorlók (Nyugat-Európában), de a feszültségek itt maradtak.
A Covid ugyan hozott ebben egy kis változást, hirtelen elég sokan vesztették el a munkájukat, de ahogy visszatért a fellendülés, pillanatok alatt feszesebbé vált ismét a munkaerőpiac, megint emelkedni kezdtek a bérek és a magasabb bérek csak növelték az inflációt.
Az üléspont határozza meg az álláspontot, mindenkinek volt valami javaslata, a Fed az automatizáció erősítését emelte ki, Joe Biden klasszikus demokrata választ adott, vagyis azt mondta, hogy fizessetek többet a munkáltatók. De a probléma 2021 végén kifejezetten erős lett, amikor egy gazdaságban 3-4 százalékos munkanélküliséget látunk, az már azt jelenti, hogy területileg és képzettségileg nem feltétlenül találkozik a kereslet és a kínálat, de biztos, hogy már hiányjelenségek is fellépnek.
Igaz most – Hajdu Egon szerint – kicsit enyhülni látszik a nyomás. A járvány hatására többen váltottak, amikor elveszítették a munkájukat, vállalkozni kezdtek, vagy, akár a tervezett időpont előtt is nyugdíjba mentek. Ebben volt egy vagyonhatási elem is, a részvénypiac és az ingatlanpiac jól teljesített, így többen érezték úgy, hogy elég vagyonosak ahhoz, hogy megpihenjenek, vállalkozást indítsanak.
Most azonban elindulhat egy ellenhullám, azok, akiknek nem jött be az elképzelésük, előbb-utóbb visszatérnek a munkaerőpiacra, ez a hatás akár érezhetően szélesítheti a kínálatot.
Mindenesetre 2009 után nyolc év kellett a munkaerőpiac helyreállításához, most a Covid után (sőt már alatta) ez pillanatok alatt megtörtént, akkor a kormányok és a jegybankok túl lassan és túl keveset segítettek, most a nagy pénzmennyiség és az alacsony kamat túl sokat segített, és ez sem volt egészséges.
5. Pénzkivonás: elkéstünk, de most már legalább csináljuk!
Minden szakember szerint 2022-ben már mindenképpen szigorítania kell a jegybankoknak, elsősorban az amerikai Fednek. Vagyis kevesebb ingyenpénz, likviditási pumpa, kötvényvásárlás és magasabb kamatok várhatók. Hajdu Egon szerint valójában ezt a Fed hamarabb, már tavaly is megtehette volna.
Az S&P 500 2021-ben igazán jó évet zárt, de voltak olyan amerikai indexek is, amwlyek az évben 40 százalékkal emelkedtek. Gondoljunk bele, hogy 2021-ben 68-szor zárt az index „all time high”-értéken, vagyis döntötte meg a mindenkori rekordértékét. 1995 óta ez volt a legjobb tőzsdei év, nem igazán érthető, hogy miért kellett ilyen sokáig fűteni a gazdaságot. De ez már a múlt, a Fed nagyon félt a recessziótól, de a zenekarnak egyszer el kell hallgatnia, ha pedig kevesebb új pénz lesz, normalizálódhatnak a piacok, már nem fog mindig, minden drágulni, már nem lőnek ki tovább az energiaárak, szelektívebb befektetői megközelítés kell.
A jó részvény drágulni fog, de a pénzeső már nem fog mindent felhajtani. A folyamat egyik legviccesebb, nem kívánt eleme volt, hogy amikor a lakosság ingyenpénzt kapott, annak csak egy kisebb részét fogyasztotta el, viszont jellemzőbb volt a hiteltörlesztés és a tőzsdézés.
6. Jön a metaverzum: áttörés várható a webtechnológiában
Török Lajos arra is emlékeztet, hogy 2022-ben érdemes figyelni a Web3-ra, vagy a metaverzum-jelenségre. Ma ez még egy kicsit ködös fogalom, de ha előbb nem, akkor, amikor a Facebook Metává nevezte át magát mindenki megismerhette a metaverzum fogalmát. Ennek a második, virtuális univerzumnak, számítógépes játékok (Second Life, World of Warcraft), irodalmi művek (Neal Stephenson: Snow Crash, Earnest Cline: Ready Player One) lehetnek az előzményei.
Nem tudjuk, hogy milyen lesz ez a metaverzum, a 3 dimenziós internet, mennyire lesz központosított (egyetlen világban, egyetlen személyiségünk lesz a hálón), vagy marad decentralizált, de már komoly cégek (Decentraland, Sandbox, Roblox) foglalkoznak ezzel.
A víziókban már olyan jövőképek vannak, hogy nemcsak játszani fogok itt, de átköltözhet az irodánk is, vagy úgy veszünk részt a karácsonyi céges bulin, hogy felveszünk egy szemüveget. A Nike már vett virtuális cipőgyárat, és a nem is olyan távoli jövőben benne van, hogy a 13 éves kisfiúnk nem egy igazi Nike-cipőre teszi félre a zsebpénzét, hanem egy egyedi virtuális cipőre.
Természetesen ez még kiforratlan technológia, rengeteg kockázattal (adatvédelem, menekülés a valóság elől, függőség, téves információk terjedése), de a komoly előrejelző cégek is már 800-1000 milliárd dolláros piacról értekeznek, a Bloomberg ezt 2024-re, a Graysclae „középtávon” jósolja
7. ESG, energia-átmenet, a zöld gondolat és kritikái
A zöld jó, a zöld szép. Meg kell menteni a világot. Ennél szebb és fontosabb trend nincs ma a bolygón. De azért előkerültek a bajok is a zöld átmenettel: a hiányjelenségek (áram), az árrobbanások (gáz). sokan vetik fel, hogy a nem jól tervezett energia-átmenet fokozhatja ezeket a bajokat. Minden, mindennel összefügg – szoktuk írni a gazdaságról, egyetlen érdekességet ide:
a kínai ingatlancégek csődjei, és az ingatlanfejlesztések visszaesése látványosan csökkentette a nem energiahordozókat érintő bányatermékek keresletét.
Mindenesetre a Fidelity International szerint
a fenntarthatósági trendekben érdemes Ázsiára figyelni, mert a földrész még el van maradva a fejlett piacok mögött a kezdeményezésekben,
de mivel a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tudatosság ebben a régióban is gyorsan javul mind a vállalatok, mind a befektetők körében, itt nagyon sok felgyorsuló trend lehet. Mind az élenjáró cégek résvényei, mind az úgynevezett GSS (Green, Social and Sustainability) kötvények nyertesei lehetnek annak, ha sikerül az, amit a Fidelity International vár, vagyis Ázsia a lemaradása egy részét már le tudja dolgozni.
8. Itt az orosz-ukrán konfliktus
Az orosz-ukrán krízis az egész világgazdaságra hatással van, meg kellett érnünk, hogy az amerikai és a katari vezető egyeztet arról, hogy az oroszok háborúja esetén hogyan segítsék ki Nyugat-Európát.
Az energiapiacon már az orosz-ukrán válság előtt is óriási volt az áremelkedés, hiszen elmaradtak a Covid alatt az európai gáz- és olajberuházások, a földrész eleve kiszolgáltatott lett, de ha még az oroszok sem küldenek elég anyagot, az újabb rizikó. Ezen valamelyest enyhíthet, ha az EU befogadja a zöld programjaiba a nukleáris és a gázalapú energiatermelést.
Az alapvetően világgazdasági elemzésünkbe azért gyorsan tűzzük bele, hogy egy fokozottabb konfliktus a vezető magyar cégeknek sem kedvez. A három legfontosabb magyar tőzsdei cég közül
- az OTP-nek van orosz és ukrán bankja,
- a Mol sok anyagot szerez be Oroszországból,
- a Richter Gedeon értékesítésében, bár csökkenő súllyal, de kifejezetten erős az orosz piac,
9. Számolni kell a kriptókkal is!
A Bitcoin és társaik általában még nem részei a nagy világgazdasági elemzéseknek. A hagyományos prognózisok szeretnek fanyalogni, ahogy Török Lajos is emlékeztet rá, mindig elhangzik, hogy
- a kripto a pénz funkcióit csak részben képes teljesíteni,
- a fekete gazdaságot is nagyban finanszírozza,
- energiapazarlással jár a bányászata, a működtetése,
- nem váltotta be a digitális arany, a menekülőeszköz szerepét.
Mindez részben igaz, bár egyre transzparensebb a felhasználása, illetve a fair elemzés azt is hozzáteszi, hogy lehet, hogy a Bitcoinra több energia kell, mint Norvégiának, de a nagy, klasszikus pénzügyi rendszerek, netbankok, kártyarendszerek ugyanúgy áramzabálók.
Egy olyan piac, ahol két év alatt 190 milliárd dollárról képes 3000 milliárd dollárra nőni az összkapitalizáció, ma már tényleg kihagyhatatlan. Az infláció kivédésére talán nem jó eszköz, a részvényekkel is egyre nagyobb a pozitív korreláció, vagyis, ha esik a részvénypiac, még jobban esik a kriptópiac, ha emelkedik a részvénypiac, akkor annál jobban emelkedik a kriptó, de ha reálisak vagyunk, elképesztő áremelkedése és technológiai lehetőségei vannak ennek a szegmensnek.
Az elemző inkább az Ethereum mellett érvelt, amelynek technológiai újdonságai és mértékletes energia-felhasználása is vonzó. Mindenesetre óvatosan kell bánni ezekkel az eszközökkel, lehet, hogy sokáig negatív marad a hozamuk, de kis százalékkal érdemes beletenni a portfóliókba, mert a blokkláncban tényleg óriási lehetőségek vannak, és ha egy kriptó egyszer berobban akkor nem sok támasza van a drágulásának.
A jegybanki digitális pénz ugyanakkor az elemző szerint nem jó irány, ez ugyanis éppen ellene megy a központosítást kiküszöbölő romantikának, a jegybanki digitális pénz központosít, kiszorítja a jegybankok betétgyűjtését, nem véletlen, hogy ebben is Kína az úttörő, mint általában a digitális központosításokban.
10. A járvány már nem annyira téma
A végére hagytuk a jó hírt. Azt szokták mondani, hogy a tőzsde mindent előbb jelez. Legyen így! Hiszen miközben a hírekben ma még minden a járványról szól, esetszámok, vakcinák, átoltottság, variánsok, addig a tőkepiacon, a prognózisokban már nem nagyon „árazzák” a járvány újabb hullámait.
Ahogy a K&H írja,
az utóbbi két évben megtanultunk együtt élni a koronavírussal, azt látjuk, hogy az újabb és újabb hullámok megjelenése egyre kisebb negatív gazdasági hatással jár. Az új variánsok megjelenése bizonytalanságot és kockázatokat hordoz gazdasági szempontból is, de amíg nem kerül sor ismét tartós és jelentős lezárásokra, addig a piaci hatás is mérsékeltebb lehet.
Legyen a tőzsdének igaza, ha már azért nem fél annyira a tőkepiac a betegségtől, mert globálisan lassan tényleg magunk mögött hagyjuk, az óriási felszabadulás lenne a világnak.
