Nem mindenkit vágott haza a Covid: sorra vásárolták fel a cégeket tavaly a nagy játékosok
2021. július 15. – 16:42
Miközben Európában visszaesett a tranzakciós piac, itthon nem volt negatív hatása a Covidnak – derül ki az EY felméréseiből. A bankok fintecheket is vesznek, az energetikai cégek konszolidálnak, míg a sok „olcsó” pénz nyomán a hazai ingatlancégek a környező országokba is „kifektetnek”.
A Telex működését olvasóink támogatásai biztosítják. Legyél te is a támogatónk!
Mi mennyi, miért annyi? Melyik szektor drágul, melyik nem? Ki tud vásárolni, ki, miért ad el? A vállalatfelvásárlási piac az egyedi tranzakciók megismerése közben is rettentő izgalmas, de az összesített adatok nagyobb trendeket is mutatnak. Az EY M&A Barométer elemzéséből az derül ki, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány ellenére is nőtt itthon a hazai vállalati összeolvadások és felvásárlások (mergers and acquisitions, M&A) piaca.
A folyamatokról dr. Vaszari Péterrel, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetőjével beszélgettünk. Nemcsak a fő számok, de az egyes ágazatok trendjei, az állam szerepe, a magyar cégek külföldi vásárlásai és konkrét tranzakciók is szóba kerültek.
Kezdjük az összesített számokkal!
A 105 tavaly lezárt, magyar vonatkozású tranzakció becsült összértéke 5,7 milliárd dollárt (1680 milliárd forintot) tett ki, ez 7,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A „becsült” itt azért fontos kitétel, mert a vásárlások után az esetek nagyobbik részében a felek nem jelentik be a vételárat. Korábban más társaságok, így a Refinitiv, az EMIS és az Allen & Overy ügyvédi iroda is közölt összesített adatokat, amelyről itt írtunk, de a helyzet specialitása az, hogy ebben a világban még a „múlt is változhat”.
Például az egyik legnagyobb tavalyi ügyletet, az Aegon Biztosító eladását a Belügyminisztérium vétója megállította, így majd kérdés lesz, hogy az végül számít-e a 2020-as számokban.
Ráadásul mindenki mást számol. Van, aki mindent, ami magyar tranzakció, más a Magyarországon megvalósuló tranzakciókat, de lehet aszerint is csoportosítani az ügyleteket, hogy a vevő vagy az eladó volt-e magyar.
A vizsgált időszakban mindenesetre 7 ügylet értéke is meghaladta a 100 millió dollárt. Az elmúlt évben a hazai felvásárlások és összeolvadások több mint felénél (53 százalék) belföldi társaság volt a vevő, a magyar vállalatok által külföldön végrehajtott akvizíciók részaránya 2019-hez képest szintén némi növekedést ért el.
Bőven volt olcsó pénz
Ahogy Vaszari Péter összefoglalja, az elmúlt évet sokkal jobban meghatározta az, hogy a mentőcsomagok miatt sok „olcsó” pénz volt a piacon, vagyis a kereslet erős lehetett. Ezért a vállalatok értékelési mutatói (szorzószámai) magasabbak voltak. Ez sokkal fontosabb hatás volt, mint az, amire a laikus elsőre gondolna, hogy a járvány miatt nehezebb helyzetbe kerülő cégtulajdonosok olcsóbban is szabadultak volna a portékájuktól.
A kínálati oldal megértése, tehát hogy egy társaság miért kerül eladósorba, komplexebb folyamat, sok múlik például az időzítésen, az adott társaság életciklusán, stratégiai céljain, terjeszkedési tervein, ideértve a tulajdonos hasonló céljait is.
A szakember szerint
Magyarországon nagyon kevés cégnek, inkább csak a legnagyobb vállalatoknak van saját M&A csapatuk, a többiek életében ritkán, esetleg egy teljes életciklus során csak egyszer fordul elő az, hogy a cég eladóvá válik, vagy fordítva, célpontot keres.
Ennek is sok oka lehet, a társaság nyitna a külföldi piacokra, nagy beruházásra készül, esetleg egy generációváltás után a második generáció már nem ezzel szeretne foglalkozni. Az ilyen élethelyzetek inkább meghatározták tavaly az eladási szándékokat, mint a Covid okozta válság.
Ugyanakkor a Covid arra rávilágított, hogy a digitalizáció mindenkinek fontosabb lett, sokakat kimozdított a komfortzónájukból. Ennek olyan következményei is lettek, hogy aki nem maga fejlesztett, az olyan céget (cégeket) is vett, ami a digitalizációban erősebb, ez például a bankok vásárlásait is részben meghatározta.
A technológia és az ingatlan volt a sztárszektor
Tavaly a legvonzóbb befektetési célpontok a technológiai vállalatok voltak, e szektorban összesen 22 tranzakciót jelentettek be. A TA Associates Management LP 61 millió dollár értékben fektetett be a Netrisk.hu-ba, de méretes tranzakció volt az is, amikor a Financial Services Capital Partners LLP a Barion Paymentbe, illetve a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. az Innobyte nevű cégbe vásárolta be magát.
Az ingatlanpiacon sem lehetett visszaesést tapasztalni. 2020-ban 19 nyilvánosságra hozott nagyobb tranzakció történt, összesen mintegy 2 milliárd dollár értékben.
Az MNB alapítványi pénzeit kezelő Optimum Alapok felvásárolták a lengyelországi Globe Trade Center SA-t, de külföldi befektetők is vásároltak itthon, például különféle irodaházakat és ipari parkokat (az Eiffel teret, a Margit-palotát, a New York-palotát). Amikor egy befektetési alap bevásárol, abból előbb-utóbb újabb tranzakció fog születni, mert ahogy az iparági bölcsesség tartja,
„két dolog biztos az életben, az adó és az, hogy a befektető majd kiszáll”.
A home office elterjedése miatt azt gondolnám, hogy az irodapiac biztosan kisebb kereslettel fog találkozni a jövőben, de Vaszari Péter nem biztos ebben. Mint mondja, az irodaházaknál a gazdasági növekedés, a távolságtartási szabályok és a makrokörnyezet fennmaradása esetén az igények növekedhetnek, és ezzel egyidejűleg az M&A aktivitás is. Egyelőre mindenesetre hasít a piac, bőven vannak még új fejlesztések.
Új struktúra a bankok piacán
A hazai bankszektor is változik, most kezd kialakulni egy kétpólusú rendszer, vagyis az OTP mellett épül a másik „nagybank”, azaz a Bankholding. Mögöttük lesznek a közepes játékosok, ők például úgy is erősödhetnek, hogy lecsapnak azokra, akik potenciális eladók, így piaci hírek szerint a Commerzbank és a Sberbank is a távozók között lehet.
A magyar bankok versenyének van és lesz nemzetközi terepe is. A tőkeerős OTP már rendre vásárol, de előbb-utóbb, főleg, ha a saját nagy integrációját és konszolidációját letudja, a Bankholding is megjelenhet a regionális piacon.
A bankoknál emellett fontos trend az is, hogy a saját it-fejlesztések mellett többen fintech-cégeket is vesznek, ez a digitális agenda is adhat a közeljövőben némi spirituszt a piacnak (egy jól ismert nemzetközi szereplő, a Revolut például már 5,5 milliárd dolláros tőkeértéknél tart.)
A kifektetések
Évről évre több magyar cég gyűjt erőt ahhoz, hogy külföldön is elinduljon. Ebben tavaly az állam is aktív volt, mert egy méretes deal keretében az MVM Zrt. 600 millió dollárért megvette a cseh Innogy társaságot. A regionális energetikai szektorban két nagy német óriás, vagyis az E.ON-RWE páros nemzetközi eszközcseréje összetetten hatott, így vált megvehetővé az említett Innogy, de itthon is történt egy összetett tranzakciósorozat az MVM, az E.ON és az Opus között.
A kifektetések között említettük az Optima lengyel vásárlását, de a Futureal-csoportba tartozó Cordia is vásárolt Lengyelországban.
Az energetikai tranzakciók között pedig még két nagyobb deal mindenképpen említést érdemel, a Pannon Szélerőmű felvásárlása az Alteo és 25 naperőmű felvásárlása az Obton A/S által.
A fogyasztási cikkek és a kiskereskedelem piacán is volt mozgás, de itt kevesebbet tudunk a tranzakciók értékéről. A baromfis Master Good a Saga Foodsba, a Partner in Pet Food Hungária állateledelcég a Lantmannen Doggy AB-be, míg három tőkealap-kezelő, az X Ventures, a Takarék Ventures és a Status Capital Zrt. a Gallicoop szarvasi pulykás cégbe vásárolt be.
Európai számok
Miközben a magyar piac hasított, Európa egészében 13 százalékos visszaesést hozott 2020. Összesen 5578 projekt valósult meg, érdekes, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország szinte azonos számú külföldi működőtőke-beruházással (985, 975, 930) álltak a célországok európai listájának élén.
Itthon is, külföldön is egyre fontosabb lesz az ESG (environmental, social, governance, azaz magyarul kb. környezeti és társadalmi felelősséget illető) elvek térhódítása, mely szempontokat a bankok, befektetők, illetve a hitelminősítők is kezdik beépíteni döntéshozatali folyamataikba.
Ha a cégnek az ESG nyomán jobb lesz a reputációja, jobb feltételekkel kap forrást, akkor fontosabb számára az ilyen megközelítés. Még esetleg akkor is, ha ez esetleg nem a vállalatvezetők vagy a tulajdonosok meggyőződéséből, hanem érdekeiből fakad. Azt viszont egyelőre nem annyira érezni, hogy sok tranzakciót indukált volna az a korábban vázolt covidos trend, hogy az ellátási láncok rövidülnek, a cégek hazahozzák Kínából a gyártásukat.
Állami kontroll és más kockázatok
Sokat cikkeztünk róla, és nagyon fontos hatásnak tűnik az, hogy a Covid nyomán több állam (de a magyar mindenképpen) erősödő állami kontrollt vezetett be a külföldiek tulajdonszerzése felett. Itthon van ilyen kontrollszerepe a Magyar Nemzeti Banknak, máskor a Belügyminisztériumnak, illetve az ITM-nek is.
Vaszari Péter szerint a befektetők szempontjából ez nem döntő fontosságú kérdés, az EY a tranzakciói során még nem kapott piros lámpát.
A piac most tehát szárnyal, de ahogy az már csak lenni szokott, kockázatok is azonosíthatók. Ilyen például
- az impozáns gazdasági fellendülés megtorpanása,
- egy új vírusmutáció megjelenése,
- a protekcionista, piacvédő hozzáállás erősödése,
- a vámügyi-kereskedelmi zavarok,
- az Egyesült Államok hatalmas gazdasági ösztönző programjai befektetői forrásokat vonhatnak el Európától,
- az Európai Unió helyreállítási és ellenálló képességi eszközének (RRF) lassúsága, vagyis, ha a friss pénz csak elhúzódva fejti ki hatásait.
