Paks 2: Moszkvának sem tetszik, de miniszterek közötti konfliktus is követheti a mai bejelentést

2021. október 01. – 14:18

frissítve

Paks 2: Moszkvának sem tetszik, de miniszterek közötti konfliktus is követheti a mai bejelentést
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Természetesen nem lehet elég óvatosnak lenni, ha egy atomerőműről, annak biztonságáról van szó. Ám a kormány körül most egyéb paksi konfliktusokról is hallani, amelyet a Paks 2 újabb hiánypótlási eljárása felerősíthet. Mit szólnak a fejleményekhez az oroszok? És vajon béke van, vagy valaki megkívánta a kormányon belül a több ezer milliárdos projektet?

A medve nem játék – szokás mondani, de vélhetően azt sem kell sokáig bizonygatni, hogy az atomerőmű sem játék. A csernobili dráma 35. évfordulójának évében, illetve a fukusimai katasztrófa 10. évfordulója idején erre tényleg nem kell túl sok mondatot vesztegetni.

Vagyis soha, senki nem fogja nyilvánosan kritizálni azt, ha az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a lehető legnagyobb óvatossággal jár el, a Paks 2 engedélyeztetése kapcsán. Mint azt megírtuk ma, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a honlapján közölte, hogy egyelőre nem adta ki az újabb paksi engedélyt, a nagy tét miatt a már meghosszabbított engedélyeztetési eljárás után is hiánypótlást kért.

Sok érdekes hír

Ha az OAH oldalán bolyongunk (valószínűleg alapesetben ez azért keveseknek a hobbija), azt láthatjuk, hogy az elmúlt napokban tényleg pezsgett az élet.

A hivatal beszámolt arról, hogy az atomerőművet üzemeltető, atomprogramot végrehajtó, illetve tervező államok nukleáris országprofilját (Country Nuclear Power Profiles) tartalmazó kiadványt a NAÜ évente aktualizálja. A legújabbat 2021 szeptemberében tették közzé.

A NAÜ (magyarul Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) tevékenységéről itt látható egy magyar nyelvű bemutató.

Itt pedig maga az említett tanulmány, ami már csak azért is nagyon érdekes olvasmány, mert a Paks 2-vel kapcsolatos információk eléggé zártak. Az ott dolgozók teljesen el vannak szeparálva más hazai energetikai műhelyektől, és teljesen külön csapatot alkotnak a jelenlegi atomerőművünket működtető cégektől és hivataloktól.

Aztán szeptember 30-én a hivatal bejelentette, hogy Kádár Andrea érkezik a hivatal élére.

Tehát az OAH élére éppen azon a napon érkezett új vezető, amikor a hiánypótlási felszólítás is megszületett, És mindez akkor történt, amikor az MVM éléről Kóbor Györgynek is távoznia kellett, és aki összekötötte a két eseményt, rögtön úgy fogalmazott, hogy

azt vártuk, hogy Kádár Andreának valamit biztosan lépnie kell, de, hogy mit azt nem tudtuk, valamit meg kell állítania, alá kell írnia, fel kell gyorsítania, vagy valakit le kell váltania.

Konfliktusok: az orosz vonal

Na, de mikor térünk már rá a címben említett konfliktusokra? Természetesen azt nem tudjuk megítélni a szakmai anyagok ismerete nélkül (és vélhetően azok ismerete után sem menne), hogy az OAH döntése mennyire a feltárt kockázatok, mennyire műszaki és mennyire jogi kérdések mentén kristályosodott ki, de az a háttérbeszélgetésekből kiderült, hogy egy külpolitikai és egy belpolitikai konfliktus, vagy legalábbis potenciális konfliktus is van ebben az ügyben.

Amikor Magyarország mozgásait látjuk, Oroszországgal kapcsolatban (ráadásul főleg éppen az energetikában, gázvezeték, hosszú gázszállítási szerződés és Paks 2 ügyében), vagy amikor Magyarország az EU-n belül oroszpárti álláspontot foglal el, akkor úgy tűnhet, hogy mi Moszkva feltétlen barátai, kiszolgálói vagyunk. (Mielőtt valaki felhorkanna, természetesen nem mi, hanem az Orbán-kormány).

Nos, Moszkva ezt most nem feltétlenül fogja így érezni. Az orosz energetikai narratíva szerint Magyarország jó partner,

  • a külgazdasági és külügyminiszter beszólt az Északi Áramlat 2-t lassító nyugatiaknak,
  • a Moszkva által kért nagyobb kapacitással (8, milliárd köbméter / év) készítettük el a déli betápon keresztül érkező új gázszállítási útvonal magyar szakaszát,
  • az atomnál sem volt kérdés, hogy a Roszatom lesz a partner.

Vagyis eddig még orosz szemszögből is minden okénak tűnt, de most jön Moszkva „fejfájása”, ott úgy érezhetik, hogy szeptember 27-én Oroszország a magyarok számára kedvező áron kötött 15 éves gázszállítási szerződést.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója és Süli János, a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter az ASZE Mérnöki Vállalat paksi telephelyén 2019. november 5-én – Fotó: Sóki Tamás / MTI
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója és Süli János, a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter az ASZE Mérnöki Vállalat paksi telephelyén 2019. november 5-én – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Ám Moszkva azt is remélte, hogy végre a Roszatom is kap egy jó hírt. A cég már nagyon szeretne uniós referenciát, de egy, a magyarnál korábban megkezdett finn atomerőmű-építésénél is folyton akadályokba ütközik.

Párhuzamos üzem

Az elmúlt napokban szóba került az is, hogy Paks 1 esetleg hosszabb ideig is működhetne. Itt az is kérdés, hogy lenne-e párhuzamos üzemideje Paks 2-vel. A magas magyar importarány miatt még ez sem lenne ördögtől való, vélhetően elbírná a régió, de minden kőbe vésett kormányzati terv ellenére azért az eddigi folyamatok alapján nem zárható ki egy érdemi csúszás a Paks 2-vel. Ami azonban nagyon érdekes, jelenleg az áram, a gáz és a szén-dioxid kvóta ára az egekben. Nem szabad egy-két napi, vagy egy-két havi ártrendekből modellezni, de a paksi atom eladja a drága áramot és nem fizeti meg a drága kvótát, vagyis a megtérülése mostanában biztosan csak javul.

És a belpolitika

Félreértés ne essék, véletlenül sem arról szerettünk volna írni, hogy amennyiben az oroszok barátságára törekszünk, akkor a hivatal legyen lazább az oroszokkal, de ettől a következménytől tényleg félnek a magyar külpolitikában.

Ez azonban csak a külpolitikai konfliktus. A másik egy belpolitikai kérdés. Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter és két államtitkára, Becskeházi Attila és Kovács Pál eléggé izoláltan dolgoznak. A minisztérium nem túl nyitott a világra, a honlapjukon például nagyjából olyan elérhetőségek szerepelnek, hogy Cím: Pf. 6, vagy Email-cím: [email protected].

A pletykák szerint a minisztériumban inkább másnak örültek volna az OAH élére, Kádár Andrea helyett állítólag Kovács Pál neve is felmerült. A belpolitikai konfliktusról szóló elméletek szerint, Süli János tárcája nagyon „kapós”, hiszen egy hatalmas, sok ezer milliárd forintos „költségközpont” , költeni pedig mindig jó,. Márpedig ez az épülő monstrum logikai úton tartozhatna Palkovics László, vagy Máger Andrea formális, vagy Rogán Antal, illetve Gulyás Gergely erősebb informális befolyása alá.

Szakmaiság, vagy politika?

A paksi atomerőművet biztosan sokan fogják vizsgálni, az említett OAH és NAÜ mellett van egy NUBIKI (Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet) nevű hazai cég, amely a VEIKI Villamosenergiaipari Kutatóintézet Zrt. Atomerőművi Divíziójának dolgozóiból jött létre.

Azt, hogy a szakmaiságon őrködő hivatal új elnökét vezette-e politikai szándék, természetesen nem tudjuk megítélni. Az atomerőmű tényleg nem játék, de azt, hogy a kormányzatban sokan spekulálnak ilyen összefüggésekről, azt mindenesetre egészen biztosan megtapasztalhattuk.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!