Matolcsy egy közelgő nagy válságról vizionál, és közepesre értékeli a kormány elmúlt tíz évének gazdasági teljesítményét

Már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését – véli a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeten megjelent cikkében.

Matolcsy György szerint „külső környezetünk tartósan kedvezőtlen irányba változik”. A jegybank elnöke úgy véli, kritikus szakaszba léphet az USA és Kína szembeállásából kialakult gazdasági konfliktus, és a „technológiai forradalmak teljes fordulatot hoznak a pénz, az energia, az adatok, a feldolgozóipar és a hadviselés területén”. Ezek mellett a gazdaságtörténet periodikusan visszatérő egyéb mintázataira is felhívta a figyelmet.

Méltatja a 2010–2019 közötti gazdasági eredményeket, de szerinte „az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét”.

„Ennek döntő okai az állami működés hiányosságai, kiemelten a kormányzati működés gyengeségei” – írta. Mint írta, a versenytársainkkal összehasonlítva „közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben”.

Matolcsy szerint 1936-ban volt a történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Azóta „egészen a mai napig soha nem értük el az akkori relatív fejlettségi szintünket”. Azt írta, a „közepes jövedelmi csapdába” nem szabad belesétálni, mert „onnan nem vezet kifelé út, ahogy az euróból sem”. Az MNB elnöke szerint már lehet, hogy benne is vagyunk ebben a csapdában.

Ezután a 2010–19-es évtizedből, majd a mostani gazdasági válságkezelésből levonható tanulságokról írt, ahol a Pénzügyminisztérium, és így nyilvánvalóan Varga Mihály szerepét illeti kritikával Matolcsy, aki korábban nemzetgazdasági miniszter volt.

Néhány pont ezek közül:

• 2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát. Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.
• A 2014–18 közötti politikai ciklus közepén újabb ütemhiba történt. Ekkor kellett volna a Nemzetgazdasági Minisztériumtól és más tárcáktól egy önálló intézménybe szervezni az innováció, K+F, felsőoktatás és védelmi ipar területeit, mert nagyjából 2016/17 körül kellett volna áttérni az intenzív növekedési pályára. A miniszterelnök ezt felismerve kérte fel a jegybankot egy versenyképességi program elkészítésére, amit az MNB teljesített. Ez lett volna a következő belépési pont egy intenzív felzárkózási pályára, amikor a termelékenység emelkedése, az okostőke-beruházások, az innováció és a K+F veszik át a felzárkózási motor szerepét. Ez nem történt meg, mert a gazdaságpolitika központja továbbra is a pénzügyi tárca maradt, amely nem akarta, de nem is tudta megoldani ezt a feladatot.
• 2018-tól új kormányzati ciklus indult, de továbbra sem volt gazdaságpolitikai központ, így kényszerűen a pénzügyi tárca működött központként. A helyesen létrehozott ITM túl széles feladatkört kapott, miközben nem vált a gazdaságpolitika centrumává. Nem is lehetett, mert fő feladatánál – hogy az innováció/K+F/felsőoktatás/védelmi ipar területeire összpontosítson –, kiterjedtebb feladatkört kapott, amit az éves költségvetési érdektől távol tartott gazdaságpolitikai központnak kellene ellátnia, ha lenne ilyen.
• 2020-ban beütött a válság. Az MNB és a pénzügyi rendszer sikeresen kezelte a gazdasági válságot, a külföldi tőkebeáramlásért felelős tárca kitűnően működött, az ITM sikeresen készítette elő az intenzív felzárkózási pálya feltételeit, de továbbra is hiányzik a kormányzat gazdaságpolitikai elemző agya és cselekvési központja. A gazdasági válságkezelés így közepes eredményt mutat – eddig.

Matolcsy szerint jelentős intézményi változásokra lesz szükség a kormányzat szerkezetében.