Súlyos kártérítés lett a kiszorítósdik vége

2021. június 01. – 05:00

Súlyos kártérítés lett a kiszorítósdik vége
Fotó: Karol Serewis / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az ítélet indoklása nem volt ellentmondásos és érthetetlen sem, az Európai Unió Bíróság hivatkozott állásfoglalása nem teheti semmissé a döntést: így az állam megsemmisítésre vonatkozó kérésének egyik oka sem teljesült – ekként határozott a Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja a Sodexo kontra magyar állam perben, melyben 25 milliárdos kártérítésre kötelezték Magyarországot. A Sodexo arra számít, hogy hazánk teljesíti a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, és fizet.

Bő egy hete írtunk arról, hogy elutasították a magyar állam fellebbezését a Világbank Beruházási Viták Rendezésével foglalkozó Nemzetközi Központjában, vagyis helybenhagyták a Sodexónak járó több mint 25 milliárd forintos kártérítést. Előzménye, hogy 2012-ben egy kormányzati döntés teljesen átalakította hazai utalványpiacot, a korábbi piacvezetők – így a Sodexo is – gyorsan elveszítették emiatt szerződött partnereiket, majd kivonultak Magyarországról. Az akkori cafeteriaszabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya kapott kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adta a munkáltató. Az addig piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett.

Az Európai Bíróság is megállapította, hogy a külföldi szereplők kvázi kizárása a magyar piacról ellentétes volt az uniós joggal, de az Edenred, a Sodexo és a Le Chèque Déjeuner nemzetközi testületekhez is fordult. A három cég a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjánál (ICSID) kért kártérítést a magyar államtól. A Sodexónak összesen 73 millió eurót (mai árfolyamon nagyjából 25 milliárd forint) kártérítést ítéltek meg, de a magyar állam fellebbezett, és a döntés megsemmisítését kérte. A május 7-én meghozott határozatában az ICSID véglegesen elutasította az alperes magyar állam kérelmét.

Az ICSID döntéseivel foglalkozó Global Arbitration Review a nemzetközi választott bírósági szakemberek online felülete, mely felhasználóinak beszámol a döntésekről, fejleményekről. Most részletesebben elemzi a Sodexo kontra magyar állam per újabb, végső felvonását.

E szerint a Sodexo még 2014 júliusában adott be kérelmet Magyarországgal szemben: azzal érvelt, hogy a 2011-es reformok lényegében kizárták a külföldi szolgáltatókat a piacról, mivel az állami fenntartású szolgáltatók előnyösebb adókulcsokat élveztek. 2019 elején e bíróság megállapította, hogy a reformok a Sodexo befektetésének közvetett kisajátítását jelentették, megsértve a francia–magyar kétoldalú beruházási szerződést: az állam erre válaszul 2019 májusában adott be megsemmisítési kérelmet.

Még nem kellett fizetnünk

Ebben az Európai Unió Bíróságának korábbi, úgynevezett Achmea-döntésére hivatkozott, mely azt mondta ki, hogy az uniós tagállamok között megkötött egyezmények vitarendezési mechanizmusai nem egyeztethetők össze az európai joggal. A mostani indoklás szerint azonban az Achmea-határozat nem teheti semmissé az ICSID határozatát.

Egyhangúlag elutasították tehát az állam joghatósági kifogását, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság amicus curiae (tanácsadói) beadványt nyújtott be Magyarország álláspontjának alátámasztására.

Ugyancsak elutasították Magyarország azon előterjesztését, miszerint a kártérítés megítélését nem indokolták meg teljeskörűen: a bíróság szerint azok nem voltak ellentmondásosak és érthetetlenek sem. Így aztán arra a következtetésre jutottak, hogy az állam megsemmisítésre vonatkozó kérésének egyik oka sem teljesült. Bár a kártérítés tavaly február óta elvileg végrehajtó, Magyarországnak még nem kellett fizetnie.

A Sodexo üdvözli

A Sodexo sajtóközleményében jelezte, „üdvözli a bírósági döntést, amely megerősíti a nemzetközi jog szerint a magyar állam kötelezettségét a Sodexo kártalanításában, és minden rendelkezésre álló legális eszközzel biztosítja annak végrehajtását”. A francia cég arra számít, hogy Magyarország teljesíti a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál az ítélet végrehajtásához: vagyis fizet.

Ezzel a kártérítéssel harmadik alkalommal állapították meg az ICSID-nél Magyarország felelősségét ugyanazon reformok miatt, kezdve a korábban Ticket Express utalványokat gyártó Edenrednek 2016 végén megítélt 23 millió eurós díjával, mely a perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt 10,1 milliárd forintot jelent (melyet szintén megtámadtak, de tavaly a bíróság elutasította). 2018-ban az UP (korábban Le Chèque Déjeuner) is 23 millió eurós kártérítésről kapott határozatot.

Hasonló ügyben az ICSID 2019-ben Párizsban több mint 7 millió eurót és kamatait ítélt meg az előbérlete ellenére állami földjeit elveszített, állattartással és burgonyatermesztéssel foglalkozó, ikrényi Inicia Zrt.-nek: abban júniusban a magyar állam megsemmisítési kérelmére új tárgyalást tartanak.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!