Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet – írja a Másfélfok. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) készített tanulmányt a hazai lakóépületek energiahatékonyságáról, korszerűsítéséről és a jelenleg fennálló rendszerben rejlő problémákról.
Magyarországon a háztartások az egyik legnagyobb energiafogyasztók (32 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért is a háztartások felelősek. Ez többek között azért van, mert az országban található nagyjából 4 millió lakás háromnegyede 1980 előtt épült, amikor még nem voltak energetikai elvárások. Emiatt lehet az, hogy az energiatanúsítványok alapján a magyar házak és lakások átlagosan a lenti táblázatban látható FF kategóriába esnek – más számítások szerint pedig a HH-ba.
Ha egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább meg tudnánk felezni, akkor nemcsak a károsanyag-kibocsátásunk csökkenne, hanem a rezsi is.
A MEHI tavaly egy reprezentatív lakossági felmérést végzett arról, hogy hány energetikai felújítás történt 2016 és 2020 között. A válaszok alapján meglepően sok, de a felújítások gyakran rosszul sikerülnek, ezért valójában a darabszámuk nem sokat jelent. Gyakran nem azért vett valaki új bojlert vagy cserélte ki az ablakot, hogy spóroljon, hanem azért, mert a régi meghibásodott. Az ilyen hirtelen beeső kiadások miatt sokszor nem az energiahatékonyság a cél, hanem az, hogy minél előbb, minél olcsóbban kész legyen. Így viszont a felújítók 76 százaléka nem készíttetett energetikai tervet, és inkább az ismerősökre, szomszédokra vagy a feketén dolgozó szakemberre hallgatott. Emiatt a tanulmány szerint alig valósulnak meg minőségi mélyfelújítások Magyarországon.
Pedig egy jól megtervezett mélyfelújítás esetében azonban 50-60%-os, extrém esetben akár 80%-os energiamegtakarítás is elérhető.
A rossz felújításokkal kialakul a lock-in hatás: rossz energiahatékonyságú technológiát építünk be az otthonunkba, de mivel évek, évtizedek telnek el, mielőtt azokat kicserélnénk, bebetonozzuk magunkat egy rossz energetikai megoldásba.
„A felmérés alapján, 2016–2020 között becsléseink szerint országos szinten 2500-3000 mrd Ft-ot költöttünk energetikai felújításra, de ennek csak fele eredményezett érdemi energiamegtakarítást, azaz csak ebben az időszakban ezermilliárd forintos nagyságrendű volt az így kidobott pénz.”
Sáfián Fanni, a tanulmány egyik szerzője szerint a törvényhozók tudnák motiválni az embereket a tudatosabb felújításra például úgy, hogy a lakásfelújítási támogatások egy részét valamilyen energiahatékonysági céllal hirdetnék meg, vagy ha „prémiumot vagy bónuszt kaphatnának azok, akik a pályázatból megvalósított beruházás eredményeként energiamegtakarítást tudnak felmutatni”.
