Ha megépül a vasúti Duna-alagút, a Déli pályaudvar eltűnhet a föld színéről

2021. október 07. – 11:35

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ha megépülne a Duna alatt egy 4,5 kilométeres vasúti alagút, akkor a föld színéről eltűnne a Déli pályaudvar, és a Nyugati pályaudvar is jóval kisebb területen működhetne, hangzott el a Portfolio.hu és a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) szerdai konferenciáján.

Arról a Telexen is írtunk, hogy a BFK megalkotta a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS), és az alagút tervezéséhez egymilliárd forintot is nyert uniós forrásokból, de most a konferencián a terv gerincét jelentő alagútról részletesebben is beszéltek.

Az alapállás az, hogy az egyre növekvő, főleg az agglomerációs településekről érkező autóforgalmat csak úgy lehet csillapítani, ha a kötöttpályás közlekedést fejlesztik, és a vasút a fővároson belüli közlekedésben is nagyobb szerepet kap. A terv szerint ehhez Budapesten 16 új vasúti megállót építenek a meglévő pályák felújítása mellett. A BASV célja az, hogy naponta körülbelül egymillióan használják a budapesti elővárosi vasutakat, a megállókból óránként legalább négy vonat induljon, és egy vonal fűzzön fel legalább három metróvonalat.

„Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítését tervezzük, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával. Eltűnne továbbá a Déli pályaudvar a föld felszínéről, amivel megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó hatása. Megnyílnának közösségi- és ingatlanfejlesztésekre ezek a területek” – mondta Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

A vasúti Duna-alagút tervezett nyomvonala – Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ
A vasúti Duna-alagút tervezett nyomvonala – Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója arról beszélt, hogy egyre elavultabbnak tűnnek az olyan fejpályaudvarok, mint a Déli, a Nyugati és a Keleti. Egyre több városban alakítják úgy át ezeket az állomásokat, hogy átmenjen rajtuk a forgalom. Ezt segítené az alagút is. Vitézy szerint 10-30 perces megtakarítási idők is összejöhetnek vele.

A tervek szerint a Kelenföldi pályaudvartól a Kis-Gellérthegyig a mai nyomvonal maradna, majd a Mészáros utcánál kezdenének süllyedni az új sínek, amik a Széll Kálmán téren kapcsolódnának a metróhoz. Ezután a Duna alatti alagút után érnék el a Nyugati pályaudvart, ami után visszatérne a felszínre és a Dózsa György útnál érné el ismét a mai nyomvonalat.

A Széll Kálmán téren egy 300 méter hosszú, négyvágányos állomást kéne kiépíteni, hogy az Inter City-k is meg tudjanak állni. A tanulmány a Déli pályaudvar megszüntetését javasolja, így annak területe átadható lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvarnál egy föld alatti, nyolcvágányos megállót terveznek, amivel a mai forgalom több mint dupláját szolgálhatná ki.

Egyelőre a projekt tervezési fázisa zajlik, az alagút megvalósíthatósági tanulmányának 2022 második negyedévére kell elkészülnie, míg a környezeti hatásvizsgálatnak 2023 harmadik negyedévéig.

Kövess minket Facebookon is!