A végrehajtói bűnbanda a hétköznapokban

Legfontosabb

2021. december 16. – 09:59

A végrehajtói bűnbanda a hétköznapokban
Rendőrök vezetnek el egy adóst, aki önkéselést akart végrehajtani, hogy megakadályozza a kilakoltatását, amit a bírósági végrehajtó végül egy hónappal elhalasztott – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A végrehajtók egy része bevallja, hogy tudott a területkiosztások és az ellenőrzések körüli visszaélésekről. Mások azt mesélik, hogy meglepődtek, ők teljesen tisztességesen működtek, nem is volt dolguk a korrupt vezetéssel. Ha az egyedi esetekbe beletúrunk, árulkodó összefüggések világítanak. Lesz mit megreformálni.

Mindenki máson akad fenn a végrehajtói bűnszervezet kapcsán, hiszen immár egyre többet lehet tudni a visszaélésekről, idézünk pár, általunk hallott végrehajtói reakciót.

  • Ilyen amatőrök, milliókkal játszanak, és nem tudnak találkozónként venni egy-egy SIM-kártyát és mobilt, ennyire nem volt veszélyérzetük, hogy lehettek ennyire barmok?
  • Ugye senki nem gondolja azt, hogy a rendőrség évek óta megfigyelte ezt a két embert, és leleste, hogy mennyi pénzt adtak át egymásnak? Nem, itt vagy egy nagyon pontos könyvelés került a rendőrök kezébe, vagy valaki „csiripelt”, és a saját enyhébb büntetése miatt mindent pontosan előadott.
  • Ismerem az egyik Budapest környéki kollégát, három kicsi lánya van, két éve végrehajtó, nagyon rendes gyerek, nem egy bűnöző típus. Látszik a számokból, hogy többet fizetett a helyéért, mint amennyit az irodája kitermelt, vagyis ő még nem is keresett a leadója után, most meg várhatja, hogy mi lesz vele. Nincs túl nagy távolság a megvesztegetés és az elkövetői szerep, illetve a zsarolás és így az áldozati szerep között.
  • Ha itt megbuksz, akkor vége, érted? Nem kapsz erkölcsit, eltiltanak a foglalkozásodtól is. Ügyvéd már nem lehetsz, elmehetsz névtelen „cselédnek” egy jogi irodába, éhen nem halsz, de nem sokkal kapsz többet, mint a minimálbér.

Megörökölte

Ilyen és hasonló véleményeket hallottunk, miközben sokan azt is jelezték, hogy az ügyben még lesznek fordulatok,

„ha elkezdenek a lefogott madárkák énekelni”,

hiszen ahogy hallottuk, két illúzióval gyorsan le kell számolni.

Schadl és Völner abban lesz érdekelt, hogy ők úgy állítsák be a történteket, hogy azok vagy nem valósultak meg, vagy ha igen, akkor csak ketten voltak benne, mert akkor nem „bűnszervezet”, de ez a két ember az apparátus vagy az elnökség jóváhagyása, bólogatása, közreműködése nélkül képtelen lett volna működtetni ezt a rendszert. De az is egy illúzió, hogy ez a két ember hirtelen összefogott, és felépített egy maffiát, érdemes hosszabb időszakot vizsgálni, vertikálisan és horizontálisan is nagyobb rendszerre lőni.

Varga Judit szerepe

Az is kiderült számunkra, hogy a szakmában nem feltétlenül az ellenzéki politikusok véleményével értenek egyet, vagyis nem úgy látják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszternek kellene lemondania. A politikai felelősségvállalás természetesen felmerülhet, de ahogy hallottuk, Völner Pált nem Varga Judit hozta a rendszerbe, nem az ő embere volt, ő inkább csak megkapta az államtitkárt, hiszen Völner 2015-től, vagyis még bőven Trócsányi László minisztersége alatt lett igazságügyi államtitkár.

Egy sokéves végrehajtói múlttal rendelkező szakember szerint

„nekünk már akkor is volt Völnerünk, amikor még Varga Judit vígan dekázgatott Brüsszelben. Igaz, végrehajtóként az valóban vicces volt, amikor Varga Judit rendre kioktatta Brüsszelt, hogy Magyarországon a korrupció üldözésével minden rendben van, miközben magában a minisztériumban volt a korrupció melegágya.”

Varga Judit igazságügyi miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre-termében 2021. október 25-én. Mellette Völner Pál parlamenti államtitkár – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Varga Judit igazságügyi miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre-termében 2021. október 25-én. Mellette Völner Pál parlamenti államtitkár – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A két csoport

Kétféle végrehajtó akad mostanában, bár mindkét típusban közös az, hogy elvileg „nem találkoztunk, nem beszéltünk”, ez ugyanis meg van tiltva. A leszerepelt „kar”, vagyis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) még szabadon levő vezetői a kínos ügy nyilvános tisztázását nem segítik, ezt minden velünk szóba álló végrehajtó sérelmezte amúgy, és a végrehajtóknak szigorú szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha fecsegnének.

  • Az első klaszterbe azok tartoznak, akik azt mondják, hogy ezt a szakmát az elmúlt években is lehetett tisztességesen is csinálni, a szabályozás nagyon jó, a mutyizó vezetőség ügyes-bajos dolgai nem feltétlenül értek le a végekre. Ez a kör abban bízik, hogy a régi metódusban folytathatják majd a munkájukat.
  • Illetve van az a kör, amelyik azt mondja, hogy az elmúlt években az új területi kinevezések és a testreszabott ellenőrzések révén a vezetőség annyira rányomta a bélyegét a hétköznapokra, annyira befeketítette a szakmát, hogy ők abban bíznak, hogy csakis egy alapos nagymosás után, gyökeres változások után indulhat újra a szakmai munka.

A működés

Azt már mindenki tudja, hogy Völner Pál államtitkár és Schadl György, az MBVK elnöke vastagon érintett, hiszen a mentelmi jog kikérésével kapcsolatos anyagban igen részletesen le van írva a kettejük közötti pénzmozgás, rajtuk kívül meg van még nevezve néhány olyan terület, amely pénzt juttatott, vagy ahol érdemtelen kinevezések történtek.

A végrehajtók szerint azt nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy kik lehetnek az érintettek. Három információt kellett csak összepárosítani. Az ügyészség megnevezett érintett körzeteket, feldobott pénzátutalásokat, az MBVK névjegyzékében pedig az látszik, hogy vannak olyan bíróságok, amelyek mellett olyan végrehajtó működik, akit most tartósan helyettesíteni kell:

  • a Győri Járásbíróság mellett működő Cs. Éva hiányzik (39 millió forintos pénzmozgás);
  • a Monori Járásbíróság mellett Sz. Balázst kell helyettesíteni (190 millió forint);
  • a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett az egykoron Bíró Icát is kilakoltató M. Esztert kell most helyettesíteni (254 millió forint);
  • a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő O. Ákos sem elérhető (78 millió);
  • a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett F. Miklóst kell pótolni (197 millió);
  • a Ceglédi Járásbíróság mellett V. Levente Árpád akadályoztatott (81 millió forint);
  • valamint a Fonyódi Járásbíróság mellett N. Gábor nincs (42 millió forint).

Jól látszik, hogy a Budapest környéki vagy a fővárosi körzetek sokkal értékesebbek voltak a leadós rendszerben.

A hivatal

Schadl és Völner mellett a Mi Hazánk még egy nevet dobott be, T. Katalinét, ő neki biztosan tisztáznia kell majd a szerepét, hiszen az MBVK hivatalvezetőjeként ő volt a legfontosabb operatív ember a karban. A karnak és a hivatalnak valóban sok fontos kompetenciája volt, ha megnézzük az MBVK feladatköreit, ilyeneket találunk:

  • vezetni a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;
  • engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve cégadatának módosítását;
  • dönteni a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;
  • működtetni a végrehajtók közös informatikai alkalmazását;
  • kiírni a végrehajtói álláshelyre a pályázatokat, lebonyolítani a pályázati eljárást;
  • javaslatot tenni a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;
  • ellátni az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;
  • ellátni a szakmai felügyeletet, a végrehajtókat ellenőrizni;
  • megállapítani a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit.

A nekünk panaszkodó végrehajtók szerint a rendszer azért volt különösen ördögi, mert a főkolomposok nemcsak azért szedtek „adót”, ha valaki újabb helyre szeretett volna jogosultságot szerezni, de volt egy ostoruk is, az ellenőrzés. Aki fizetett, az megúszta ellenőrzések nélkül, aki pedig nem, annak a gatyájába is belenéztek.

Összefüggések

Tapasztalatunk szerint a végrehajtók nagyjából mindent tudnak egymásról, („kétszázan vagyunk, ez egy nagyon zárt szakma” – hallottuk), ki kinek a partnere, ki hol csúszott meg.

Ha például a végrehajtói lapot, itt lehet letölteni az Executio 2020-as számát, egy szakértő segítségével, ő nagyon látványosan végigmutatja az összefüggéseket.

Ebben az újságban látszik, ahogy

  • Schadl György bejelenti, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalának élére 2019. december 6. napjával az igazságügyi miniszter új hivatalvezetőt jelölt ki, akinek megbízatása 7 évre szól (azt tudjuk, hogy ekkor már javában zajlik a pénzmozgás Schadl és Völner között) (5. oldal);
  • Schadl-Baranyai Helga, a kar elnökének a felesége riporterként is felbukkan (14. oldal);
  • az elnök és a hivatalvezető köszöntötte az új végrehajtókat, köztük V. Levente Árpádot (aki korábban annál a követeléskezelő cégnél, a Momentum Creditnél dolgozott, ahol a hivatalvezető férje), a ceglédi végrehajtót és N. Gábort, a fonyódit, akiről a Népszava külön cikket is írt (26. oldal).

Azóta tudjuk, hogy a ceglédi és a fonyódi iroda is az ügy érintettje. Szerettük volna megkérdezni, hogy az MBVK büntetőeljárással érintett személyei végzik-e továbbra is a kinevezéseket, ellenőrzéseket, de az MBVK-nak elektronikus rendszerükön keresztül eljuttatott megkeresésünkre még nem érkezett válasz.

Elnökség

A végrehajtók úgy tudják, hogy most a korábbi alelnök, Lukács Tamás vette át a kar irányítását, de az azért tapasztalatunk szerint megrökönyödést váltott ki, hogy a fideszes Répássy Róbert lehet az új biztos.

Ő ugyanis már korábban is megkapta ezt a feladatot, vagyis ő volt a kamara törvényességi felügyeletét ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára. Az ő helyettese akkor Jeney Orsolya helyettes államtitkár volt (az ő nevét le tudjuk írni, mert arról nincsen értesülésünk, hogy az ügy érintettje lenne).

Jeney Orsolya, az egykori helyettes államtitkár mindenesetre hamarosan végrehajtó lett, sőt bekerült az MBVK elnökségébe is, és az egyik legjobb környéken, a Városmajor utcában nyithatott irodát, kapott területet.

Erre az ingatlanra rákeresve vicces összefüggéseket találtunk, noha természetesen azt nem tudjuk, hogy pontosan mi a kapcsolat:

A Városmajor utca 74. irodaházban működik

  • Jeney Orsolya végrehajtói irodája;
  • egy másik végrehajtó, Petris Csaba irodája;
  • de van itt a kari elnöknek, Schadl Györgynek és a feleségének is egy cége, az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Red Carpet Kft.;
  • sőt, Schadl Györgynek egy időben még a hivatalos lakcíme is a Városmajor 74.-ben volt.

Reform kellene

Varga-Damm Andrea független országgyűlési képviselő nagyon régóta harcol a végrehajtói szakma jogsértései ellen, mert szerinte a végrehajtók visszaélnek a joghézagokkal, a nem egyértelmű rendelkezésekkel,

„kértem, hogy legalább pár javaslatot vegyenek figyelembe az adósok, valamint a társadalmi közérzet érdekében. Varga Judit ilyenkor azt jelezte mindig, hogy megnézik, megvizsgálják, de Völner Pál esetében mindig azt éreztem, hogy mondhatok én akármit, ő biztosan nem fog ebben segíteni. Nemcsak a szavai, hanem a tekintete is mindig azt mutatta, ne várjak változást.”

És aztán valóban mindig nyitva maradtak azok a kiskapuk, például a részletfizetések elszámolása ügyében, amelyek segítették a végrehajtókat. Pedig állítólag nemcsak az adósok, de azok is panaszkodtak, akik kérték a végrehajtásokat.

„Völnert amúgy rendes embernek ismertem meg, ha tényleg elkövette azt, amikkel vádolják, abban biztosan segített az a nagy politikai bizalom, ami körülvette. Mindig kapott valamilyen tisztséget a Fidesztől, ő biztos bástyának érezhette magát, e vélt védelem miatt bízhatta el magát. Pillanatok alatt alakulnak ki azok a helyzetek, amelyek után már a politikus meg van fogva, de úgy érzi, hogy támadhatatlan, ezért nem lép ki a bűvkörből.”

Varga-Damm Andrea szerint a rendszer maga teremti a korrupciós folyamatokat, ez van a végrehajtásnál, de ez van a közjegyzőknél és ez van a felszámolóknál.

„Érdemes megnézni, hogy 2016-ig mennyi végrehajtó volt, és mennyi lett azóta.”

Egy végrehajtói kiadványból látszik, hogy a 2020. február 5-i eskütételt követően a kar vezetői kijelentették, hogy összesen 100 új végrehajtó lépett hivatalba 2017 és 2020 februárja között.

Schadl György, az MBVK elnöke – Forrás: RTL Klub
Schadl György, az MBVK elnöke – Forrás: RTL Klub

Te, ez mit telefonálgat?

Völner Pálról az is kiderült, hogy mindenféle üzleti ügyben is próbált közvetíteni. Egy volt NFM-es kollégája azt mondta, hogy

„a 2010-es évek elején dolgoztam vele, akkor ő volt az utolsó, akiről feltételeztem volna, hogy pénzezik”.

De olyan állami vezetővel is beszéltünk, aki saját bevallása alapján is nemrég megkérdezte egy társától, akivel bizalmi a viszonya, hogy

„titeket is hívogat a Völner, mit akar ez, mit telefonálgat?”.

Történt ugyanis, hogy Völner Pál, minden érthető kompetencia nélkül felhívta valami innovációs megoldást ajánlva.

„Semmi igazán rosszra nem gondoltam, de azért szerencsére udvariasan elhajtottam, aztán többször nem jelentkezett.”

A Válasz Online egy autópályás kapcsolatot emelt ki cikkében.

Az ügyészségi anyag szerint a Mátrix Közhasznú Alapítvány és az Aqua Energy Solutions Zrt. számára is lobbizott Völner, utóbbinak vicces módon két Schadl György is a képviselője volt, vélhetően apa és fia, az 1958-as idősebb és az 1982-es születésű kari elnök. De a csapat lobbizott a lábatlani Calmit érdekében is az ITM-nél.

És aki szerint minden rendben van…

Olyan végrehajtóval is kapcsolatba kerültünk, aki elmondta, hogy teljes megdöbbenéssel és aggódva figyeli a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar körüli eseményeket. Az ügyben nem érintett szakember elmesélte, hogy a végrehajtók döntő többsége, ő maga sem ért egyet a kar hallgatásával.

„A hallgatás azt a benyomást erősíti, mintha a korrupció áthatná az egész rendszert, és az adósokkal szembeni fellépésre is jellemző lenne. Pedig e szakma korábbi reformja tényleg sikeres volt”

– vélte ez a végrehajtó.

Ezt visszatérően említették nekünk a szakemberek, hogy 2015 óta sokkal védettebbek az adósok.

„Korábban minden végrehajtó egy saját nyilvántartási rendszer segítségével követte a befizetéseket, az egységesség hiánya miatt a rendszer magában hordozta a visszaélések lehetőségét. Jelenleg minden végrehajtó egy központi ügyviteli rendszeren dolgozik, minden irat, minden pénzmozgás a rendszerben rögzül, és bármikor ellenőrizhető, készpénzmozgás pedig egyáltalán nincsen.”

A rendszer

Erről a rendszerről azt is elmondták nekünk a végrehajtók, hogy így számukra az is transzparens, hogy kinek mennyi ügye van.

Schadléknek (férj és feleség) mintegy tízezer ügyszáma volt a két irodájukból, 60 százalék Budaörsön és 40 százalék Gödöllőn. Ez volt messze a legnagyobb pacientúra.

Másnak vidéken lehet, hogy csak tizedannyi, egy hévízi vagy zirci iroda például nagyon kicsi.

A végrehajtók szerint azért sokat javult a szakmában a humán erőforrás is. A rendszerváltást követően, az első pályázatok során egy önálló bíróság végrehajtóval szemben támasztott követelmény csak az érettségi volt, ma már jogi végzettség, kétéves végrehajtó-helyettesi gyakorlat vagy jogi szakvizsga és végrehajtói szakvizsga, vagyis egy évtizedes tanulás.

„Ez amúgy igaz, csak a hajamra kenhetem, ha én pályáznék egy helyre, de elviszi előlem egy másik kolléga, aki ezt leboltolta”

– mondja erre egy végrehajtó.

Árverések

A korrupt rendszerben az talán valóban előrelépés, hogy az árverések elektronikus rendszeren keresztül működnek, sok visszaéléstípus (sikkasztások, letétben kezelt összegek lekötése magánszemélyként, kétes árverések) megszűnt, ugyanakkor más azt is jelezte, hogy azért a végrehajtók és a követeléskezelők összejátszása, vagy a nagy ingatlantulajdonossá váló végrehajtó sem ritka, legfeljebb nem őt látjuk az ügylet végén, csak egy bizalmasát.

A szakmát védők szerint minden lépésük bírósági ítélet alapján történik, a végrehajtónak nincsen joga felülbírálni, vagy akár csak minősíteni is egy ítéletet.

„Ráadásul a hitelmoratórium miatt most parkolási bírságok, vagy részletre vett és nem törlesztett iPhone-ok jutnak el a végrehajtásig, panaszkodni nem szeretnék, minden végrehajtó nagy autóval jár, de azért sok a szívás is”

– mondta egy szakember.

Más azt mondja:

„Az adósok döntő többsége nem képzett, a társadalmi érintkezésekben kevésbe kifinomult rétegéből kerül ki. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye arra, hogy kapcsolatba kerül végrehajtóval.”

Természetesen ez a konfliktusok rendezésére is rányomja a bélyegét, sok a fenyegetés, az ordibálás, vannak lerázhatatlan, visszatérő vendégek egyes irodáknál, akik csak mondanák, csak mondanák.

Ragtapasz

A Fidesz ügyes, gyorsan borította az ügyet, azt gondolja, hogy amennyiben letépi a ragtapaszt, gyorsabban túl lesz rajta, nem fog annyira fájni. Ez hatalmas tévedés, mert ez tényleg egy kiterjedt hálózat, sok minden fog még előbukni a szekrényből, mert ha a most lefogott emberek látják, hogy nem menekülnek, nem akarják majd egyedül elvinni a balhét, és van mit mesélniük.

Azt eltérően látják a beszélgetőpartnereink, hogy mi lenne a reform megfelelő iránya, van, aki szerint államosítani kellene a korrupt rendszert.

Más szerint

„a probléma nem egy egyébként jól megreformált és tisztességesen működő rendszer bedarálásával lenne megoldható, hanem rendszerszintű változásokért kiált, és arra mutat rá, hogy önmagában az állami kontroll bevezetése, a központosítás nem old meg semmit”.

De a legmeglepőbb következményt egy vidéki iroda vezetője mesélte:

Egy-két nappal a botrány után már látszik, hogy romlott a fizetési fegyelem, kivárnak az adósok, hátha megússzák majd a tartozásaik rendszerét, pedig olyan végeredménye úgysem lesz ennek az ügynek, hogy az adósságokat elengedi az állam, a tartozásokat előbb-utóbb úgyis meg kell fizetni.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!