Panda után szamuráj – ismét Ázsiában bocsát ki devizakötvényt az ÁKK

2022. január 13. – 12:27

Panda után szamuráj – ismét Ázsiában bocsát ki devizakötvényt az ÁKK
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója és Varga Mihály pénzügyminiszter – Fotó: Mónus Márton / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Jól sikerült a kínai kötvény, jöhet a japán!

Az Index nemrégiben arról számolt be, hogy Tokióban pandakölykök születtek.

Ez az információ jelen témánk, vagyis Magyarország finanszírozása szempontjából pusztán zavarkeltés miatt került be cikkünkbe, mert a nemzetközi kötvénypiacon a kínai kötvényeket nevezik pandáknak, a japán papírok neve pedig szamuráj. Annyiban azonban a „japán panda” mégis kapcsolódik a magyar adósságfinanszírozási történethez, hogy a panda sikerei miatt Magyarország Japánba is elmegy némi pénzért.

Korábban már írtunk mi is arról, hogy Magyarország, nevesítve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a világon első szuverén szereplőként elment Kínába, és jüanban denominált zöld pandakötvényt bocsátott ki. Az ÁKK december 15-én ismertette az eredményeket, a hároméves futamidejű, egymilliárd jüan összértékű papír kuponja 3,28 százalék lett, de az ÁKK minden devizakötvényt euróban számol, és a kötvény euróra swapolva már csak mínusz 0,013 százalékos kamattal ment el, vagyis a zöld pandakötvény a magyar állam valaha volt legolcsóbb devizakötvény-kibocsátása lett.

A papírokra 1,78-szoros volt a túljegyzés.

Jöhet a jenkötvény

A Portfolio.hu friss értesülése szerint a sztori folytatódik, állítólag Magyarország megbízta a Daiwát, a Mizuhót és a Nomurát, hogy a január 31-i héten befektetői találkozókat szervezzenek, vagyis a jelek szerint ezzel egy hasonló jenkötvény kibocsátása várható.

Decemberi finanszírozási tervében az ÁKK terveiről szóló prezentációból az is kiderült, az idei évben legalább 2 milliárd dollár volumenű devizakötvény-csere várható a 2023–24-es devizakötvény-lejáratok előfinanszírozása és az államadósság átlagos futamidejének további növelése érdekében. Az ÁKK azt is deklarálta, hogy cél a piaci jelenlét további erősítése az ázsiai piacon új zöld kötvénykibocsátás(ok) által, például japán jenben az első negyedévben.

Már 20+ a devizaarány

A prezentációból az is kiviláglott, hogy a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasáv 10–20 százalékról 10–25 százalékra nőhet, mert az állam szeretné növelni a finanszírozási mozgásterét. Az év végén 20 százalék volt a magyar államadósságon belül a devizakötvény, és az ÁKK továbbra is fenntartja, hogy a devizaadósság aránya tekintetében a 20 százalék alatti szint lenne az ideális, de most éppen úgy alakultak a költségviszonyok, hogy érdemes lehet olcsóbb devizaadósságot vállalni.

A magyar adósságkezelésben mindenesetre továbbra is az látható, hogy négy devizapiacon vagyunk jelen mint kibocsátó, vagyis Magyarország négy pénznemben gyűjt forrásokat, ezek

  • a forint,
  • az euró,
  • a jen
  • és a jüan.

Ezen belül igyekszünk szélesíteni a Magyarországot finanszírozó befektetői csapatot, ez mostanában főleg új ázsiai partnerek bevonását jelenti.

Végül próbáljuk fokozatosan növelni a magyar állampapírmix átlagos hátralevő futamidejét.

Csökkenhetne már…

Az egyes devizanemek optimális aránya amúgy alapvetően matematika, egy optimalizációs modellt kell követni.

És végül a feketeleves. A magyar adósság kezelése a

  • járványügyi válságkezelés,
  • a gazdaságélénkítés,
  • a választási logika (adó-visszatérítés),

valamint a növekvő kamatszint miatt egyre nagyobb feladat.

Az ÁKK-nak minél olcsóbban, minél kiszámíthatóbban, minél hosszabb távra kell az állami költéseket finanszíroznia.

Ennek a feladatnak a része a jenkibocsátás, ami természetesen remélhetőleg szintén szép eredménnyel zárul, csak aztán majd el kell kezdeni leépíteni az adósságot, vagyis kinőni, elinflálni, visszafizetni.