A bizalmatlanság és a korrupció ördögi köre alakult ki Magyarországon

A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.

A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.

A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.

Rákérdeztek arra is, hogyan változott a korrupció szintje. A magyar megkérdezettek 40 százaléka a korrupció növekedését érzékelte az elmúlt időszakban, 30 százalék szerint ugyanakkora maradt. (13 százalék nem tudja.) A megkérdezettek 53 százaléka úgy véli, nem hatékony a kormány fellépése ebben az ügyben, a lakosság több mint fele tehát úgy gondolja, hogy a kormány nem kezeli a helyén a problémát – mondta az eredmények ismertetésekor Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

A magyar megkérdezettek 45 százaléka szerint a kormány átláthatóan működött a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekben. 39 százalék mondta azt, hogy a kormány nem volt transzparens ezen a téren. Martin József szerint ebből jól látszik a társadalom megosztottsága. Úgy véli, főleg a turisztikai támogatások átláthatatlan és nem normatív kezelése volt igen korrupciógyanús ebben az időszakban.

Az állam működésével kapcsolatos egyes területek korrupciós kitettségénél fontos tendencia, hogy a rendőrséget egyre kevésbé tartják korruptnak a magyarok. Ezen a területen csak a megkérdezettek 13 százaléka tartja jelentős problémának a korrupciót, és Martin József szerint évek óta csökken a tendencia, a magyarok egyre kevésbé látják súlyosnak a problémát. Ehhez képest a parlamenti képviselőket és üzleti vezetőket továbbra is többen gondolják korruptnak.

A válaszadók személyes tapasztalataival kapcsolatban érdekes, hogy 18 százalékuk mondta azt, hogy már fizetett hálapénzt, bár Martin szerint ennél valószínűleg több emberről lehet szó, nagy lehet a látencia ezen a területen. De ez a 18 százalék is kiugróan magas adat EU-s összehasonlításban.

Összességében nálunk a válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy már ajánlott fel kenőpénzt, ajándékot vagy szívességet valamely szolgáltatásért cserébe. Ezzel jóval az uniós átlag (7 százalék) felett vagyunk, csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában magasabb pár százalékkal azok aránya, akik azt mondták, előfordult már, hogy megvesztegettek valakit.

A megkérdezett magyarok közel fele fél a korrupciós bejelentés lehetséges negatív következményeitől

A korrupcióval szembeni fellépést illetően a felmérés eredményeiből alapvetően az alábbi következtetéseket vonta le a Transparency:

• A magyarok fele nem bízik a kormányban.
• A magyarok közel fele fél a korrupciós bejelentés lehetséges negatív következményeitől.
• A lakosság több mint fele úgy érzékeli, hogy az államot egy szűk kör érdekei ejtették foglyul.

A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, félnie kell, ha korrupciós esetet jelent, 33 százalék szerint viszont ettől nem kell félni Magyarországon. A 48 százalék magas szám, ez még néhány éve is alacsonyabb volt – mondta Martin. Az állam „foglyul ejtése” alatt a TI azt érti, hogy a válaszadók jelentős része szerint a magyar kormányt elsősorban nem a közjó, hanem egyes szereplők magánérdeke vezérli.

A Transparency szerint a közintézményekbe vetett bizalmat és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is erősíteni kell ahhoz, hogy a bejelentési hajlandóság érdemben javuljon.

A szervezet szerint a felmérés eredményeiből egyebek mellett az a következtetés vonható le, hogy

Magyarországon a bizalmatlanság és a korrupció ördögi köre alakult ki,

amely állapot a szabálykerülés, korrupció – apátia – bizalmatlanság – megosztottság fogalmai köré épül. Martin József beszélt arról, hogy korábbi kutatásokból jól látszik, nagyon sokan szemet hunynak a „saját oldalukon” lévő korrupt emberekkel kapcsolatban, míg a velük szembenállókkal sokkal kritikusabbak. Ha mindenki felmenti a saját oldalán lévő korrupt embereket, akkor tulajdonképpen össztársadalmi felmentés történik – mondta a szervezet vezetője.

Szintén korábbi felmérésekből látszik, hogy Magyarországon az emberek kétharmada tolerálja a korrupciót, vagyis nagy az apátia (közöny, érdektelenség) a témával szemben. Ezzel a kétharmados aránnyal az EU-ban nálunk a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe, vagyis itt a legelfogadóbbak az emberek a korrupcióval. A Transparency szerint a kiút az átláthatóságon át vezet, az állami intézményeknek befogadóbban kellene működniük, a közjót kellene szolgálniuk, nem pedig magánérdekeket.

Januárban írtunk arról, hogy hazánk korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten a Transparency International éves jelentése szerint. A koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók ráadásul felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Akkor azt írtuk: a TI szerint „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.