Méretes pofont kaptak a brit cégek a brexit után

2021. június 19. – 23:41

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Csaknem a felével csökkent az idei első negyedévben az Európai Unió piacaira irányuló brit élelmiszer- és italáru-export a brit Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) pénteken ismertetett friss felmérése szerint, írja az MTI.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, és a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 havi átmeneti időszak – amely alatt jórészt nem változtak az unióval folytatott kereskedelem szabályai – december 31-én véget ért. Ugyanebben az időpontban megszűnt a brit tagság az EU egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az FDF felmérése szerint az idei első negyedévben 47 százalékkal volt alacsonyabb az uniós piacokra exportált brit élelmiszer- és italfélék értéke, mint a tavalyi azonos időszakban. A szervezet pénteki kimutatása szerint a brit élelmiszer- és italszektor kivitele csaknem az összes EU-tagországban jelentősen visszaesett.

Az Írországba irányuló kivitel több mint kétharmadával, a német, a spanyol és az olasz piacokra exportált élelmiszer- és italfélék értéke több mint a felével csökkent az idei első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz mérve. A legnagyobb értékben exportált tíz brit élelmiszer- és italáruféleség közül a whisky értékesítése 32,3 százalékkal, a csokoládé kivitele 36,9 százalékkal, a tejtermékeké több mint 90 százalékkal, a sajtféléké kétharmadával zuhant az Európai Unió piacain.

Az EU-ból érkező import is csökkent, összességében 10 százalékkal, de az átlagon belül a zöldségfélék behozatala 13,9 százalékkal, a boroké 20 százalékkal, a gyümölcsféléké 15,7 százalékkal esett vissza. Az FDF kimutatása szerint a brit élelmiszer- és italexport 55 százaléka most már az EU-n kívüli piacokra irányul, és különösen Kelet-Ázsiában erősödik a kereslet a minőségi brit élelmiszerek és italfélék iránt.

A szakmai szervezet pénteki tanulmánya szerint az idei első negyedévben a szektor Kínába irányuló exportja éves összevetésben 28,2 százalékkal, a japán export 6,2 százalékkal, a Dél-Koreába exportált brit élelmiszer- és italáruk értéke 18,5 százalékkal emelkedett. Dominic Goudie, a brit Élelmiszer- és Italszövetség külkereskedelmi részlegének igazgatója ugyanakkor a pénteki negyedéves kimutatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: mindez egybevetve kétmilliárd font (830 milliárd forint) exportkiesést jelent eddig az ágazatnak.

Goudie szerint ez katasztrofális mértékű exportveszteség, és világosan jelzi, hogy a brit termelőknek mekkora veszteségekre kell felkészülniük hosszabb távon az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelem elé emelkedő új korlátok miatt.

Az átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kétoldalú viszonyrendszerének sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül tavaly karácsony előtt sikerült elérni. Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában.

E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz, és ezeket az uniós beléptető pontokon ellenőrzik. Ez jelentős költségterhet és komoly szállítási késedelmeket okoz. A brit statisztikai hivatal (ONS) kimutatása szerint például a tengeri eredetű élelmiszerek Franciaországba irányuló skóciai exportja az átmeneti időszak lejárta óta szállítmányonként három napig tart, jóllehet korábban egy nap alatt célba értek ezek az exporttételek.

A brit adó- és vámhivatal (HMRC) becslése szerint a vámáru-nyilatkozatok kitöltése évente 15 milliárd fontjába (több mint 6200 milliárd forint) kerül az uniós exportban érintett 245 ezer brit vállalatnak.

Lázadozó halászok, rohadó sertésfejek, üres polcok, új űrlapok és északír fenyegetések: a brexit elsőre méretes bukónak tűnik. Bár a mostani problémákat évekkel ezelőtt lehetett látni, a brit vállalkozások, fogyasztók és a sajtó meg van döbbenve. Boris Johnson kormánya szerint csak kisebb, átmeneti gondokról van szó. Itt írtunk részletesen a témáról.