Túl kicsik voltunk a katari emírnek, és néhol még a NER-be is beleütközött

2021. február 22. – 16:03

Túl kicsik voltunk a katari emírnek, és néhol még a NER-be is beleütközött
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kivonult a Kopaszi-gát projektből és a Property Market cégből is a katari uralkodó család. A kicsi, de mérhetetlenül gazdag állam befektetési érdeklődése a covid miatt, diplomáciai helyzete pedig az ország ellen indított arab blokád feloldásával változott. Itthon még a NER-be is beleütközött a királyi dinasztia helyi érdekeltsége, de azért a fő távozási ok az volt, hogy egyszerűen nem jutott elég katari energia a magyar ügyekre, a döntésekre, az aláírásokra.

Képzeljünk el egy hatalmas magyar ingatlanprojektet, a Kopaszi-gát komplex fejlesztését, ami a mérete miatt a hazai bankszektornak, építőiparnak komoly kihívást jelentett. Ám, ha valakinek a szénhidrogénvagyona miatt mérhetetlen forrásai vannak, ha gyakorlatilag egy 0-24 órás pénzjegynyomdán ül, akkor még erre, a lokálisan óriási projektre sem jut figyelme.

Mindezt a dúsgazdag katari királyi család magyarországi szerepvállalásáról meséli egy beszélgetőpartnerünk. Katar egy olyan befektetőnek bizonyult, akinek még a Kopaszi-gát projekt és az amúgy mintegy egymilliárd eurónyi fejlesztést kezelő Property Market Kft, a Balettintézet felújítása és több kisebb Andrássy úti projekt (egyedi lakások) megvétele is olyan kicsi üzleti volumen, hogy szinte képtelen volt időt szánni egy-egy döntésre, luxusnak érezte akár egyetlen bizalmi emberét is ideküldeni.

A lezárás

Scheer Sándor (Market Építő) a Kopaszi-gát és a Property Market egyik tulajdonosa röviden annyit jelzett a befektetőtársról, hogy a katariaknak nagyon hálás, mert felkarolták az összetett projektet, adtak rá forrást is, végül pedig egy korrekt elszámolás után nyereséggel távoztak.

Részletekbe ugyan az üzletember nem bocsátkozott, de többekkel is tudtunk beszélni az együttműködés éveiről. Volt, aki elmesélte, hogy amikor a katariak (akiket egy hazai tanácsadócég szervezett be a projektre) beszálltak a fejlesztésbe, úgy volt, hogy delegálnak Budapestre egy embert, aki ideköltözik és segít kapcsolatot tartani a királyi családdal, a magyar fél azt remélte, hogy a globális ingatlanbefektető katariak akár nemzetközi tudást, topépítészeket is idehoznak.

Abban is bíztak a felek, hogy Budapest csak az első lépés, az ugródeszka, ahonnan el lehet indulni a régió többi országába is,

Aztán máshogyan alakult minden,

  • nem költözött ide senki,
  • szinte mindig Dohában, Londonban kellett találkozni,
  • nagy ritkán, inkább csak évente ideutazott valaki Budapestre, megszállt a Four Seasonsben, és bár nagyon érdekes volt belelátni egy remekül működtetett globális ingatancsoport működtetésébe, a hazai dolgok nem voltak gördülékenyek.

A katari királyi család sokszor hetekre eltűnt, képtelen volt tőlük akár csak egy teljesen formális döntést, jóváhagyást, aláírást kicsikarni. Volt, hogy emiatt meghiúsult egy nagyobb, a Takarékbank finanszírozásával tervezett projekt, de többször akadt olyan is, hogy Dohába kellett kiugrálni egy-egy jóváhagyásért (mert bár ügyesen dolgozott az uralkodó család különböző ügyvédi meghatalmazásokkal, de azért a kézivezérlést nem mindig engedték el, bizonyos döntéseket nem delegáltak). A projekt vezetői kénytelenek voltak megszokni, hogy minden jóváhagyásra négy hónapot kell várni.

Scheer Sándor, a kivitelező Market Építő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Diósgyőr labdarúgócsapatának stadionja bokrétaünnepén 2017. augusztus 14-én – Fotó: Vajda János / MTI

A cash a király

Amikor aztán kitört a covid, még nehezebb lett Dohába kiutazni, ráadásul a hatalmas szállodavagyonnal rendelkező királyi család stratégiát váltott, jelezte, hogy „cash is king” (a készpénz a király), vagyis ahogy felkavarodott az állóvíz a nemzetközi befektetési térképen, Katar már inkább osztalékot realizált volna, mint újabb és újabb fejlesztési fázisokat indított volna, a globális befektetési világban jobb befektetési lehetőségeket látott.

Mivel a következő fejlesztési fázisokat már aligha szavazták volna meg így a katariak, tavaly december 22-én a projekt magyar tulajdonosai, a marketes Garancsi István és Scheer Sándor, Hernádi Zsolt Mol-vezér bevonásával kivásárolták a katariak cégét, a luxemburgi Constellationt.

Katarban minden megváltozott

Katar életében makro- és mikroszinten is sok minden megváltozott. Például a befektetési fókusz, amelyben a digitális világ és Afrika érdekesebb lett, utóbbi földrészen bankokat, légitársaságot vett, vagy készül venni most is Katar.

Három nehéz év után Katar végre „kibékült” a szomszédaival is, bár, mint egy dohai vállalkozással is bíró üzletember mondja, „nem felejtünk”. De legalább megnyíltak a határok azután, hogy három és fél évvel ezelőtt nyolc állam próbálta (amúgy eléggé sikertelenül) izolálni a gazdag államot. Az egész blokád hátterében egy erőteljes rivalizálás állt, de voltak konkrét okok, vagy ürügyek is, így az, hogy

  • Katar beavatkozik más országok belügyeibe, például az Al-Jazeera tévén keresztül,
  • terroristákat finanszíroz,
  • illetve túlságosan is jóban van Iránnal.

Budapesten pedig csalódás volt a katariaknak, hogy előfordult olyan eset, hogy beleütköztek a NER üvegplafonjába. Hiába remélte az emír és családja, hogy egyfajta államközi támogatása is van a jelenlétüknek, amikor egy Andrássy úti ingatlanért indult volna a család, Katarban nem megszokott tónusban zavarták el a család képviselőit („azzal már más foglalkozik”) a projekt környékéről.

Forrásaink szerint bármelyik tényezőt kár lenne túldimenzionálni. Katar elment, tisztességes hozamot realizált magyar aktivitásain, vagyis a tulajdonrészén, illetve nagyságrendileg 15 milliárd forintos hitelén, a pénzét megkapta és viszlát.

HBJ, a fő-fő-főnök

Katar befektetési döntéseiben Hamad bin Jassim bin Jaber Al Thani (az angolszász sajtó rövidítését átvéve: HBJ) volt katari miniszterelnök a legbefolyásosabb ember. Ő is az uralkodóházhoz tartozik, az emír rokona és Katar leggazdagabb embere.

Az ellentmondásos kalifa 62 éves, korábban a katari mezőgazdaság felvirágoztatásában kapott szerepet (a blokád alatt megint indult amúgy egy nagy önellátási program), majd 1993 és 2007 között külügyminiszter volt, 2007 és 2013 között pedig ő volt a miniszterelnök, azóta üzletember.

Hamad bin Jassim bin Jaber Al Thani 2013-ban – Fotó: STR / AFP

A kétmilliós és korábban nagyon izolált Katar (a lakosok közül csak félmillióan állampolgárok) részben miatta lett energetikai nagyhatalom, illetve alig két évtized alatt a világ leggazdagabb országa. Ebből annyi pénze lett az országnak, hogy a legnagyobb vagyonkezelő csoport, a Qatar Investment Authority mindenféle befektetési portfóliót is épített, egyfajta stratégiai játékként épít nemzetközi kapcsolatokat.

A sportportfólióban például a Paris SG, Neymar klubja is benne van, de a katari légitársaság, illetve a legnagyobb dohai reptér hirdetéseit láthattuk a Barcelona, illetve a Bayern München mezén is.

Rengeteg ingatlan

A 300 milliárd dollár feletti, nemzetközi invesztíciókra szánt katari vagyonból sok londoni és New York-i ingatlant, szállodát, a Heathrow Airportot, a Barclays, vagy éppen a Volkswagen részvényeit is megvette az állam, amely például a nemzetközi luxusiparban is fő befektető.

A katari kör, némileg szerencsétlen módon éppen a vírus előtt eléggé a szállodák felé fordult, megvette a Paris le Grand Hotelt, bevásárolt a Corion Groupba, az InterContinental London Park Lane szállodába. A brit ingatlanokat összefogó Canary Wharf Group Investment Holdings a legnagyobb londoni ingatlantulajdonos lett. New Yorkban pedig HBJ azzal keltett feltűnést, hogy 100 millió dollárért (közel 30 milliárd forint) vett egy „szerény” ingatlant a katari konzulátus céljaira. Ő maga sem visszafogott, övé a világ egyik legnagyobb jachtja, Londonban pedig 40 milliárd forintnak megfelelő angol fontot költött egyetlen penthouse-lakásra. Igaz a „lakás” 1850 négyzetméteres.

HBJ amúgy profi befektetési bankár, intuitív eszközökkel, sokszor tanácsadók nélkül tárgyal le olyan hatalmas befektetéseket, mint a Glencore, a Credit Suisse, a Total, vagy a Louis Vuitton befektetés. HBJ, az itthon is aktív Constellation Group mellett az Al Mirqab Projects Group befektetési csoporton keresztül is vásárol, az Al-Mirqab szó jelentése egyébként „figyelő, előrejelző”, HBJ a jachtját is így hívja.

A Balettintézet

Korábban talán éppen a fenti nagyságrend miatt lehetett meglepő, hogy a katari uralkodó család, a Constellationon keresztül fantáziát látott a kicsi kelet-közép-európai régióban is.

HBJ és az Al-Thani uralkodócsalád valójában már a Kopaszi-gát előtt megérkezett Budapestre, a Katari Iszlám Bankot vezető Jassim bin Hamad vezetésével, a luxemburgi Ballett Properties nevű cégen keresztül eőször az Andrássy úti Drechsler-palotát (a Balettintézet egykori épületét) vették meg. A luxemburgi befektető és az általa birtokolt QPR Properties Kft-nek három képviselője van,

  • az említett bankár Jassim bin Hamad, aki az Al-Thani uralkodócsalád tagja,
  • Fady Bakhos a katari, de libanoni származású keresztény jogász,
  • továbbá egy szintén katari lakcímmel rendelkező Zaki Nasser nevű egyiptomi üzletember, aki inkább műszaki gondolkodású.

A Balettintézet fejlesztése elindult, a DVM-csoport nyerte a munkát. Maga a ház egy elég furcsa projekt, a katariak valóban mindenből szívesen kiszállnának itthon, innen is, de aláírtak egy üzemeltetési szerződést egy vezető szállodalánccal, ezt tologatják, a szerződést nem mondták fel, így azt a döntést hozták, hogy ezt a projektet befejezik.

Azt hallottuk, hogy a megvalósításba bevontak egy Budapesten élő, iráni – kanadai üzletembert, Farshad Khazeit, aki szintén fontos ember, anno ő kezdte el építeni a Várkert Bazárt,

Az egykori Balettintézet épülete Andrássy úton 2014-ben – Fotó: Tibor / MTI

Távüzlet

A Balettintézet után a Kopaszi-gátat, mint újabb magyar befektetést már úgy szerezte meg az uralkodócsalád, hogy a vezető katari befektetők maguk nem is jöttek el megnézni az ingatlant, csak három ügyvédi iroda, a CMS Cameron McKenna, az Allen & Overy és a Weil, Gotshal & Manges dolgozott az ügyön, és inkább a magyarok jártak kint gyakran tárgyalni. Ebben állítólag a legnagyobb érdeme a Saxum Corporate Finance munkatársainak (Hall Krisztián, Kóbor Miklós) volt, ez a cég ma már CFI Hungary néven működik, és nincs már köze a projekthez.

Az egymásra találó magyarok és katariak korábban portugáloktól vették meg a Kopaszi-gát projekt fő érdekeltségeit, ehhez az Exim is milliárdos hitelt adott. A végső haszonhúzók köre azóta többször változott, de mint azt jeleztük, most Garancsi István, Hernádi Zsolt és Scheer Sándor a tulajdonosok.

A katari álomnak vége, nem indulnak majd együtt a nagy fejlesztések, de legalább a jelenlegi tulajdonosi csapatnak könnyebb lesz egyeztetnie.

A karantén vége

Katar maga is sokat változik. A kis állam számára a „karanténidőszak” nem a koronavírussal jött el, hanem három és fél éve, azzal, hogy 2017 nyarán Szaúd-Arábia vezetésével nyolc „támadó” (Szaúd-Arábia mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, a Maldív-szigetek, Jemen, Mauritius és Líbia) izolálta az államot.

Az utolsó négy teljesen lényegtelen volt, de Szaúd-Arábia az egyetlen szárazföldi kijárat Katarból. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is közeliek, a repülőtereik, a légtereik is fontosak voltak, családok szakadtak szét. Egyiptom pedig a Katarban dolgozó 200 ezer egyiptomi miatt volt kritikus.

Aki gazdag, annak mindig vannak irigyei, de aki gazdag, annak mindig azonnal lesznek barátai is. Görögország, Törökország és Irán örömmel segített, voltaképpen áruhiány nem is alakult ki soha Katarban, a kellemetlenségek kimerültek abban, hogy

  • a katariak nehezebben, kerülőutakkal a „semleges” Kuvaiton, vagy Ománon keresztül utaztak külföldre, a szomszédos légtereket el kellett kerülniük,
  • sok sporteseményt, például katari és szaúdi csapatok meccseit, semleges helyszíneken kellett megrendezni,
  • az addig a térség országát egy irodából ellátó nemzetközi bankárok, cégképviselők nem tudtak közös posztokat egy személyben ellátni,
  • a rokonoknak, a vegyes házasságban élőknek személyes bonyodalmai támadtak, harmadik országban voltak egyesek kénytelenek találkozni,

De az összehangolt blokád irányítói is lábon lőtték magukat, kiestek a dohai üzleti életből, kereskedelmi kapcsolatokból, Katar új barátai pedig nagyüzemben szállíthatták az élelmiszeripari termékeket.

Különösen Irán szerepe volt érdekes, hiszen Katar ellen a két fő vád az volt, hogy szunnita szélsőségeseket finanszírozott és Iránt segíti. Sok helyen, például Szíriában ez a kettő együtt azért elég speciális, hiszen a szunnita terror számára Irán éppen a lokális ellenpont, a vezető síita állam. Ráadásul a két ország közös talapzatról szedi ki a földgázt és némileg leegyszerűsítve Katar ebben beelőzte a rendre szankciókkal sújtott perzsa államot.

A Nyugat egyensúlyozott

Katar az izoláció ellenére azért benne maradt a nemzetközi vérkeringésben, állandóan sporteseményeket rendezett, kézilabda vb-t, foci klubvilágbajnokságot és már készül a nagy eseményre, vagyis a 2022-es futballvébére (az építkezéseken dolgozó vendégmunkások áldatlan körülményei miatt kritika is bőven érte ennek kapcsán az országot),

Katar 2020-es labdarúgó-világbajnokságra szánt dohai stadionjának ünnepélyes megnyitója 2020 decemberében – Fotó: Qatar 2022 / Supreme Committee / Getty Images

Januárban Katar végre kibékült az izolálókkal is, így már ez a konfliktus sem lesz akadály, mintha mi sem történt volna, már másnap elkezdtek az államok újra barátkozni. A blokád amúgy az emírt nagyon megerősítette hazájában. Egyfajta látványos lakossági szeretetdömping indult felé, a nagy épületekre kitették a fotóját, az autókat felmatricázták a lelkes és hűséges állampolgárok, ráadásul a helyiek és a vendégmunkások viszonya is javult a közös elszigeteltségben.

Szaúd-Arábia az egésszel alighanem óriásit hibázott, Katart és Iránt szerette volna büntetni, elszigetelni, de Irán, ahol érdemi mezgazdasági termelés zajlik, csak nyert azzal, hogy Katarral kapott egy fizetőképes piacot.

Katar közben mindvégig megpróbált jó viszonyt ápolni az Egyesült Államokkal is, de ebben két elem is akadályozta,

  • egyrészt az említett jó viszony Iránnal, amely általában amolyan public enemy number one az USA-ban és Izraelben,
  • másrészt HBJ konfliktusa Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével.

Utóbbi viszonynak a hatását a politikára bajos lenne bizonyítani, de amikor az Egyesült Államok meglepő harciassággal tett hitet Szaúd-Arábia mellett a blokádügyben, akkor a nyugati sajtó azonnal elővette a sztorit.

Arról volt szó, hogy Jared Kushnert komoly veszteség érte, mert HBJ kifarolt egy 1,8 milliárd dolláros ingatlanüzletből. A Fifth Avenue 666. egy túlméretezett ingatlanprojekt volt, amelyet Kushner kínai és katari tőkével fejlesztett volna, de HBJ-nek nem tetszettek a végső feltételek és végül otthagyta az egészet.

Nincs bizonyíték

Katar mindvégig tagadta az ellene felhozott nemzetközi vádakat. Bár az Iszlám Államról tényleg széles körben elterjedt, hogy katari milliárdosok titokban támogatják, a dohai kormány mindig azt hangsúlyozta, hogy ő fellép a szélsőséges terrorszervezet tanaival szemben.

Igaz, azt a kis állam elismerte, hogy itt-ott azért valóban beavatkozott a pénzével, például sokat tett Moammer Kadhafi líbiai diktátor megbuktatásáért, de Egyiptomban is a szélsőséges Muszlim Testvériséggel rokonszenvezett.

Utóbbi komoly konfliktust is szült a mérsékelt egyiptomi kormánnyal, ami harapófogóba került, kritizálta az ellenzékét támogató Katart, de nagy szüksége lett volna a jobb viszonyra az egyiptomi vendégmunkások hazautalásai miatt.

HBJ is támadások alatt

Amikor Katar körül egyre jobban izzott a levegő, kijutott a kritikából a királyi családnak is, különösen HBJ-nek.

A legsúlyosabb ügye egy londoni balhé volt. Katar, illetve HBJ személyesen is komoly összetűzésbe került a brit állampolgárságú Fawaz al-Attiya korábbi katari politikussal, ex-szóvivővel. Amikor a magasra jutott politikus a királyi család ellen fordult, Katar államosította Fawaz vagyonát, sőt az emírségi titkosszolgák Szaúd-Arábiából valósággal elrabolták, Katarba hurcolták, és 15 hónapig fogva tartották az emír ellenfelét. Nagy-Britannia végül „visszaszerezte” állampolgárát, aki azt állította, hogy Katarban megkínozták. Hosszú jogi folyamat indult, de végül megmaradt HBJ diplomáciai védettsége, továbbra is szabadon utazhat Londonba

A dollármilliárdost később elérte a Panama-iratok nemzetközi offshore-botrány is, a kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy a milliárdos egzotikus befektetői cégeken keresztül tulajdonolja a luxusjachtját.

A világ legdrágább szállodái, jachtjai, a legnagyobb nyugati cégek irányítása. Amikor nagy ritkán eljöttek a katariak Budapestre, és saját államukat elhagyva akár néhány koktél kíséretében is meséltek ezekről a magyar partnereiknek, egy kicsit úgy tűnhetett, hogy Budapest is részese lehet ennek a top-top-top üzleti világnak.

Az álomnak vége, az emír csapata már másfelé nézelődik.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!