A kormány lehetővé teheti a budavári műemlék lakások privatizációját

2021. február 04. – 09:13

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány feloldaná a budavári műemlék házakban található lakások privatizációjának tiltását – értesült a Népszava. Ezzel több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot.

A téma azért került most előtérbe, mert a 2019 óta ellenzéki vezetésű I. kerületben új lakásrendelet készül, V. Naszályi Márta polgármester ezzel egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy rendeződjenek a zavaros bérleti viszonyok az önkormányzati lakásállományban. Csakhogy a tervek szerint az új rendszerben azoknak a bérlőknek is költségelvű díjat kellene fizetniük a jövőben, akik örökbérleti joggal laknak a Várban, és eddig azért voltak a szociális kategóriába sorolva, mert a kilencvenes évek elején a műemlékek privatizációjának tiltása miatt nem vehették meg a tanácsi lakásaikat olcsón – szemben sok százezer honfitársukkal, akik nem műemlék jellegű épületekben laktak. Számukra mintegy kompenzációként állapították meg az alacsony bérleti díjat, amit a polgármester most megszüntetne, ezért a több mint ezer érintett lakás lakója keményen lobbizik azért, hogy az új lakásrendelet ne menjen át ebben a formában. A költségelvű díjakat egy átlag közös költséghez képest elég magas összegre, 650 forint/négyzetméterre állapította meg az önkormányzat, és a lakók vitatják, hogy valóban ennyibe kerülne a lakások fenntartása. Az érintett lakók helyzetével és a budavári bérleti jogok piacával bővebben is foglalkoztunk ebben a cikkünkben.

Az örökbérleti jogosok leginkább azt akarták elérni, hogy lakásaik (amelyeknek bérleti jogáért gyakran vagyonokat fizettek, illetve családilag generációk óta élnek bennük) privatizálhatóak lehessenek. V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte, hogy partner lesz ebben, de mint kiderült, önkormányzati szinten nem igazán lehet mit tenni: a műemlék lakások eladásának tiltása (illetve a műemléki hatóság engedélyéhez kötése) az 1993-as lakástörvényben van szabályozva, így csak a parlament tud változtatni a helyzeten.

A kerületi Fidesz felkarolta az ügyüket, de helyi szinten ugyanezért nem tudott tenni semmit. A jelek szerint viszont most Gulyás Gergely kancelláriaminiszter felvetette a privatizáció lehetőségét. A tárca a Népszava kérdésére azt közölte, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt. Mint írták, „a Miniszterelnökséget vezető miniszter véleménye szerint nincs ok a Várban található ingatlanok esetében a különbségtételre”.

A kilencvenes évek lakásprivatizációs programja egyébként lakhatási kérdésekkel foglalkozó városszociológusok szerint sok ponton elhibázott volt, ennek eredményeképpen jött létre az a helyzet, hogy az önkormányzatok tulajdonában csak a rosszabb adottságú lakások maradtak, és az egész önkormányzati bérlakásrendszer gazdaságilag nehezen fenntarthatóvá vált, a bérlakásban lakás pedig stigmatizálódott.

V. Naszályi Márta levélben kereste meg a tárcavezetőt, egyeztetést kérve az ügyben, de egyelőre nem kapott választ. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítsék, mindenképpen mérlegelni fognak. A tömeges privatizáció ugyanis nagyarányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak.