Orbán Viktor létrehozott egy árnyékkormányt a vidékfejlesztésre

2021. február 13. – 10:17

Másolás

Vágólapra másolva

Több ezer milliárd forint tartozhat a Vidékfejlesztési Kormánybizottsághoz, Lázár János, Stumpf István és Navracsics Tibor jönnek vissza az operatív feladatokba.

Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre a kormány – lehetett olvasni a február 12-i Magyar Közlönyben. A háttérről azt hallottuk, hogy Lázár János volt államminiszter az elmúlt fél évben összeállított egyfajta mezgazdasági stratégiát, amelyről a Telex.hu is részletesen írt, az ebben foglaltak kerültek most bele a hivatalos irányvonalba,

Azt persze egy hónapja aligha lehetett gondolni, hogy a terv ilyen erejű támogatást kap a miniszterelnöktől. Gyakorlatilag Orbán Viktor létrehozott a kormány átalakítása, vagy látványos pacifikálása nélkül (az nem az ő stílusa lenne) egy olyan csapatot, amely konszolidáltabb arcokból, nem azokból, akik folyamatos háborúban állnak Brüsszellel.

Az Omega együttestől lopott kifejezéssel, régi csibészek térnek most vissza a politika frontvonalába, hiszen a bizottságban helyet kapott Lázár János mellett Stumpf István, illetve Navracsics Tibor vagyis olyan arcok, akik Orbán Viktorhoz életük egy adott szakaszában nagyon közel álltak, de aztán távolabbra szorultak.

Az új vidékfejlesztési elképzelés akár választási célt is szolgálhat, a Fidesz ugyanis a kistelepüléseken még az együttes ellenzéknél is népszerűbb, a nagyvárosokban, vagy Budapesten ezt már nem mondhatja el magáról. Mindjárt ismertetjük a határozat pontos intézkedéseit, de előtte arról, hogy mi is ez az egész?

Orbán Viktorék számára a szuverenitás, vagy az önellátás kulcsfontosságú fogalmak. Sok lépést láthattunk eddig két területen:

  • a pénzügyi világban ilyen volt a legalább 50 százalékban magyar tulajdonú bankszektor kialakítása és az államadósság-kezelésben az önfinanszírozási lépések,
  • az energetikában pedig mindenféle szolgáltató és hálózati cég megvétele, a Paks 2, a gázvezeték-diverzifikáció, sok megújuló (nap) erőmű kialakítása, de azért persze az alapanyagfüggés még nem volt orvosolható, nem tört fel a magyar olaj- és gáz nagy mennyiségben.

A mezőgazdasági önellátás elsősorban Lázár János „nünükéje” volt, aki meggyőzte Orbánt arról, hogy az agráriumban felzárkózás kell, mert a jövőben a víz, a termőföld és a tudásbázis még jobban fel fog értékelődni, de a magyar mezőgazdaságban most nagyon alacsony a hozzáadott érték. Ráadásul nem vagyunk önellátóak, egy tényleges határlezárás után három nappal már nem tudnánk ellátni az országot.

Lázár mindenesetre tavaly augusztusban kidolgozott egy stratégiát, amit a saját oldalán három videóban össze is foglalt Krakkó Ákos kérdéseire. Lázár koncepciójának a lényege

  • a forrás (pénz),
  • a jogi védelem (például a magyar tulajdonú földek eladási tilalmának részletes szabályozása),
  • az innováció (Mezőhegyes, integrált agráregyetem).

Ami a forrásokat illeti, itt a kulcslépés az, hogy a 85-15 (uniós – magyar) forrásarányról, ha 20 – 80-ra váltunk, vagyis rengeteg hazai forrást rendelünk a feladathoz, akkor a korábbi 960 milliárd forint helyett az agrártárca közlése szerint 4265 milliárdos kassza áll rendelkezésre a következő hét évben

A kórisme szerint a hazai termelés adott, de feldolgozás és a kereskedelem nem annyira fejlett, kevés a hozzáadott érték. Hogy ebből pontosan mi lesz a jövőben, azt ma még nehéz megmondani, de régóta rebesgetik, hogy a láncok világában is megjelenhet a magyar tőke, volt,

  • amikor a CBA megerősítése volt napirenden,
  • máskor a Tesco esetleges tulajdonosváltását pletykálták,
  • majd a láncok adminisztratív visszaszorítását.

Most erről új elképzelés körvonalazódik, ebben akár Csányi Sándornak is lehet szerepe, aki erős szereplő a haza mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, van sok termelőcége és még integrátora is, de kereskedelmi egységei nincsenek. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság deklarált célja, idézzük a közlönyt, hogy

„az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító hazai fejlesztési források és a kapcsolódó uniós források nemzetstratégiai céljainkhoz illeszkedő felhasználása révén történelmi mértékben erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket. Ezáltal versenyképessé és vonzóvá tegye a magyar agráriumot.”

A bizottság a célok elérése érdekében kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját. A bizottságban azért a kormány is jelen van, Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, de benne van Nagy István agrárminiszter, titkárként kapott feladatot Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, meghívottként pedig Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vesz az üléseken, hiszen mégiscsak az ő feladata a hazai források előteremtése.

Az új csapattal Orbán Viktor alighanem egyfajta üzenetet küld, számára ugyan karakteridegen a hátrálás, a megbékélés, de Navracsicsék előkerülése mégiscsak konszolidációs üzenet. Az sem véletlen, hogy a kormányból a kevésbé konfrontatív miniszterek, Nagy István és Varga Mihály kapott feladatot ebben a munkában.