A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja, hogy a kormány utólag csökkenti egyes hiteltípusok kamatát
2021. szeptember 16. – 19:05
A Magyar Bankszövetség szerint méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatának utólagos csökkentése – áll a bankszövetség MTI-hez eljuttatott közleményében.
Azt írják: tudomásul veszik a kormányzat szeptember 15-i döntését, aminek alapján 2020. március 18. napjától a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást. Ugyanakkor megjegyzik, hogy éppen ezen termékek jellemzői miatt a moratórium kezdetétől többször felhívták a kormányzat figyelmét a hitelkártya és a folyószámlahitel moratóriumból való kihagyására.
„A kamatok számítása szerződésszerűen történt, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bankszektor az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatta a moratóriumba került tartozásuk kamatozásáról, így felelős döntést tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni. A döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára, és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal, és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket” – írja a közlemény.
A Magyar Bankszövetség arra is kitért, hogy a magyar bankszektor a moratórium ismételt meghosszabbítását a rászorultsági elv bevezetése alapján támogatja, elfogadva azt, hogy ez a bankok számára további jelentős pénzügyi teherrel jár. A társadalmi szinten is jól érzékelhető, gyors gazdasági helyreállás érdekében abban egyetértenek, hogy a moratórium meghosszabbítása ne a teljes ügyfélkörre vonatkozzon.
A bankszövetség ajánlása továbbra is az, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését.
A moratórium igénybevétele fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket, és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.
Azt is kiemelik, hogy a magyar bankszektor az elmúlt időszak rekordszintű hitelezési aktivitásával sokat tett a magyar gazdaság „V” alakú kilábalása érdekében, miközben a gazdaság többi szereplőjéhez képest közvetlen pénzügyi támogatást nem kapott. „A krízis elejétől kezdve azt vallottuk, hogy elsősorban a rászorult ügyfeleinket kell támogatni. Épp ezért a magyar bankszektor az adósaiért a régió többi országához képest már eddig is sokkal hosszabb időre, sokkal nagyobb mértékben állt ki. Ezen túl, 2020 közepén a gazdaság védelmére elfogadtuk, hogy 55 milliárd forint extra adót is befizettünk a költségvetésbe” – írták.
