Újabb kártérítési kötelezettségbe futott bele a magyar állam, 10 millió eurót kell fizetnie egy portugál tortacégnek

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) a napokban 5,2 millió eurós kártérítést (kamatokkal és perköltségekkel együtt 10 millió eurót) hagyott jóvá a portugál torta- és kekszgyártó Dan Cake javára Magyarország ellen, elutasítva a magyar állam megsemmisítés iránti kérelmét.

Az ICSID döntéseivel foglalkozó Global Arbitration Review a nemzetközi választott bírósági szakemberek online felülete, mely felhasználóinak beszámol a döntésekről, fejleményekről. Most arról ír: július 16-i határozatában egyhangúlag elutasították Magyarország megsemmisítési kérelmét, s a korábbi ítéletet és kártérítést helyben hagyva a Dan Cake javára.

A Dan Cake magyarországi érdekeltségét, az induló Danesita Hungaria Kft-t 1998-ban a portugál miniszterelnök avatta fel. 2006-ban azonban egyik beszállítója egy „10 ezer eurónál kevesebb” beszállítói tartozás miatt a Danesita felszámolását kezdeményezte, ám hiába rendezték a tartozást, a Fővárosi Törvényszék végül felszámolta a vállalatot. A portugálok szerint ezzel a magyar bíróság eljárása megsértette a két ország közötti beruházásvédelmi egyezményt, ezért vitarendezési eljárást indított: a Dan Cake 2012-ben nyújtotta be keresetét a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához.

Itt már 2015-ben megállapították Magyarország felelősségét, 2017-ben pedig az összeget is meghatározták: 5,2 millió euró kártérítést kell fizetnie (kamatokkal és a perköltségekkel együtt mostanra ez több mint 10 millió euró).

A magyar állam fellebbezett, és a döntés megsemmisítését kérte egy 2018-as Európai Bírósági döntésre hivatkozva, mely szerint az Európai Unión belüli kétoldalú beruházási szerződések rendelkezései összeegyeztethetetlenek az uniós joggal (erre hivatkoztak a Sodexo elleni perben is, de azt is lesöpörték).

A magyar állam tehát felülvizsgálati eljárást is indított az ICSID törvényszéke előtt, mondván új „tényt” fedezett fel – azt, hogy a kétoldalú beruházási szerződések ellentmondanak az uniós jognak. Az új összetételű törvényszék a napokban megvizsgálta a kérelmet, de a 2018-ban hozott határozatot és a kártérítés összegét helyben hagyta, és elutasította Magyarország kérelmét, mondván „semmi kifogásolhatót” nem talált, mivel az Európai Bíróságnak nem volt hatásköre meghatározni az „ICSID jogrend” értelmezését és alkalmazását, s nem tudták „visszamenőlegesen érvényteleníteni vagy alkalmazhatatlanná tenni a korábban megkötött magyar-portugál kétoldalú beruházás szerződésben szereplő, jogvitákra elfogadott választottbírósági hozzájárulást.”

Ugyanerre hivatkozott a magyar állam két másik érintett ügyében is, de ott sem semmisítették meg a korábbi döntést és a kártérítést. Ahogy arról a Telex beszámolt, idén májusban 73 millió eurós kártérítést hagyott jóvá a francia Sodexo élelmiszerutalvány-szolgáltatónak, tavaly pedig nem érvénytelenítette a 23 millió eurós kártérítést sem, melyet egy másik francia utalványcégnek, az Edenrednek ítéltek meg. Ezek az ügyek 2012-re nyúlnak vissza, amikor a magyar kormány lényegében államosította a hazai utalványpiacot. A kedvezőbb adószabályok miatt népszerű cafeteriákat addig a francia cégek uralták, ekkor azonban egy kormányzati döntés teljesen átalakította a piacot: a szabályokat úgy alakították át, hogy onnantól már csak az állami Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után járt a kedvezményes adó, a többi béren kívüli juttatás viszont 31 helyett már 51 százalékkal adózott. A korábbi piacvezetők a döntés után gyorsan elvesztették a szerződő partnereiket: az Edenred árbevétele egy év alatt az ötödére, a Sodexo a harmadára esett vissza.