A falusi kutak és a Mol tőzsdei árfolyama a limitált üzemanyagárak legnagyobb vesztesei

Tanksapka. November 15-én nyert ez a kifejezés új értelmet, amikor elindult Magyarországon a limitált árú üzemanyag-értékesítés. Mivel a maximált ár ekkortól 480 forint a „normál” benzinre és a „normál” gázolajra, a magyar kutakat ellepték a 479,4 vagy akár a 479,9 forintos literenkénti üzemanyagárak.

November 11-én és 13-án már meg is jelentek a vonatkozó részletszabályozások is, egy kormányrendelet, illetve egy végrehajtási szabály. Ezekkel a kormány a benzinkutak életét meghatározó maximális árak mellett azt is szabályozta, hogy a kutaknak hogyan kell nyitva tartani, mert a 48 órás üzemszünet, a nyitvatartás rövidítése vagy a maximált ár feletti árak alkalmazása súlyos következményeket, a benzinkút potenciális elvesztését is maga után vonhatja.

Emberi történetek

Korábbi cikkünkben mi is azt írtuk, hogy az új árlimittel még nullszaldó körül tudnak működni a kutak. Sokan írtak nekünk, többekkel beszéltünk, ezek alapján nézzük meg, hogy mit jelenthetnek ezek az intézkedések a végeken, a kisebb (különösen a falusi) benzinkutaknál.

Volt, aki jelezte számunkra, hogy nem tudjuk felbecsülni a költségeiket, a most megtépázott kiskereskedelmi árrésből kellett volna kigazdálkodni a béreket, illetve járulékokat, az energiaköltségeket, az adókat, a felújításokat, a karbantartásokat, a hatósági felülvizsgálati díjakat, a szerzői jogi díjakat, a banki költségeket, a kártyás fizetések költségeit, az árcsökkentés bőven veszteségbe tolja az üzletet.

Egy vállalkozó elmesélte, hogy húsz éve üzemeltet kutat, reggel 6 és este 20 óra között van nyitva 4 alkalmazottal. Szerinte a család igenis az első, ezért másfél évtizede mindig bezárt karácsonykor és karácsony másnapján, hogy a kollégák is otthon lehessenek, de idén ezt majd nem tudja megtenni, mert ha valaki 48 órára bezár, szabálytalanságot követ el.

A tél maga a halál

Azt is hallottuk, hogy egy vidéki kúton télen fele-harmada a forgalom az év többi időszakának, mert az őszi mezőgazdasági munkák alatt még magas a mezőgépek üzemanyagigénye, de utána csak a mérsékelt lakossági forgalom marad. Ilyenkor indokolt lenne egy rövidebb ideig nyitva lenni, de ezt most nem lehet meglépni, hiába adná magát a két órával rövidebb nyitvatartás.

Volt, aki úgy számolt, hogy az üzemanyag-értékesítés számára még nullszaldós, de miközben egy autópálya mellett számít a kóla, a hot-dog vagy a kávé, egy falusi benzinkútnál a „shop” az néhány gázpalack vagy flakon olaj, egy kevés üdítő. A család úgy számol, hogy a kormány intézkedései miatt bele kell tolni a vállalkozásba a család megtakarításait.

Olyan esetet is hallottunk, hogy egy kistelepülésen elválik a kút tulajdonosa és üzemeltetője, a tulajdonos minden eladott liter üzemanyagból 15 forint „bérleti díjat” kapott, vagyis osztoztak a bevételen, de innentől a bérbevevő már folyamatosan bukik.

Amire nem gondolunk

Aki megosztotta velünk a költségterheit, elmondta, hogy az időszakos veszteséget annak fényében értékeljük, hogy a legkisebb kútnál is általában kell négy alkalmazott, ami az éves bérköltség a járulékokkal együtt minimum 15 millió forint. A bankkártyás fizetések, a kassza fenntartása is milliós tétel,

„egy mezei boltnak sem olcsó ez, de ami nálunk van, az szoros összeköttetésben van a kútoszloppal, összetettebb rendszer, egy nagyságrenddel drágább, mint a sima online pénztár”

– hallottuk. A benzinkutak országos átlagban 930 ezer liter üzemanyagot értékesítenek egy benzinkútnál, de a kisebbek ennek csak a harmadát hozzák, és a tél még ezen belül is gyengébb időszak (igaz, volt, aki ennek nyíltan örült, hiszen így kevesebb veszteség keletkezik).

Vagyis most a vidéki kutak abba a helyzetbe kerültek, mint az egyszeri szatócs, aki abból él, hogy vasárnap zárva tart.

A szövetség szerint

Elértük a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökét is. Grád Ottó szerint

a tagvállalatok most azon dolgoznak, hogy a rendeletnek és a végrehajtási szabályoknak hogyan lehet a gyakorlatban megfelelni, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átállás.

Mint elmesélte, a töltőállomásokon most mindenhol van olyan pisztoly, amelyből 480 forintos, vagy annál olcsóbb benzin, illetve gázolaj jön, hiszen csak ezek a kutak lehetnek nyitva. Akinél pedig elérhető a hatósági áras termék, ott prémiumtermék értékesítésére is van lehetőség, de a rendelet felülvizsgálatra szorul, mert a prémium dízelnél például nem egyértelmű a szabályozás.

A szövetség pár óvatos kritikát is megfogalmazott:

• Az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó tagvállalatok elkötelezettek az Európai Unió értékei mellett, mint a szabad, független, piaci működés.
• Az országban működő mintegy 2000 üzemanyag-töltőállomás több mint 15 000 dolgozót foglalkoztat, többségük kisvállalkozás.
• A MÁSZ véleménye szerint szükséges lett volna a döntés előtt egyeztetéseket folytatni az iparág képviselőivel a megvalósítás lehetőségeiről és a bevezetés feltételezhető hatásairól.
• Az elszenvedett veszteségek kihathatnak a tervezett beruházások megvalósítására, legyen az saját döntés, vagy éppen jogszabályi kötelezettség (környezetvédelem, energiahatékonyság).
• Az eddig ismertté vált részletek alapján, a döntés számításon kívül hagyja az árszintre szintén ható és a kormányzat hatáskörébe tartozó elemek, mint az üzemanyagárakban érvényesített, mindenki által ismert jövedéki adó, MSZKSZ-díj és az áfa esetleges csökkentése.

És a tőzsde…

A bevezetett intézkedések a tőzsdén is hatottak. Természetesen nem a Magyarországon szintén aktív Shell vagy az OMV árfolyama omlott össze, a Mol Nyrt. részvényei viszont közel tíz százalékkal estek a bejelentés óta. A magyar társaság amúgy fundamentálisan nincsen bajban, már beállította az árait, valójában sok minden nem történt: a legtöbb kút saját üzemeltetésű, a cég lenyeli a békát. Van két tucat franchise-kút is, ám arról sem hallottunk, hogy ezeknél komolyabb probléma lenne, miközben persze annak nyilván egyikük sem örül, hogy a piaci folyamatokba belenyúlt az állam.

A Molnál leginkább az lehet zavaró, hogy a bejelentés óta ennyit esett az árfolyam, kisbefektetői eladáshullám indult, hiszen a cég éves nyereségére becslések szerint mintegy egyszázaléknyi hatással van csak a lépés: ezermilliárd forintból nagyjából tízmilliárd eshet most ki. Egy cég részvényének az értékében ráadásul nyilván nem is csak egy év működését kell értékelni, de a lakosság, a kisbefektetők mégis bepánikoltak.

Miért van pánik?

De mitől félnek a kisbefektetők? Vagy miért érzik úgy a nagybefektetők, hogy a fenti mateknál valójában fontosabb ez a lépés? Talán valami olyasmi lehet a gondolat, hogy „ha ezt meg lehet csinálni a piaci mechanizmusok ellenében, akkor mindent meg lehet tenni.”

És ez nem csak a regnáló kormánnyal szemben lehet indokolt félelem, az elmúlt időszakban az ellenzék is folyamatosan kritizálta a kormányt a drága benzin miatt, látszólag ők is valami antipiaci lépést követeltek.

Ha valami csoda nem történik az olajpiacon, az árfixálás vélhetően tovább tart majd, mint három hónap.

A választások előtt aligha fogják eltörölni ezt a „vívmányt”, valószínűbb, hogy velünk marad, mint a moratórium. A fő gond azonban hosszabb távú. Ha az állam egyre durvábban beavatkozik a piaci folyamtokba, a magántulajdonba és a magánvagyonba (kedves kutas, termelj kötelezően veszteséget a családodnak, vagy elvesszük a benzinkutadat!), akkor egy olyan rendszerbe megyünk vissza (lásd még: tervgazdaság, árhivatal, dotált árak, fals mechanizmusok, puha költségvetési korlátok), amitől mintha már eltávolodtunk volna.

A Budapesti Értéktőzsde így a befektetők számára egy aknamezővé válik, mert az üzenet sajnos így fordítható le: „Kedves külföldi befektetők! Vannak jó részvényeink,

• vegyél OTP-t, bár a kormány bármikor rád kényszeríthet a moratóriummal és az utólagos kamatmeghatározással némi veszteséget,
• jó a Mol eredménye, de reális, hogy mostantól veszteségesen kell adnia a cégnek a benzint és a gázolajat,
• szeretjük a Magyar Telekomot, de építünk egy állami-magán távközlési holdingot mint versenytársat.”

Kockázatkezelés

Az a részvényes, aki megfelelő kockázatkezeléssel dolgozik, ilyen piacokra nem szívesen hoz pénzt. Ha pedig a befektetők azt gondolják, hogy azzal, aki magyar cégekbe fektet a Budapesti Értéktőzsdén, bármikor, bármi megtörténhet, vagy elkerülik a piacot, vagy jelentős politikai diszkontot építenek az árazásba.

Igen, orosz részvényekkel is kereskednek Londonban, csak azok eléggé olcsók. Török részvénypiac is van, csak éppen olyan is.

A Mol Nyrt. az eredményei alapján lehetne sokkal, de sokkal drágább részvény is. Mert a cég számai amúgy remekek. Az idei áremelkedés még így is impozáns, mert globális pénzbőség van, ám a befektetők valamiért mintha diszkontot tartanának indokoltnak.

Nem állítjuk, hogy ennek a mostani árlimit az egyetlen oka. Azért most az érdemi áresés árulkodó, de volt már korábban sok ilyen, a normál részvénytársasági működésből kilógó hír, a részvényesek jogait korlátozó lex Mol, az alapítványoknak ajándékozott pakett, a potenciális reptérvásárlás, ahol a Mol az állammal közösködne. Külön-külön mindegyiket meg lehet indokolni, egy nagy olajvállalatnak mindig lesznek állami kapcsolatai, de ha ez túllép egy konstruktív, egészséges szinten, akkor a befektetők szavaznak. A politikusok persze elsősorban nem erre a szavazásra figyelnek.