A Roszatom mintájára itt a Hunatom: paksi innovációs céget hozott létre az állam

2021. március 05. – 11:12

frissítve

A Roszatom mintájára itt a Hunatom: paksi innovációs céget hozott létre az állam
Magyar tudósok emlékműve Pakson Fotó: Jászai Csaba / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az új paksi cég vezetésében a magánpiacról ismert üzletemberek és politikai bizalmasok is helyet kaptak. Egyelőre sok minden nem derül ki a társaság jövőbeli forrásairól és feladatairól.

Adott egy ma még „üres” állami cég, amelynek gyorsan változott a neve az elmúlt hónapokban. Az Opten szerint a Mátraérc Bányászati Zrt. átalakításával létrejött a Pozitron Pannónia Zrt. Ez a cég mindössze egy hónapig viselte a nevét, 2020. december 28. és 2021. január 21. között, amikor is megint névváltoztatás történt, és megalakult a Hunatom Innovációs és Gazdaságfejlesztési Zrt.

Atomcég

Ez a Hunatom erősen rímel a Roszatom, vagyis a nagy orosz nukleáris cég nevére, és nem is véletlenül. A társaság célja ugyanis a Paks 2 atomerőművel kapcsolatos hazai innovációk összefogása, illetve adott esetben az orosz nukleáris tudás továbbítása európai uniós megrendelők felé.

A cég székhelye a belvárosi Nagysándor József utca 4. alatt lesz. Innen szervezte korábban Szőcs Géza kormánybiztosként a milanói világkiállítást, illetve a kezdetek idején ez a miniszterelnökségi iroda volt a takarékszövetkezetek átalakításának központja.

Állítólag ez sem véletlen, mert Szőcs Géza, a 67 éves korában meghalt erdélyi származású költő-politikus, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója valóban fontos szerepet vitt volna az innovációs cég életében; azt hallottuk, hogy az azóta átmenetinek bizonyuló, Pozitron Pannónia nevet is ő találta ki. Sőt, a Hunatom testületeiben, így az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban is helyet kaptak olyan emberek, akik korábban Szőcs Géza környezetéhez tartoztak.

Hogy Szőcs Géza pontosan milyen szakértelemmel rendelkezett volna a nukleáris innováció területén, azt nehéz megállapítani, de az biztos, hogy a miniszterelnöknek közeli bizalmasa volt, rengeteg távoli diplomáciai látogatására is elkísérte.

Érdekes tevékenységek

A Hunatomról a cégbírósági papírok alapján egyelőre túl sok minden nem derül ki, vélhetően előbb létre szerette volna hozni az állam, és majd későbbi határozatokkal rendelnek hozzá forrásokat, de az biztos, hogy egy kiemelten fontos állami cég lesz.

Állítólag volt is érte némi tusakodás. Hiszen profilja alapján tartozhatna Süli Jánoshoz, vagyis a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez, de akár Palkovics Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetőjéhez is.

Végül a cég felett Süli gyakorolja a tulajdonosi jogokat, de érdekesség, hogy a vezetésben helyet kapott Palkovics egyik volt államtitkára, Weingartner Balázs is.

Vagyonos cégvezető

A társaság többi vezetője is különleges háttérrel érkezik. A Cégközlöny szerint a cég elnök-vezérigazgatója, Berki Ferenc vagyonos informatikai üzletember. Mivel a Delta Technologies Nyrt. nevű tőzsdei cégben ő az egyik legnagyobb tulajdonos, és több tízmillió részvénye van, vagyona alapján top 100-as hazai milliárdos lenne.

A 37 éves és eddig a közvélemény számára kevésbé ismert üzletember mérnök végzettségű, eddigi pályáján informatikai, távközlési és biztosításközvetítői cégeknél dolgozott, vagy ilyeneket tulajdonolt. Kerestük, de a Telexnek nem kívánt nyilatkozni. Cégbirodalma nevének kezdőbetűit viseli, és az Opten alapján a BF-cégcsoport a Bankcenterben működik.

Azt, hogy egy magánszférában sikeres vállalkozó kap fontos állami megbízást, lehet pozitívan és lehet negatívan is értékelni.

Az angolszász világban van átjárás a sikeres piaci cégvezetés és az állami tisztségek között, itthon is látunk erre példákat, például a fontosabb pénzügyi posztokon, Gion Gábor államtitkár a Deloitte-tól érkezett, Kurali Zoltán, az ÁKK vezetője a Deutsche Banktól, míg Orbán Gábor a Richter Gedeon vezérigazgatója is volt a PM (akkor NGM) államtitkára.

Ugyanakkor ha valaki párhuzamosan diszponál állami eredetű milliárdok felett, de megtartja magánérdekeltségeit is, az szülhet összeférhetetlenségi helyzeteket.

Berki mindenesetre már most is vaskosan benne lehet a paksi fejlesztésekben, mert a leendő építkezéshez valószínűsíthetően szükséges két repülőtér, az őcsényi és a pécs-pogányi közül utóbbinak is benne van a vezetésében.

További tisztviselők

A cégben vezető továbbá Lonkai Gabriella, aki a volt New York-i főkonzul (Horváth Gábor) volt felesége, diplomata, illetve it-tag lett Fritz József ismert szekszárdi borász is, aki állítólag kifejezetten jóban van a miniszterelnökkel. Mivel a társaságnak sok, a környék nagy városait érintő (Paks mellett Szekszárd és Pécs kiemelt fontosságú) infrastrukturális projekttel lesz dolga, talán az ő szerepe itt fogható meg, és aligha az innovációs vagy a nukleáris szakértelme miatt lett tisztviselő. Az fb-be bekerült Szőcs Géza korábbi jogász munkatársa, Tulassay Réka.

Azt egyelőre nehéz megállapítani, hogy a Mátraérc átalakítása csak azért kellett-e, mert ez az állami cég volt szabad és tevékenység nélküli, vagy azért, mert a társaságnál levő bányászati (például recski kitermelési) jogoknak valamilyen szerepük lehet az innovációkban, az építkezéshez nagy mennyiségben szükséges nehézbeton, betonacél gyártásában.

Mindenesetre az új cég első számú tevékenysége a kutatás-fejlesztés, a második azonban az ércbányászat, majd részletezve is a színesfémbányászat, vasércbányászat, uránbányászat.

Mivel a cég a paksi atomerőművel kapcsolatos fejlesztések, részben fizikai, részben az innovációk értékesítésével, felkarolásával foglalkozik, biztos, hogy a jövőben lényeges társaság lesz, már csak azért is, mert van egy olyan magyar állami remény, hogy Magyarországnak, mint olyan uniós államnak, amely először vesz a Roszatom ezen reaktorcsaládjából, a jövőben lehet valami speciális hídszerepe is, ami magyar nukleáris üzletet jelenthet.

A Mátraérc

A vájtfülűeknek talán már 2020-ban feltűnhetett volna, hogy valami készül a Mátraércnél, de „földi halandó” aligha következtethetett bármire abból, hogy egy, a Magyar Közlönyben megjelent 17/2020. (XII. 3.) NVTNM rendeletével a kormány egyes tagjainak feladatai és hatásköre változott.