Újra lesz sör, amely minden elemében magyar

2021. szeptember 06. – 20:44

Újra lesz sör, amely minden elemében magyar
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Jelenleg nem lehet Magyarországon olyan nagyüzemi sört kapni a boltokban, amely kizárólag itthoni alapanyagokból állna. Hamarosan azonban ez megváltozhat, hiszen újra termesztenek itthon komlót. A horvát határ közelében eldugott Kastélyosdombón három éve ültették el az első töveket az Ökumenikus Segélyszervezet által üzemeltetett tangazdaságban, és a komlójuk nemsokára a Soproni 1895 sört fogja ízesíteni. A komló a 200 lakosú Kastélyosdombó sikertörténete lehet, de az elmúlt évtized is eredményes volt. A segélyszervezet úttörő, otthontalanná vált családok reintegrációját segítő modellprogramjának keretében több tucat szociálisan hátrányos helyzetű családnak segített megerősödni és visszatalálni a munkaerőpiacra. A kezdeti lépéseket ők is a háztáji mezőgazdálkodás elsajátításával tették meg.

Éppen a betakarítógép vágószerkezetét javították a munkások, amikor kiértünk a kastélyosdombói komlóföldre. Nem kell végeláthatatlan területre gondolni, egyhektárnyi az egész, de Magyarországon így is ez a jelenlegi legnagyobb ültetvény. A szüret már a végét járja, a földterületen már csak pár sorban függenek a nagy zöld hurkák, az utoljára beérett fajta, a Chinook betakarítása zajlik.

A komló kúszónövény, hét méter magas támrendszerre futtatják fel, a szüret pedig úgy zajlik, hogy a növényt elvágja a traktor a tövénél, majd előrehaladása közben leszakítja a felső drótkötélről. A sörhöz csak a növény termése, a fürtökben lógó tobozok kellenek, de ezt már egy speciális gép le tudja kapkodni a szárról. Van, ahol hagyománytiszteletből és gép híján még mindig kézzel szemezik le a termést, ahogy a gyümölcsöket szokás.

Hogy mikor érett a komló, azt a gyakorlott szem meg tudja mondani, de ahogy azt Jankovics Sándor birtokgazda mondta, az nálunk még kevés. „Németországban például generációról generációra öröklődik ez a fajta tudás, de mi még csak három éve kezdtük el a termesztést. Azért az árulkodó, hogy hogyan pereg le a levél a tobozról, illetve, hogy sárgállik-e már a tobozban lévő lisztszerű por, a lupulin, de a tapasztalatok szerint pár nap különbséggel, minden évben ugyanakkor érik a komló. A sörgyárak számára a növény alfasavtartalma a fontos, ez körülbelül hét napon át a legmagasabb, ekkor kell szüretelni.”

Ahogy levágták a komlót, rögtön a szárítóba viszik, mert a növény beltartalmi értékeinek nem tesz jót, ha befülled, és a sör ízét meghatározó illóolajok is elillanhatnak. A szárítás után bezsákolják a komlót, majd apró rudakká, nyúltáphoz hasonló pelletté préselik össze, mielőtt elszállítják a sörgyárba.

Magyar komlót a magyar sörbe

Jankovics eredetileg karosszérialakatosnak tanult, de ma már a növénytermesztésben is otthon van. Amikor külföldről hazatért, örült, hogy helyben talált munkát, és pár év alatt az addig számára ismeretlen területeken is kiképezte magát. A komlótermesztéshez német birtokon is szerzett tudást, de az 1970-es évek végén a növényről szakkönyvet is író bólyi Cseh Sándortól is hasznos tanácsokat kapott, hétvégén pedig a szüretre ellátogató osztrák komlószövetségi elnökkel konzultált.

Jankovics Sándor, a kastélyosdombói birtokgazda mutatja meg, miről lehet felismerni az érett komlót – Fotó: Bődey János / Telex

Egykor hatalmas területeken termesztettek itthon komlót Bólytól Mezőhegyesig, simán el tudták látni vele az összes hazai sörgyárat, de néhány évvel a rendszerváltás után szinte teljesen eltűnt ez az ipari növény. A külföldi kézre került sörgyárak már olyan minőséget követeltek, amire nem voltak felkészülve az addig csak a mennyiségre rámenő termelők, így aztán importkomlók kerültek a sörökbe. Harminc év alatt 500 hektárról szinte lenullázódott a termőterület.

A 2000-es években még Újszilváson volt egy fellángolás több hektáron, de 2012-re már az az ültetvény is eltűnt. A körülbelül tíz éve elindult sörforradalom néhány kisüzemi sörfőző kedvét is meghozta saját komló termesztésére, de náluk is csak zsebkendőnyi területekről beszélhetünk. A növény telepítése elég költséges, hektáronként nyolcmillió forint, és bevételre igazából csak a harmadik évben lehet számítani, ekkor éri el a komló az igazi hozamát.

Kastélyosdombón nem voltak hagyományai a komlótermesztésnek, három évvel ezelőtt azonban mégis felkerült a sörtérképre. Az Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária Zrt. közös gondolkodásából született meg az ötlet.

„A Soproni Sörgyár szeretett volna egy csak magyar alapanyagokból készülő sört, nekünk meg jól jött, hogy feladatot tudtunk adni az ellátottjainknak”

– mondta Pintér-Buruzs Anikó, a kastélyosdombói központ vezetője. Jankovics szerint az is szempont volt a sörgyárnál, hogy csökkentse a karbonlábnyomát a rövidebb szállítási távolsággal.

Feltámasztották a gróf gazdaságát

Az Ökumenikus Segélyszervezet 2010 óta van jelen Kastélyosdombón. Területet kerestek, amikor kiderült, hogy a Somogy megyei önkormányzat meg akar szabadulni a lepusztult, harminc éve elhanyagolt Erdődy-kastélytól és az azt övező birtoktól. A szervezetnek kapóra jött, hogy gyakorlatilag kerítésen belül nagy volt a földterület, mert szociális programjuk középpontjában a háztáji termelés állt, termőföldhöz pedig nem volt esélyük hozzájutni. A megyei önkormányzattól végül a felújításért cserébe kapták az ingatlanegyüttest 2010-ben. Az első épületet egy adventi adományozás, illetve vállalatok támogatásának köszönhetően tudták felújítani, majd szépen lassan megújult az egész komplexum, a leromlott parkot is rendbe hozták, idillikus környezetet teremtve.

A Ökumenikus Segélyszolgálat központjában található konyhakert és komlóföld is, amelyet helyiek és a központba beköltöző családok művelnek – Fotó: Bődey János / Telex

A kastélyosdombói központ egyrészről a társadalom peremére sodródott, szociálisan rászorult családok átmeneti otthona (csáo) lett, másrészt az évek során mintagazdaságot is kialakítottak rajta.

„Azért jönnek hozzánk családok az ország minden részéről, hogy ne kelljen kiemelni a gyerekeket a családból. Nálunk egy-másfél évig lakhatnak, miközben a szociális munkások segítik megerősíteni az életüket, hogy aztán ki tudjanak kerülni az ellátórendszerből. Amikor 2013-ban indult a modellprogramunk, még elég nagy volt a munkanélküliség, nehéz volt elhelyezkedni. Másfajta távlatot is kellett nyújtani, mint a külső munkaerőprogram. A csáóba beköltöző szülőknek mindjárt munkát akartunk adni. Ennek a hangsúlyos része lett a háztáji gazdálkodás több képzési lehetőség mellett” – mondta Pintér-Buruzs Anikó.

Kastélyosdombón így meg lehet tanulni a zöldség- és gyümölcstermesztés alapjait, a háztáji állattartást, a különböző feldolgozási módszereket, lekvár- és savanyúságkészítést, vagy azt, hogy hogyan kell lenyúzni például egy nyulat vagy felbontani egy csirkét. Olyan hasznos mindennapi ismeretek ezek, amelyek korábban a mindennapi falusi élet részei voltak, de ma már kevesek számára természetesek.

„Minden olyasmivel próbálkozunk, ami nem tájidegen és a falusi élettől sem idegen. Termesztettünk kamillát, tartottunk mangalicákat is, de tartottunk gyógynövényes tanfolyamot, és tanítottunk kosárfonást is” – mondta a központvezető.

Miután beérett a komló, néhány nap alatt le kell szüretelni, hogy benne maradjanak az értékes anyagok, a minőség megőrzése miatt kerülnek bele a tobozok a szárítóba is – Fotó: Bődey János / Telex

Lyukas vödörbe nem engedik bele a vizet

Az átmeneti otthonban folytatott háztáji gazdálkodás két célt szolgál, egyrészt a megtermelt élelmiszer segít a családi kasszán, másrészt munka- és feladattudatot ad azoknak is, akik korábban például képtelenek voltak betartani a munkaidőt.

„Az az alapelvünk, hogy adunk, de elvárásunk, hogy ő is tegyen önmagáért valamit, ha képes rá. Egy lyukas vödörbe mi sem szeretünk folyton vizet önteni. Elvárás, hogy munkahelye legyen mindenkinek. A közfoglalkoztatással is az a célunk, hogy újra munkavállalóvá válhassanak.

Ha a gyerekek azt látják, hogy a szülők felkelnek reggel, elindulnak a munkába, időre jönnek haza, akkor ők is ebbe szocializálódnak bele, és nem abba, hogy apuka egész nap otthon fekszik, és nézi a tévét” – mondta Pintér-Buruzs Anikó.

A központban sokszor találkoznak olyanokkal, akiknek életvezetési problémáik is vannak. Képtelenek bemenni időre munkába, vagy a kudarcoktól félve nem járnak iskolába, van, aki az állandó költözés miatt sérülékeny. A rendszeres munkával és a fejlesztési programokkal ezeken is próbálnak segíteni.

Pintér-Buruzs azt mondta, hogy náluk mindenki eldöntheti, hogy mit szeretne csinálni, több területen kipróbálhatják magukat a programba bekerülők. De azt is motiválják, aki csak belekóstol ismerkedésként egy-egy munkafolyamatba néhány órára. Ezért a munkáért úgynevezett tallér jár, amivel például lehet faragni a térítési díjakon, vagy egy-egy dedikált napon beszámítják például egy cipő vagy gyerekeknél egy iskolatáska díjába. A központ most 40-45 embert foglalkoztat, ebben benne vannak az ellátást biztosító szakdolgozók és a birtok munkásai is. Köztük vannak olyanok is már, aki rendes bért kapnak, nemcsak közfoglalkoztatásban vesznek részt.

Már csak néhány tő komló maradt a Chinook fajtából – Fotó: Bődey János / Telex

A komlószüreten helyi és szomszéd faluból származó lakosok is részt vesznek, de van olyan is, aki a központ lakója, és közfoglalkoztatottként dolgozik a gazdaságban. Andrea négy évvel ezelőtt érkezett két gyermekével Kastélyosdombóra, és megtetszett neki a mezőgazdasági munka, amikor ott jártunk, éppen a szállítószalagnál ellenőrizte a komlótobozokat.

„Mindig is szerettem kertészkedni, még régebben a családdal paprikát és paradicsomot termesztettünk, a nagybanira is kijártunk. A komlózást megnyertem egész nyárra, a fiúkkal csak én jártam ki kapálni, de hét méter magasan is kötöztem az indákat, a rizómákat is én szedtem ki. A fiúk már csak komlókirálynőnek hívnak, de szeretem is ezt csinálni” – mondta.

Akik önálló életre vágynak, azok úgynevezett sorsfordító házakba költözhetnek ki a faluba. Ezekhez a portákhoz is tartozik földterület, amelyet megművelhetnek a lakók. Ehhez a segélyszervezettől egy magokból, állatokból, szerszámokból álló indulócsomagot kaphatnak, de gépeket is kölcsönözhetnek.

A komló helyben tarthatja a fiatalokat

A volt kastély területén megtermelt termények elsősorban az önellátást szolgálják, mivel egymást érik a hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezett fejlesztő és élménytáborok is Kastélyosdombón, a zöldség-gyümölcs a helyi konyhán is jól hasznosul. Emellett viszont a piacra is termelnek, a sajtműhely termékeit Balaton-parti településeken is terítik, az egyik nagy áruházláncba is bekerültek, és éttermekben is értékesítik.

Andrea a komlótermesztés szinte minden fázisában részt vesz, még hét méter magasban is szívesen dolgozik. A komló legvégül pellet formájában kerül a sörgyártásba – Fotó: Bődey János / Telex

A következő, a piacon is értékes termékük a komló lehet. Az egy hektárral persze sokra nem lehet menni, de hamarosan már 14-ről lehet szüretelni Kastélyosdombón. A segélyszervezetnek is lett nagyobb földterülete, illetve helyi gazdákat is meggyőztek arról, hogy érdemes befektetni a komlóba. Jankovics szerint látszik, hogy vannak olyanok, akik túl tudnak lépni a kukoricán. A birtokgazda úgy véli, hogy 30 hektárról már a soproni sörgyár egész éves komlószükségletét biztosítani tudnák, de azt is tervezik, hogy házi sörfőzőknek is értékesítenek majd kastélyosdombói komlót, míg az egyik helyi vállalkozó már mini sörfőzde nyitásában gondolkodik.

„Elég bátor dolog volt belevágni a komlóba. Még nagyon az elején vagyunk, de már látszik, hogy térségfejlesztési szerepe lehet. A környéken mindig az volt a gond, hogy a fiatalok elmentek, eltűnt egy olyan réteg, amelyik át tudta volna adni a tudást. A komló viszont szakképesítést is igénylő munkahelyeket is teremt, és olyan kereseti lehetőség, amiért érdemes itt maradnia az értelmes fiataloknak. Ez a kétszáz fős falu nagyon elöregedett, helyben nem nagyon születnek babák. Azok a gyerekek töltik meg a községet, akik kiköltöznek a házakba” – mondta Pintér-Buruzs Anikó.

Pintér-Buruzs Anikó vezeti a segélyszervezet kastélyosdombói központját – Fotó: Bődey János / Telex

Egyelőre még nem ihatunk kastélyosdombói komlóval ízesített sört, de erre nem kell sokat várni, a soproni sörgyár hamarosan felhasználja a tavaly leszüretelt komlót, de ennél fontosabb, hogy a szociális alapon működő mezőgazdasági modell is életképesnek tűnik.

„Amikor idejöttünk, az emberek nem nagyon hittek abban, hogy maradunk, de ahogy teltek az évek, már látták, hogy mit tettünk le az asztalra, és most már hisznek bennünk” – mondta a központvezető.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.