A lakásfelújítóknak fontos lenne, ha valaki elmagyarázná, mit és hogyan is kellene tatarozni
A lakásfelújítóknak a szakértői tanácsadás legalább annyit jelentene, mint a kedvezményes hitel, írja a Másfélfok.
Az éghajlatváltozás társadalmi kérdéseivel foglalkozó portál egyik cikkében arról olvashatunk, hogy a következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió magyar háztartás kezdene bele lakásfelújításba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást.
Kiemelték:
„A hazai lakóingatlanok az energiafelhasználás 32, a kibocsátás 36 százalékáért felelősek, így átfogó felújítási program nélkül lehetetlen elérni a Magyarország által is vállalt klímacélokat, a több országban már sikeresen működő egyablakos tanácsadó irodáknak pedig ebben kulcsszerepe lehetne.”
A hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges felújítás, ami energetikai tervezés nélkül készül el, így több mint a fele nem is jár érdemi energiamegtakarítással. „Egy felújító az esetek többségében nem tudja magát kiképezni mindenhez értő szakemberré néhány hét vagy hónap alatt, így a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, ami sokkal nehezebbé és kockázatosabbá teszi a döntéseket” – írták.
Rengeteg idő és utánajárás
Nem értünk hozzá, így össze kell vadásznunk a megfelelő szakembereket, ami rengeteg időt és utánajárást jelent. Műszaki tartalmakat és árajánlatokat hasonlítunk össze, amihez megint csak nem ért az emberek többsége. Ezt követi a különböző szereplők koordinálása, időpont egyeztetések, várakozások, majd az ezekből fakadó csúszások vagy rosszul elvégzett munkálatok – sorolták.
A szakértelem hiányából fakadó nehézségek leküzdésére az egyik legjobb megoldás az egyablakos felújítási tanácsadó iroda lenne. Mint írták, egy ilyen irodahálózat éppen kialakítás alatt áll a RenoHUb projekt keretében. A RenoPont internetes tudástárral, és fizikai irodák segítségével tervezi segíteni a felújítókat: a családi ház- és lakástulajdonosokat, illetve a közös képviselőket egyaránt. Nagykanizsán el is indult az első iroda, a második, budapesti iroda és az online platform működése idén várható. A projekt célja, hogy egy országos hálózat jöjjön létre.
Négymillió lakás háromnegyede 1980 előtt épült
Magyarországon a háztartások az egyik legnagyobb energiafogyasztók, ez többek között azért van, mert az országban található nagyjából 4 millió lakás háromnegyede 1980 előtt épült, amikor még nem voltak energetikai elvárások.
A Másfélfok egyik korábbi cikke alapján nemrég megírtuk: évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Viszont ezermilliárdok mentek el itthon rossz felújításokra. A felújítások gyakran rosszul sikerülnek, a felújítók 76 százaléka nem készíttetett energetikai tervet, és inkább az ismerősökre, szomszédokra vagy a feketén dolgozó szakemberre hallgatott.
Ha egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább meg tudnánk felezni, akkor nemcsak a károsanyag-kibocsátásunk csökkenne, hanem a rezsi is. Egy jól megtervezett mélyfelújítás esetében azonban 50-60%-os, extrém esetben akár 80%-os energiamegtakarítás is elérhető.
2016–2020 között becslések szerint országos szinten 2500-3000 mrd Ft-ot költöttünk energetikai felújításra, de ennek csak fele eredményezett érdemi energiamegtakarítást, azaz csak ebben az időszakban ezermilliárd forintos nagyságrendű volt az így kidobott pénz.
