Különös kártérítési per indulhat: a belga csapat csalással ütötte el a magyar 3*3 kosarasokat az olimpiától

Tudta, hogy van olyan olimpiai sportág, hogy 3x3 kosárlabdázás? Nem? Pedig van, Tokióban már a játékok része volt, a lettek nyerték a férfiak versenyét, az amerikaiak pedig a nők vetélkedését.

A kosárlabda globálisan is rendkívül népszerű sportág, egy összevetés szerint a foci és a krikett (!) után ez a harmadik legtöbb ember által követett csapatsport, de az olimpiai versenyek megdöbbentően unalmasak: ugyanis mindig az Egyesült Államok nyer, a fiúknál is és a lányoknál is.

3*3-as kosár

A FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) és a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) a többi nemzetnek is szeretett volna némi sikerélményt biztosítani, ennek a törekvésnek hála, a streetballból (utcai kosárlabda) kinőtt 3x3 kosárlabda mint új sportág előbb felkerülhetett a várományosok listájára, majd az idén szerepelhetett a tokiói olimpián.

Az olimpiai kvalifikációt a FIBA úgy igyekezett kialakítani, hogy egyrészről olyan kisebb országok is labdába rúghassanak (bár ez nem szabályos ebben a sportágban), amelyeknek szinte esélyük sincs a hagyományos sportágban.

Kvalifikáció

Itt nemcsak új országok (például Mongólia, Japán és Románia), hanem teljesen új játékosok is közel kerültek az olimpiai részvételhez.

Az első olimpiai versenyhez a szövetség készített egy kvalifikációs szabályrendszert, egy kiinduló ranglistát, amelyhez olyan korábbi tornák eredményeit vették figyelembe, ahol az adott ország egyéni ranglistáján szereplő játékosok közül meghatározott számú játékos szerepelt.

Erre mindenféle szabályok voltak, de a lényeg az volt, hogy egy adott versenyen a nemzeti ranglista legjobb 100, majd 50, illetve 25 legjobb játékosából meghatározott százaléknak részt kellett vennie. Ennek megfelelően mindenki, aki szabályosan készült, így a magyar lányok és fiúk is, beletettek 4-5 évet a tokiói felkészülésre, főleg a nyári időszakban rengeteg tornán vettek részt, utaztak, edzettek, versenyeztek.

Szép remények

A Magyar Kosárlabda Szövetség (MKOSZ) is nagy reményeket fűzött Magyarország kvalifikációjához (a férfiak 1964-ben, a nők 1980-ban vettek részt utoljára olimpián). Elsősorban a lányoknak volt reális esélye a kijutásra, de a fiúk sem voltak teljesen esélytelenek.

A szövetség még azzal is segítette az esélyeket, hogy vállalta a mindent elöntő 2020. június 5-6.-i kvalifikációs torna megrendezését Debrecenben.

Végül mindkét csapatunk bejutott a döntőbe, egyetlen mérkőzésre voltunk a részvételtől, de a fiúk Belgium ellen, a lányok pedig Olaszország ellen veszítettek, csak itthonról nézhették a végül 2021-ben megrendezett olimpiai premiert.

És akkor robbant a bomba

Idén augusztus végén, nem sokkal a játékok után, főleg a belga sajtóban robbant a bomba, rengeteg cikk jelent meg arról, hogy a belgák vélhetően csalással kerültek Debrecenbe, a kvalifikációs tornára, majd így az olimpiára.

A tudásuk alapján amúgy reálisan ott lehettek volna, hiszen Debrecenben már „szabályosan”, vagyis a pályán nyertek, és az olimpián is remekeltek, éppen csak lecsúsztak a dobogóról, a 4. helyen végeztek.

A nemzetközi sajtó fontosabb beszámolói itt, itt és itt olvashatók.

Belgiumban nagy botrány lett, az országban eléggé összetett a kosárlabdaélet szervezése, mert van országos, flamand és vallon szövetség is, a három helyi kosárlabda-szövetség mindenesetre tájékoztatta a FIBA-t a helyzetről, megígérték, hogy segítenek a kivizsgálásban. Jan Van Lanschoot, a Basketball Belgium országos szövetség elnöke a közleményében azért már hárított is.

„A Basketball Belgium, a flamand Basketball Vlaanderen és a vallon AWBB semmilyen módon nem vesz részt az ilyen versenyek szervezésében, de semmilyen panaszt sem kaptunk ebben a témában”

– mondta

Magyarországon a Kezdő5.hu című kosárlabda-magazin írt az esetről.

Nem aprózták el

A gyanú szerint a belgák biztosra mentek, 27 (!) fiktív versenyt rendeztek (egy-egy versenyt 12 csapattal, minimum 48 játékossal rendeztek elvileg). Amikor erről értesültek a magyar játékosok és a szövetségi kapitány, megbízták a Wenczel Ügyvédi Irodát, amely kifejezetten nemzetközi sportügyekre, sport-választottbírósági eljárásokra szakosodott, hogy térképezze fel az esetleges kártérítési lehetőségét, és képviselje őket. Az ügy majd vélhetően a Lausanne-i CAS (Court of Arbitration for Sport) előtt végződhet – mondta a Telexnek Wenczel Kristóf ügyvéd (aki maga is korábbi, kiváló kosaras).

A magyarok láthatóan adhatnak munkát az említett CAS szervezetnek, mert a legfrissebb ügy, amit a bíróság sajtóoldalán látni lehet szintén magyar, a Bódog Tamás kontra Honvéd focivita.

Sértettek

Az ügy jelenleg ott tart, hogy mint azt Wenczel Kristóf elmesélte, a magyar iroda összeállt Belgium legnagyobb sportcsalásokkal foglalkozó ügyvédi irodájával, az Everesttel. A játékosok és a szövetségi kapitány pedig már hivatalosan is sértettként regisztrált a belga büntetőügyben. Elértük Bodnár Pétert is, az MKOSZ főtitkárát, aki elmondta, hogy

a szövetség elnöksége 2021. december 7-én tartott ülésén úgy döntött, hogy az ügyben az MKOSZ is sértettként regisztrálja magát.

Ez még nem maga a kártérítési per, ahhoz le kell majd zárni a nyomozást, de úgy tudjuk, hogy az ügyészség rengeteg kihallgatást tartott, és vélhetően 2022 elején már reális a nyomozás befejezése.

Lesz kit perelni, mert az érintett belga játékosok mellett egy antwerpeni klub, a flamand és a belga kosárlabda-szövetség érintettsége is biztosan felmerül, de az sem zárható ki, hogy mások, így akár olimpiai bizottságbeli tisztviselők is tudtak a csalásról.

Az ügyben megkerestük a Magyar Olimpiai Bizottságot is, hiszen a hazai olimpiai család is nevezhető az ügy sértettjének, a MOB jelezte, hogy

Örülünk, hogy vizsgálat indult az ügyben, annak lezárultáig nem indokolt, hogy a MOB bármilyen egyéb lépést tegyen.

Ki ellen lehet fellépni?

A magyar károsultak, de az MKOSZ és a MOB akár a FIBA és a NOB ellen is felléphetne, bár elképzelhető, hogy e szervezeteknek vannak egyéb sportdiplomáciai érdekeik is, amiket figyelembe vesznek.

Azt hallottuk, hogy a károkozás konkrét mértékét majd a nyomozati iratok ismeretében lehet meghatározni, de a kártérítés vagyoni és nem vagyoni elemekből áll majd össze.

A vagyoni kártérítés alapja lehet a Magyar Állam olimpiai juttatásainak (esetleges életjáradékainak) a mértéke, ettől ugyanis megfosztották a csalók a magyar sportolókat.

Mint Wenczel Kristóf véli, az olimpiai részvétel nagyságrendi előrelépést jelentett volna a játékosok egyéni világranglista-helyezésében is, ami szinte közvetlenül hasznosul a játékospiacon is, ha például valaki hivatásos 3x3 játékossá szeretett volna válni.

A nem vagyoni kártérítés sokkal összetettebb: hiszen miként számszerűsíthető az, ha valaki csalás miatt elesik az olimpiai részvétel életre szóló élményétől, vagy a játékoskarrierjét meghatározó nyilvánosságtól?

Ugyanakkor azt az ügyvéd is elismeri, hogy a nem vagyoni kártérítés megítélésében nagyságrendi különbségek is lehetnek egyes jogrendszerek, illetve a nemzetközi választott bíráskodás joggyakorlatában is.

Az ügyvéd most sértetti képviselőként szeretné részleteiben is megismerni a nyomozati iratokat, és azok alapján szeretné eldönteni a kártérítés érvényesítésének stratégiáját, ami lehet egy vélhetően elhúzódó per is, de akár egy peren kívüli megállapodás is.