Ketrecbe bújtak az állatvédők, nagy a nyomás a kiskunfélegyházi vágóhídon

Kiskunfélegyháza központjában, a Petőfi Sándor szobra melletti téren gyűlt össze augusztus 11-én harminc-negyven állatvédő, többségükben huszonéves fiatalok, akik más városokból jöttek el a demonstrációra. Először megbeszélték és kiosztották a szerepeket: ki veszi magára a halál fekete köpenyét, ki mászik be a kis fémketrecbe, és kik tartják majd a táblákat, a molinókat. Ezután a tiltakozás résztvevői különféle alakzatokban fotózkodtak a parkban. Egy kis szünet után összeállt és megindult a menet. A belvárosból elsétáltak a Hungary Meat Kft. vágóhídjáig. Ott ismét alakzatokba állva fotózkodtak.

A szervezők, az Ébredő Bolygó Alapítvány és a Vegán Aktivisták Facebook-csoportok képviselői főként amiatt tiltakoznak, hogy a különféle cégek évente több mint 200 millió haszonállatot szállítanak európai teherautókon EU-n kívüli országokba, sokszor kegyetlen körülmények között. A hazai tenyésztők és a hazai vágóhidak között rövidebb az út, de tőlünk is nagy számban visznek ki állatokat külföldre, és persze hoznak is ide más országokból.

Szenvednek az állatok

Vida Raul, a Prove.hu és a Csir Kevin alapítója a Telexnek azt mondta: nem egyetlen feldolgozót céloznak meg, a mohácsi húsüzemnél is volt már hasonló demonstráció. A félegyházi vágóhídhoz azonban rendszeresen járnak a kamionokon lévő állatokat fotózni. A mostani akció azért is folyik, mert az amerikai állatvédő szervezet német csoportja, a PETA Deutschland nemzetközi kampányt indított, aláírásokat gyűjt, és 12 országban volt vagy lesz ilyen megmozdulás.

Nagy Ervin, az Ébredő Bolygó Alapítvány kurátori tagja is bebújt a ketrecbe. Szerinte azért is kegyetlenség az állatok szállítása hosszabb távokon, mert útközben nem jutnak vízhez, nyáron szenvednek a hőségtől és a zsúfoltságtól is. Aztán a húsüzemek parkolójában hosszú órákig várnak arra, amíg „sorra kerülnek” a vágóhídon.

Az egyik résztvevő Hódmezővásárhelyről jött. Gyarmati Dorka azt mondta, ő etikai okokból vegán. Ő azért bújt be a téren a ketrecbe, mert ezzel is szeretné felhívni az ismerősei figyelmét arra, milyen jót tennének az állatoknak – és a saját egészségüknek – már azzal is, ha kevesebb húst ennének. Emellett a klímaváltozás elleni küzdelmet is nagyon fontosnak tartja. Úgy tapasztalja, a hasonló kiállás nem hatástalan. Szerinte egyre többen vannak a vegánok, és ezt a társadalmi-fogyasztói átalakulást az élelmiszeripar új termékekkel szolgálja, ami a húsmentes táplálkozás iránti igény növekedését mutatja.

A demonstrálók szerint be kell tiltani az élő állatok exportját, ezért a német állatvédőkkel közösen fordulnak az Európai Unió különféle szervezeteihez. A magyar kormánynál eddig csak süket fülekre találtak: a kormány nagy állami támogatásokat ad az állattenyésztőknek, de a vegán állatvédőkkel nem állnak szóba. Nagy Ervin úgy véli, a magyar állami szervezetek még nem elég érettek ezekre a javaslatokra, ám ez nem maradhat így sokáig. Arra a kérdésre, hogy a hazai és a nemzetközi gazdasági érdekekkel szemben reálisnak vélik-e az élő állatok exportjának betiltását, azt a választ kaptuk, hogy sok országban egyre több állatvédő szervezet követel hasonló intézkedéseket, ami eljut gazdasági irányítókhoz és politikusokhoz is.

Az előre bejelentett, szabályos demonstráció békésen zajlott. Előbb e-mailben, majd telefonon is megkerestük a Hungary Meat Kft.-t, hogy megkérdezzük, mit tudnak tenni az állatok szállítás közbeni szenvedésének enyhítésére és azért, hogy ne kelljen órákig a parkolóban várakozniuk. A cég számán egy női hang jelentkezett, aki kapcsolt egy számot. A vonal másik végén lévő nő nem mutatkozott be, a kérésünkre sem volt hajlandó elárulni a nevét, és meglehetősen barátságtalan hangon azt mondta: mindenki szabadságon van szeptemberig, aki a kérdésre felelhetne, majd akkor válaszolnak.

Törvénytől sújtva

Egészen más okok miatt az utóbbi időben többször lehetett olvasni a sajtóban a csúcsidőben akár 600 munkást foglalkoztató, a hazai és külföldi állattenyésztők sertéseinek százezreit felvásárló üzemről. A Kecskeméti Törvényszéken ősszel folytatják azt az év elején megkezdett pert, amelyben a fővádlott a húsüzem tulajdonosa, Piero Pini. Ő régi olasz húsipari dinasztiából származik, nálunk már 26 éve működik cége, korábban a Budapest Honvéd FC tulajdonosa is volt.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett adócsalással (költségvetési csalás) és pénzmosással vádolta meg az olasz családfőt, a fiát, Marcello Pinit, és még igen sok embert – írta meg korábban a 168 óra. A kár értéke összesen 6,1 milliárd forint, a vádlottak száma pedig 110 fő. A többségük különböző gazdasági kapcsolatban állt a vágóhidat irányító Hungary Meat Kft.-vel, például munkaerőt szervezett a cégnek, de fiktív számlák is szerepelnek a vádpontok között.

Akár évekig is eltarthat az ügy, a bíróság a Telex kérdésére azt válaszolta: eddig előkészítő ülés volt, ilyen több is lesz szeptemberben, azután kezdődhet meg a tárgyalások sora. Így még nem lehet tudni, hogy a vádlottak közül bűnösnek bizonyul-e valaki.

Az ügyet követő 24.hu szerint Piero Pini, aki korábban hónapokig volt előzetes letartóztatásban, négy külföldi céget adott el azért, hogy a perben szereplő kárt megtérítse a magyar államnak, és a vitatott 6 milliárdot átutalta a NAV-nak. Az előkészítő tárgyalást februárban azért tartották, mert ilyenkor az ügyészség a hosszadalmas eljárás megspórolására felajánl egy büntetést a vádlottaknak. Ha ezt elfogadják, akkor nem tartanak tárgyalást, kihirdetik az ítéletet.

Összesen 28 vádlott ellen így már tárgyalás nélkül ítéletet is hoztak, akik között hatodrendű, valamint harmincad- és századrendű is van. A februári ülésen Piero Pininek és a fiának, Marcellónak 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kért az ügyészség, úgy, hogy feltételesen nem bocsáthatók szabadlábra. Emellett mindkettőjüket 4 évre javasolják majd eltiltani gazdasági társaság vezető tisztségének betöltésétől.

Az ügyészség négy vádalkut is kötött, hogy bizonyítékot szerezzen az adócsalásra, de az még kérdés, hogy az így szerzett bizonyítékok elegendők lesznek-e a bíróságnak. Az is meglepő, hogy tavasszal azért vették újra őrizetbe Piero Pinit, mert az ügyvédje – megtévesztve az olasz üzletembert – azt ígérte neki: 70 millió forintért elintézi a háttérben a per kedvező kimenetelét. Az olasz fizetett, de a vesztegetés valahogy kiderült. Ezért tartóztatták le Pinit éppúgy, mint az érintett ügyvédet. Az ügy pikantériája, hogy az ügyvéd volt felesége jelenleg a Bács-Kiskun megyei főügyész, de a 24.hu-nak a Főügyészség azt válaszolt: az ügyben semmiféle összeférhetetlenség nem áll fenn.

Húsfeldolgozás: hiányoktól szenvedve

Magyarországon évek óta csökken a vágóhidaknak átadott hazai sertések száma, aminek több oka is van. A tenyésztők kedve az állatbetegségek miatt is fogyatkozik. A magyar vágósertések egy részét külföldre adják el, miközben külföldről egyre több disznó és feldolgozott hús is érkezik hozzánk. A sertésállomány az egész EU-ban csökken. Az élődisznó-árak folyamatosan nőnek, és a fogyasztók is megérzik a hús drágulását. Az évente leölt kb. 2,2-2,4 millió sertésen korábban több mint tíz hazai vágóhíd osztozott, ma már csak a három nagy: a 400 ezres teljesítményű kaposvári, Csányi Sándor mohácsi vágóhídja, ahol 7-900 ezer sertést dolgoznak fel, és az évi egymilliónál is több disznót levágó kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft., derül ki a 168 Óra cikkéből. Utóbbi vágóhídnak régóta jó piaca a Távol-Kelet. A sertéshiány mellett a vágóhidaknak a munkaerőért is küzdeniük kell. Nagyon sok hazai hentes szakmunkás és betanított munkás ment külföldre dolgozni, hiszen Európa nyugati felén többet lehet keresni.

Ez a munka nagyon nehéz, a napi 14-16 órás műszak sem ritka, ezt hosszabb időn át kevesen bírják. A Hvg.hu-nak a kiskunfélegyházi üzemben dolgozókról szóló riportja szerint a munkásokat sok helyen nem is a vágóhíd alkalmazza, hanem közvetítő cégek, amelyek megszervezik és biztosítják a munkaerőt a megrendelőnek. Ráadásul ebben az iparágban, úgy látszik, gyakori az átverés, amikor a beígért bért nem, vagy csak részben fizetik ki a dolgozóknak. A járulékok, adók fizetése sem mindig tiszta, a közvetítők ezzel is trükközhetnek. Ha éppen nem jön, vagy kicsi a beérkező állatszállítmány, a munkásokat kényszerszabadságra küldik, vagy akár felmondanak nekik a következő kamionoszlop befutásáig.

Nehéz hazai pályán, hatalmas német fölény alatt

Magyarországon a három nagyobb méretű vágóhíd az utóbbi években egyre nehezebb gazdasági feltételek között működik. Az Agrárinformnak adott interjúban Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének azt mondta: az egész ágazatot megrengette a 2019-es év, néhány kisebb vágóhidat be is zártak. Kína az ott dúló sertéspestis miatt nagyarányú sertéshúsbevitelre szorult, de mi nem szállíthatunk oda, néhány sertéspestises vaddisznó miatt. A főként nyugat- és dél-európai országokból Kínába áramló export azonban megnövelte az élősertés árát, erre jött rá a forint gyengülése, így 2019 végén 50 százalékkal kellett többet fizetni az élősertésért itthon, mint az év elején. Nőttek a bérek és az energiaköltségek is, ám a húsárakat az üzletláncok próbálják alacsonyan tartani.

A 2017-es megnyitása után eltelt első három évben ráfizetéses volt Csányi Sándor hatalmas mohácsi vágóhídja – írta meg tavaly a 24.hu. Az üzemet 23,5 milliárdos költséggel építették, és első három működési évében több mint 10 milliárd forint veszteséget termelt. 2019-ben a piaci helyzet miatt csak feleannyi sertést tudtak levágni, mint amennyi az üzem teljesítménye lehetett volna.

A húspiacra nagy hatása van, hogy Európa legnagyobb sertéshústermelője Németország, amelyet Spanyolország szorosan követ, a többiek meg csak utánuk kullognak. A németek alacsony költségekkel termelnek, és sokféle eszközt – pl. nekik olcsó kelet-európai munkaerőt – használnak ahhoz, hogy vezető szerepüket megtartsák. Ezt a magyar fogyasztók is érezhetik, mert az üzletláncok hűtőpultjaiból sok esetben német vágóhídról származó, olcsó húsokat vásárolhatunk.

A – nemzetközi viszonylatban kis teljesítményű – magyar húsipar üzemeinek tehát az ágazat óriásaival és egymással is versenyezniük kell a piacért, a munkaerőért, a fogyasztókért, és szinte küzdeniük kell a vágósertésekért is. Esetenként az állami támogatásokért is, hiszen pl. Csányi Sándor 2,7 milliárd forint támogatást kapott az Orbán-kormánytól a mohácsi vágóhídja megépítéséhez. Egy vágóhíd nem éppen kellemes hely, ami ott folyik, még akkor is kínos látvány, ha minden szabályt betartanak, azaz nem nehéz csúnyát mondani róla. Az ilyen küzdelmes helyzetben nagyon jól jöhet az egyik cégnek, ha a másiknak rossz a híre.