A Szerencsejáték Zrt. támogatásai: Pataky Attila, Mészáros Lőrinc, Rogán Antal exfelesége

Mit szólna ahhoz, ha egy magáncég, az Audi, a Richter Gedeon, a Coca-Cola a nyereségéből támogatna egy állatmenhelyet, egy hajléktalanszállót, egy gyermekgyógyászati alapítványt, egy rockkoncertet, egy sportklubot, vagy akár egy valamennyire átpolitizált alapítványt? Valószínűleg megsüvegelné a céget, de ha esetleg a támogatott célokkal nem is ért egyet, azt mindenki érzi, hogy az a cég pénze, azt tesz vele, amit szeretne, mindent szabad, amit a törvények nem tiltanak.

De hogyan reagálna akkor, ha egy állami cég teszi ugyanezt? Valószínűleg érzi, hogy más nyilvánosságot, átláthatóságot követelhet meg, ugyanakkor az állami cég vagyona elkülönül az állami vagyontól, egy állami cég miért ne reklámozhatna, miért ne karolhatna fel CSR-tevékenysége keretében művészeti, kulturális, egészségügyi, vagy éppen sportcélokat? Mit várhat el ebben a kérdésben egy állami cégtől? Tényleg csak a jó ízlés szab határt annak, hogy kihez jut így forrás a „közösből”?

A Szerencsejáték esete

A K-Monitor adott hírt arról, hogy a Szerencsejáték Zrt. havi bontásban közzétette, hogy kiket támogatott az elmúlt időszakban CSR-tevékenysége keretében. A K-Monitor ebben az FB-bejegyzésben publikált.

A Telex.hu ebből kiindulva a covid-időszak támogatásait tekintette át, vagyis 2020 márciusától néztük meg a támogatásokat, ebből válogattunk érdekességeket. Ha bevezetésképpen egy mondatban kellene összefoglalni az összképet,

• sok, a támogatott jobboldali konzervatív politikai családhoz tartozó civil szervezet,
• több, a szélesebb közvélemény előtt teljesen ismeretlen, egyszemélyes kisvállalkozás is kapott pénzt,
• néhány valódi esemény, sportszövetség, múzeum, kórház is kapott forrást,
• vannak ismert haszonélvezők (Pataky Attila, Mészáros Lőrinc, Gaál Cecília-Sarka Kata), akiknek a különféle projektjeik kaptak támogatásokat.

A felsoroltak egyike sem nevezhető a regnáló rendszer kritikusának.

Izgalmas névsor

A Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leányvállalatának szerződéseiből szinte minden hónapban látható valamilyen érdekesség, mi a covid hazai berobbanásával, vagyis 2020 márciusával indítottuk a válogatást.

· márciusban Pataky Attila cége, a P. Management Kft. 78,7 milliót, a jobboldali Kommentár Alapítvány 40 milliót, egy kiskőrösi egyszemélyes cég, a Hazai Termék Kft. pedig két részletben 15 milliót kapott (ezt a társaságot csak azért emeltük ki, mert az időszak során visszatérően kapott támogatásokat az Szrt-től),

· áprilisban különös módon egyedül a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló bodrogkeresztúri Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft. kapott támogatást, 15 millió forintot,

· májusban is óvatos volt a lottócég CSR-tevékenysége, de az Élményliget nevű cég kapott 25 milliót, e cégben az Opten szerint Deutsch Péter (Deutsch Tamás testvére) is résztulajdonos,

· júniusban aztán beindult a pénzszórás, ekkor már hosszú a lista, a korábban az MVM által is félmilliárd forinttal megkínált CÖF 100 milliót kapott,

· júliusban ellenben valóban művészeti (múzeumok), illetve egészségügyi (kórházak) kedvezményezettek láthatóak – ha a lista minden hónapban így nézne ki, ez a cikk aligha született volna meg,

· augusztusban a Rogán Antal exfelesége, Gaál Cecília, illetve barátnője, Sarka Kata által szervezett Fitbalance esemény bukkan fel a támogatott projektek között, a Digital Minds nevű szervezőcég 70 milliót kapott,

· szeptemberben újabb 140 milliót kapott a Digital Minds Kft. Fitbalance,

· októberben 20 milliót nyert el az ismert kormányzati, illetve kormányközeli személyiségeket felmutató Nők Magyarországért Klub,

· novemberben a nemzeti imareggelit szervező D.C. Magyarországi Alapítvány 20 millió forintot, a Művészeti Szilícium Völgy Kft. szintén 20 millió forintot kapott, utóbbiról a G7 cikkében olvashat.

Ez vajon korrupció?

Jogi értelemben hogyan kell nézni arra, ha egy állami cég támogatásainál ennyire szelektív, ha ennyire lejt a pálya?

Büntetőjogi értelemben ez nem korrupció, hanem egyfajta szürkezóna

– mondja Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Az államot felhatalmazó szabályrendszerben illik úgy viselkedni, hogy mindent tilos, amit nem szabad, vagyis felelősen nem lehet az az irányelv, hogy minden szabályos, ami tételesen nincsen tiltva.

Sajnos az, hogy minden hatalom elcsábul, és feszegeti a határokat egyáltalán nem új jelenség, a mindenkori állam rendre úgy viselkedik, hogy az aktuális közbeszerzési határ (legyen az 8 millió, vagy éppen 25 millió forint) alatt 500-1000 forinttal köt tanácsadói, beszállítói szerződéseket. Vagyis, ha jogilag szabályos, kit érdekel, hogy világít a szándék, a minél több pénz juttatása, a közbeszerzés elkerülése.

Az állam szeret a lojális médiában hirdetni, baráti alapítványoknak forrást juttatni, az ideológiai társutasoknak állami kitüntetéseket osztogatni – a helyzet már 2010 előtt sem volt jó, az elmúlt tíz évben pedig fokozódott az ilyen elfogultság.

Lehetne hivatal, de mégis cég

A szakember szerint az Szrt. egy állami cég, legfőbb területein monopólium, dolgozhatna hivatalként, minisztériumi osztályként is, de állami cégként működik. Ez nem ritka, az állam bizonyos tevékenységeit, legyen az atomerőmű-üzemeltetés, útépítés, katonai beszerzés, vagy szerencsejáték-szervezés állami cégekbe helyez ki.

Így ezek akár ugyanolyan gazdasági társaságnak minősülhetnek, mint a bevezetőben említett magáncégek. Természetesen akármit nem szabad megtenni ezeknél a cégeknél sem, Kocsis István (MVM) esete is ezt bizonyítja, de hiába vonatkoznak más nyilvánossági szabályok ezekre az állami társaságokra, a vagyonuk az államtól elkülönült vagyon, ebből akár adományozhatnak is.

Vagyis bármennyire is tiltakozik az igazságérzete sokaknak, leginkább tényleg csak az önmérséklet szab határt a támogatásaiknak. Ám mivel az itteni vezetők mégiscsak a magyar állampolgárok közösségének vagyonával sáfárkodnak, CSR-tevékenységük során morálisan biztosan elvárható lenne tőlük, hogy

• 1. legyenek takarékosak, ne herdálják el a közösség számára nem előremutató, csak egyedi gazdagodásra alkalmas támogatásokkal a cégük forrásait,
• 2. a támogatott célok legyenek értelmesek, ne csak annak tűnjenek, egy jól megírt kérelemben, de tényleg legyenek társadalmilag hasznosak,
• 3. az elosztás kövessen egyfajta társadalmi igazságosságot is, egy ilyen cég a társadalom egészén realizál nyereséget, úgy lenne igazságos, ha a CSR is széles körben csapódna le. Például úgy, hogy független, szakmai kurátorok döntenek, hogy többpárti grémiumok határoznak a támogatásokról, nem pedig az elvbarátok, rokonok, üzletfelek lesznek a kedvezményezettek.

Tilalom

Magyarországon a jogalkalmazók azonban biztosan nem fognak fellépni az ilyen pénzosztások ellen, ha az nem ütközik valami tételes büntetőjogi passzusba. Talán van olyan bíróság, amelyik annyiban észreveszi a jog szellemét, társadalmi rendeltetését, hogy a támogatásokkal kapcsolatban átláthatóságot követelnek meg, de ők is legfeljebb addig mennek el, hogy a magyar társadalom legalább ismerhesse meg a döntéseket.

Ha pedig egyszer majd valaki tényleg el szeretné zárni a pénzcsapokat, akkor annak alighanem tételesen kell beírni a szabályokba, hogy mit nem szabad, hogy nem szabad.

Ligeti Miklós példájával olyan ez, mint amikor ki van rakva az „előzni tilos!” tábla, de mégis életveszélyesen közlekednek az útszakaszon. Ha ilyenkor kikerül egy „teherautóknak előzni tilos!” tábla is, akkor talán a második táblánál már megérti a teherautósofőr, hogy neki itt tényleg nem szabad előznie.