Hunatom: nem sokat tudni róla, pedig méretes projektekre készül az orosz mintára elnevezett új paksi cég

2022. január 27. – 07:06

Hunatom: nem sokat tudni róla, pedig méretes projektekre készül az orosz mintára elnevezett új paksi cég
Szijjártó Péter külügyminiszter, Süli János Paks 2-ért felelős tárca nélküli miniszter és Pekárik Géza, a paksi atomerőmű vezére egy üzemlátogatáson – Fotó: Süli János Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Honlapja sincs még, de már nagy beruházásokat készít elő a Hunatom Zrt., amely állítólag magyar–francia–orosz nukleáris tengely építésén dolgozik, de az is hírlik, hogy egy új paksi vagy dunaújvárosi oktató-kutató reaktor építése is elképzelhető. Kik irányítják ezt a céget? Milyen a társaság megítélése a szakmában? Milyen konfliktusok alakultak ki Süli János, a felügyelő miniszter körül?

A magyar kormányzat talán legkevésbé ismert része a Süli János miniszter, vagyis hivatalosan a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte részleg.

A miniszter és a közvélemény előtt nem igazán látható, titokzatos csapata, többek között a miniszter alá tartozó cégek tényleg nem a nyilvánosság előtt élik az életüket, és nem is nagyon látni be a falak mögé. Az orosz Roszatom és Magyarország együttműködésének alakulásáról ritkán kapunk híreket, a terveket államtitkok, üzleti titkok övezik. A jövő nukleáris fejlesztéseit összefogó cég, a Hunatom Zrt. indulásáról a Telex közel egy éve elsőként számolt be, ez a cég szintén ritkán ad hírt magáról, honlapja nincsen, jelen cikkünkhöz sem kaptunk a társaságtól hivatalos válaszokat.

Az Opten adatai alapján a cégnek azért van már néhány tucat alkalmazottja, a magyar, de még a francia sajtóba is olykor belekerülnek a cég együttműködési megállapodásai.

A munka zajlik, és úgy tudjuk, hogy eredetileg az volt a terv, hogy amikor február elsején Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába utazik, akkor Süli János is elkíséri, és a különböző témák között (Paks 2, gázkereskedelem, Szputnyik vakcina, űrtechnológia) természetesen ott lesznek a nukleáris kérdések. A kérdések talán ott lesznek, de az ismert diplomáciai konfliktus miatt utoljára azt hallottuk Paksról, hogy a delegáció végül itthon marad.

A színfalak mögött

Hogyan lehet írni egy társaságról, amelynek a munkájára nem látni rá? Inkább csak háttérbeszélgetések révén, amit azért az megkönnyít, hogy a Paks 2-vel és az említett Hunatommal már egyre többen kapcsolatba kerülnek, és mind a kormányzaton, mind a nukleáris szakmában vannak ellenlábasai (kritikusai) és támogatói (hívei) is a folyamatoknak.

Ahogy egy érintettől hallottuk, magát a nagy titkolózást részben a valóban eltúlzott óvatosság, részben olyan valós üzleti okok magyarázzák, hogy amikor látszik a Paks 2-vel kapcsolatban bármilyen fejlesztés, repülőtéri, turisztikai vagy éppen munkásszállással kapcsolatos beruházás, jobb, ha arra a különböző üzleti körök nem spekulálnak előre, például telkek előzetes megvásárlásával (természetesen az egyáltalán nem zárható ki, hogy ilyen lépések ettől még történtek.)

Paksi központ

Ugyanakkor Pakson már tudni vélik, hogy miközben sokat nem látni kívülről, valójában nagyon komoly fejlesztéseket készítenek elő, például valamifajta felsőoktatási központ és egy új, oktató-kutató reaktor is kerülhetne az atomerőmű közelébe. Vagy Paksra, esetleg Dunaújvárosba, ahol a helyi egyetemen Süli János lett a kuratórium elnöke (a kuratóriumba bekerült Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnöke is).

Az atomerőmű-építéshez készülő infrastrukturális beruházások, Pécs-Pogány reptere, kalocsai munkásszállás előkészítése is zajlik. Mint hallottuk, a miniszter valóban hisz abban, hogy a paksi terület a Paks 2 atomerőmű mellett is betölthet majd egyfajta hozzáadott értékkel bíró szerepet az európai nukleáris világban, így a magyar–francia kapcsolatokban és a nyugati, valamint az orosz nukleáris tudás összekötésében.

Szerep a nukleáris képzésben

Aki mindezt pozitívan láttatja, arról beszél, hogy logikus a felsőoktatási képzés közel telepítése az atomerőműhöz, és egyébként is a felsőoktatás vízfeje helyett felemelné a vidéket, ha nemcsak az agrárképzésben (Gödöllő) vagy az olajmérnökképzésben (Miskolc) alakulnának ki vidéki központok. Mint hallottuk, Stumpf István valami ilyesmit jelentett be most Zalaegerszegre is. A Dunaújvárosi Egyetem mindenesetre maga is deklarálta: célja, hogy a magyar felsőoktatásban kulcsszerepet töltsön be a nukleáris oktatás és képzés népszerűsítő, tudományszervező területén.

A kritikusok szerint önmagában pozitívum a kormányzati szándék, hogy a nemzetközi nukleáris oktatásban komolyabb szerepe legyen Magyarországnak, de azért ha ezt olyan helyen építjük ki, ahol nem biztosított a megfelelő oktatói és hallgatói létszám, és olyanok kapják a kiépítést feladatul, akiknek nincs felsőoktatási tapasztalatuk, szakmai hátterük, akik korábban nem publikáltak tudományos munkákat és nem ismertek a nemzetközi szakmai kapcsolataik, akkor a siker kétséges.

A Dunaújvárosi Egyetem, a Hunatom Zrt. és a Framatome Kft. háromoldalú együttműködési szándéknyilatkozatának aláírása – Fotó: Dunaújvárosi Egyetem
A Dunaújvárosi Egyetem, a Hunatom Zrt. és a Framatome Kft. háromoldalú együttműködési szándéknyilatkozatának aláírása – Fotó: Dunaújvárosi Egyetem

Belső konfliktusok

A Süli-csapat emberei azt sem titkolják, hogy nekik nemcsak az ellenzék felől érdemes támadásokra felkészülni.

„Ha ilyenek a barátaink, ellenségekre már nincs is szükségünk” – idézte az ismert mondást az egyik forrásunk, aki szerint a sok ezer milliárd forintos Pakson elköltendő összeget sokan kezelnék szívesen. Ha pedig Paks 2-nél csúszások, kudarcok jelentkeznek, például az, hogy az immár Kádár Andrea vezette Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nem adta még meg a létesítési engedélyt, azt ilyenkor könnyű kétféleképpen magyarázni.

  • Süli ellenségei szerint itt a bizonyíték az alkalmatlanságra,
  • Süli hívei szerint itt a bizonyíték arra, hogy még a kormányzaton belül is milyen erős az ellenlobbi.

Mi a Telexnél annyiban is észleltük a Süli János körül felerősödő kritikákat, hogy az utóbbi időben több ízben is kaptunk olyan anonim tájékoztatásokat az olvasóktól, amelyek a miniszterrel és a miniszter felügyelete alá tartozó Hunatom elnevezésű innovációs céggel foglalkoztak.

Nagyon leegyszerűsítve: a vádak arról szóltak, hogy a paksi előkészítés során az állam duplán fizetett például a kalocsai laktanyáért, illetve mindenféle tanácsadói munkáért, mert előbb a PIP Nonprofit Kft. elnevezésű cég, majd az említett Hunatom is megvásárolt tanácsadói munkákat, illetve konkrétan a laktanyára is kétszer kért forrást Süli János.

Kétszer, de mégsem kétszer

Természetesen rákérdeztünk erre az ügyre a Hunatomnál. A cég formálisan nem válaszolt, de az eljutott hozzánk, hogy az állítás annyiban igaz, hogy az állam, illetve a miniszter alá tartozó két cég valóban kétszer fizethet, csak mivel a második „megvásárlásnál” az egyik állami cég fizetett, a másik állami cég pedig megkapta a pénzt, nem duplán fizetett az állam, hanem annyi történt, hogy más céghez került át a projekt.

Vagyis, amíg még nem állt fel a Hunatom, addig a PIP végezte a paksi infrastrukturális projektek előkészítését (laktanya megvásárlása, tanácsadói munkák), amikor ez a feladat átkerült a Hunatomhoz, akkor pedig a Hunatom megvette a területet és a beruházásokba fektetett munkát a PIP-től.

Igaz, mint hallottuk az sem kizárt, hogy végül nem az említett dupla fizetéses megoldás valósul meg, hanem másként válik a Hunatom a projektek gazdájává. Az mindenesetre a történet kapcsán kiderült, hogy a fiatal cég életében már volt valamilyen belső konfliktus, mert többen, így vezetők is távoztak vagy távozni kényszerültek a társaságtól.

A francia kapcsolat

Mit lehet arról tudni, hogy akkor pontosan mi is zajlik mostanában a cégnél? Ami a közleményekből is látszik, hogy a Hunatomnak részben a francia Framatome-mal, részben a Dunaújvárosi Egyetemmel erős a kapcsolata.

A Framatome a világ egyik legfontosabb nukleáris cége, 58 helyszínen működtet atomerőműveket, a fő tulajdonosa az EDF francia energetikai cég, kisebbségi tulajdonosai a japán Mitsubishi és a francia Assystem.

A cég valaha az amerikai Westinghouse technológiájával kezdett el dolgozni, de ahogy hallottuk, immár jobban megismerkedne a Roszatommal is. A Hunatom mint az orosz technológiát használó, de uniós Magyarország szakcége ebben lehet partner.

Az említett megállapodás szerint mindenesetre a Dunaújvárosi Egyetem, a Hunatom Zrt. és a Framatome Kft., a franciák hazai cége szándéknyilatkozatot írt alá az atomenergetikai oktatásban, a kutatás-fejlesztésben és az új technológiák bevezetésében való együttműködésről.

Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával a Karmelitában 2021. december 17-én – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával a Karmelitában 2021. december 17-én – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Az oktató-kutató reaktor

Említettük, hogy a nukleáris szakma úgy tudja, hogy az atomerőmű közelében valamilyen oktató-kutató reaktor is felépülhetne. Az OAH honlapja szerint ma négy nukleáris helyszín van Magyarországon:

Az oktató-kutató reaktorok kérdéséről a kritikus hangok azt vetik fel, hogy ez alighanem egy olyan projekt, amelyet az oroszok szeretnének erőltetni (hozzáadott értékesítést jelent számukra), hiszen amúgy a BME oktató, illetve a KFKI telephelyen található kutatóreaktor betölti a célját. Nem vennénk a bátorságot, hogy értelmezzük, hogy melyik mire jó, de nagyon leegyszerűsítve az oktatóreaktor kisebb, szinte ki-be kapcsolható, a hallgatók odaülhetnek és megismerhetik a működését. Míg a kutató nagyobb, mérésekhez, kísérletekhez használható, de ennek működtetése már pontosabb tervezést kíván, mert minden projekt hosszabb időt igényel.

A Hunatom vezetése

Akár lesz változás a nukleáris felsőoktatási képzésben, akár érkezik új reaktor, az egészen biztos, hogy a Hunatom elég jelentős szerepet tölthet be a paksi fejlesztésekben. Mint korábban megírtuk, a társaság a szintén állami Mátraérc Bányászati Zrt. átalakításával jött létre, először Pozitron Pannónia Zrt., majd Hunatom Innovációs és Gazdaságfejlesztési Zrt. néven működött.

A cég székhelye a belvárosi Nagysándor József utca 4., a cég valamiképpen Szőcs Géza kormánybiztos öröksége. A 67 éves korában elhunyt erdélyi származású költő-politikus, kulturális főtanácsadó ugyan aligha értett mélyebben a nukleáris energiához, de mégis az ő bizalmi emberei közül többen bekerültek a társaság eredeti vezetésébe. Ezt a vádat kívülről is hallottuk, vagyis azt, hogy a cégnek olyan vezetése van, amelynek nincsen kutatói, oktatói vagy bármilyen erősebb k+f-es tapasztalata.

Mára a társaság irányítása azért átalakult, a vezérigazgató Berki Ferenc, egy nagyon vagyonos, a magánszférából érkezett informatikai üzletember lett, aki korábban nem töltött be politikai vagy állami vállalatvezetői posztokat. A cég képviselője továbbá Lonkai Gabriella, akinek, úgy tudjuk, diplomáciai háttere van, az Egyesült Államokban élt, és az ENSZ-nél dolgozott, illetve

Fritz József ismert szekszárdi borász, aki állítólag kifejezetten jóban van Áder János köztársasági elnökkel.

Fritz József maga aligha erős innovációs vagy nukleáris kérdésekben, de mivel a Hunatomnak sok, a környék nagy városait érintő (Paks mellett Szekszárd és Pécs kiemelt fontosságú) infrastrukturális projektje van, a cégnek van is szekszárdi fióktelepe, az ő szerepe vélhetően inkább itt fogható meg.

Berki Ferenc hátterében az az érdekes, hogy ő a legnagyobb tulajdonosa a tőzsdén jegyzett Delta Technologies Nyrt. nevű informatikai cégnek. Ez a társaság egy ideig ellenlábasának, versenytársának tűnt a rengeteg állami megbízást elnyerő és amolyan informatikai és távközlési kedvencnek számító 4iG-nek. Újabban azonban mintha a két cég már inkább együttműködne és kevésbé versengene, mert a Delta is egyre több állami megbízást nyer el, és a 4iG-vel is mintha valamilyen kooperáció vagy szerepfelosztás körvonalazódna. Azt természetesen nem tudjuk, hogy Berki részesedései mögött van-e hitel, mindenesetre vagyona alapján Berki Ferenc top 100-as milliárdosnak tűnik.

A vagyonos cégvezető

A cégvezető tényleg jelentős vagyon felett rendelkezhet. Legalábbis erre utal, hogy az Opten szerint 2020-ban a nevének kezdőbetűit viselő mindenféle cégek, így például a BF Vagyonkezelő Zrt., több százmillió forintos osztalékot fizettek ki egyszemélyes tulajdonosuknak. A korábban a Bankcenterben, újabban a Népfürdő és a Frangepán utcában található vállalkozásoknak jellemzően száz százalékban Berki Ferenc a tulajdonosa. Az internetes találatokból az is látszik, hogy Berki Ferenc a kurátora egy művészeti és egy fogyatékkal élőket segítő alapítványnak (utóbbit, vagyis a Fogadj örökbe egy macit alapítványt Berki Törőcsik Marival és Kárász Róbert tévéssel alapította).

A megosztó személyiségű cégvezetőről azt hallottuk, hogy száz százalékban Süli János embere, felé teljesen elkötelezett, de mivel más politikai csoportokhoz nincsen köze, így ellen tud állni a máshonnan érkező „javaslatoknak”.

Vezetési stílusáról azt hallottuk, hogy széles kapcsolati rendszerrel bír, joviális vezető, de azt is vallja, hogy a paksi rendszert csak nagyon kemény kézzel lehet irányítani, mind a hazai, mind az orosz tárgyalófelekkel szemben, és ha „helyzet van”, sem a hangja felemelése, sem egy alkalmatlannak tartott munkatárs gyors elbocsátása nem okoz gondot neki.

Azt, hogy a Hunatom vezetője műgyűjtő, illetve G-s Mercedesszel jár, és a magánszektorban is nagyon aktív, legalább kétféleképpen lehet értékelni:

  • Az pozitívum, ha egy egzisztenciálisan teljesen független üzletember a magánszférában elért sikerei után lép a köz szolgálatába.
  • Ám ha megmaradnak a magánszférában is az érdekeltségei, akkor az összeférhetetlen helyzeteknek érdemes lenne még a látszatát is elkerülni.
Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom