Matolcsy György megint nekiment a kormány gazdaságpolitikájának

2021. augusztus 23. – 19:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Újabb cikkben ostorozta a kormányt Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnök a Magyar Nemzetben arról írt, hogy a miniszterelnök és a kormány 2010 óta racionális döntéseket hozott ugyan, de sokszor nem a legjobbat, hanem a legkisebb ellenállást kiváltót választotta.

Legutóbb az ország teljesítményét közepesnek ítélte.

Matolcsy szerint az uniós pénzek sem mozgattak meg annyi többletforrást, mint amennyi optimális lett volna: az elvárható kétszeres összeg helyett csupán ugyanannyit, mint amennyi maga az EU-s forrás is volt.

A kétszeres szorzó „15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást mozgósíthatott volna. Ebből 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevétel származott volna.”

Matolcsy vs. Varga

Matolcsy – a volt Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjeként – korábbi cikkeiben is arról beszélt, hogy szükség volna egy külön nemzetgazdasági minisztériumra, miután a gazdaságpolitikát most a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium határozza meg. A hosszú múltra visszatekintő Matolcsy–Varga-rivalizálás újabb fejezetében az MNB elnöke arról ír, hogy: „Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést. Ennek azonban az volt az ára, hogy összecsúszott a gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek, amiből mindig a rövid távú érdek kerül(t) ki győztesen.”

  • Matolcsy szerint 2015 óta évi 30-40 ezer lakást kellett volna építeni az évi 20 ezer helyett.
  • Folytatni kellett volna a Széll Kálmán-terveket – amelyek a 2010 utáni első ciklusban, Matolcsy gazdasági minisztersége idején indultak el.
  • Digitális átállást kellett volna megvalósítani, a minta ebben Észtország kellene, hogy legyen;
  • Általában is javította volna a gazdasági mutatókat a Matolcsy szerint hosszabb távokban gondolkodó gazdasági centrum és a rövid távú szempontokat követő pénzügyi tárca szétválasztása.

Elérhettük volna 1936-ot

Matolcsy az első világháború után a 20. században Magyarország fejlettségi csúcsévének 1936-ot nevezte, amelynek mutatóit szerinte hosszabb távú szempontokat követő gazdaságpolitikával elérhetett volna az ország: eszerint akkor „elértük, sőt 85 százalék körüli értékkel meghaladtuk volna az 1936-ban mért átlagos nyugati és uniós fejlettségi értéket. Ebben az esetben az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakul, a devizában fennálló államadósság szintje 0–5 százalék körüli szintre süllyed, a termelékenységi többlet 10-15 százalékos, az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna” – írta az MNB elnöke.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!