Van egy európai ország, amely nem segíthet a gazdaságán a járvány alatt

Van egy európai ország, amely
nem segíthet a gazdaságán a járvány alatt
Gazdaság
Maszkos járókelő sétál Kijevben 2020 áprilisában - Fotó: Sergei Chuzavkov / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Az IMF, az EBRD és az EU teljesen megköti az ukrán kormány kezét, a hitelek törlesztése az első, ezért az állam képtelen segíteni a gazdaságán a járvány alatt, a jegybank nem vehet kötvényeket, az egyes szektorok támogatása is tiltott. Ráadásul az ukrán oligarchák elleni harccal indokolva a nyugatiak delegálta külföldi menedzserek lepték el az állami cégeket. A korrupció elleni harc jegyében, titkosított fizetésekért.

Ha van európai főváros, ahol nagyon drukkolhattak Joe Biden amerikai demokrata elnökjelölt győzelmének, akkor az Kijev lehetett. Biden megnyerte az amerikai választást, és ennek Ukrajnában azért örültek, mert a demokraták az orosz-ukrán konfliktusban sokkal nyíltabban voltak ukránpártiak, mint a republikánusok.

Igaz, maga Joe Biden eléggé az ukrán helyzet foglya, közvetlenül aligha fog fellépni ukrán ügyekben, hiszen egy korrupt ukrán cég (Burisma Holding) korábban sokat fizetett Hunter Bidennek, az elnök fiának, vélhetően azzal a céllal is, hogy közel kerüljön az akkor még alelnök apukához, igaz az vitatott, hogy Joe Biden lépéseit ez a kapcsolat mennyire befolyásolta.

(Ide kattintva olvashatja legfrissebb cikkeinket!)

A magára hagyott, IMF-fogoly Ukrajna

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij eközben az elmúlt hónapokban végképp nehéz helyzetbe került. Nagy ígéretét, a kelet-ukrajnai békét nem tudta elhozni, és az Biden győzelmével, ha lehet még messzebb került.

Ukrajnában is tombol a koronavírus, de Ukrajna azon kevés európai ország közé tartozik, amelyik egyáltalán nem tudott segíteni a gazdaságán, mert a szigorú IMF-program ezt nem engedte meg. Ezzel az IMF valójában a megszorítások és a tőke- és kamattörlesztések célja miatt saját ajánlásaival is szembe megy.

Az agyonsanyargatott ukrán lakosság pedig újból megérkezett a fűtési szezonhoz, amit a változatosság kedvéért egy 35 százalékos gázáremelés vezetett be, egy olyan cég által (Naftogaz), amelynek boardjában európai viszonyításban is gigapénzekért ülnek a nyugati delegáltak.

A rövid pórázon tartott, és korábban valóban helyi oligarcháktól sújtott ország esetében az IMF és az EU azt találta ki, hogy ha már fizetnek, vagyis kedvező hiteleket adnak, akkor az oligarchák embereit kiszorítják a cégek vezetéséből, és oda, természetesen az ukrán állam pénzén, menő nyugati menedzsereket ültetnek, illetve olyan helyieket, akiknek politikai hála jár. Ennek hátrányairól itt lehet olvasni.

Lássunk pár példát:

1. Az ukrán állami földgázcég, a Naftogaz ügyvezető igazgatóságában a holland Petrus van Driel a pénzügyi vezető és a német Otto Waterlander irányítja a szükséges tranzíciót.

2. Az ukrán vasút a török Seyki Acuner és egy rendkívül neves svéd közgazdász, Anders Aslund irányításával működik, de vannak a vezető testületekben osztrák és német menedzsmenttagok is.

3. Az ukrán postának a belga Benoit Pleska a board-elnöke, de dán, észt, lengyel vezetők is érkeztek

Ráadásul a méregdrága nyugati menedzserek juttatásai javarészt titkosak. Vagyis képzeljük el azt a helyzetet, hogy amit Hunter Bidennek felróttak egyesek, azt az IMF intézményesítette, a korrupció ellenes harc és a transzparencia jegyében előírják, de nem teszik nyilvánossá, hogy mennyit kell az ukránoknak fizetni a nyugatiak saját klientúrájának.

Valutaárfolyamok egy pénzváltó tábláján Kijevben 2020. júliusában - Sergii Kharchenko / NurPhoto / Getty Images

Patthelyzet

Miközben most a fél világ, de inkább a háromnegyed világ eszközvásárlási programokkal segít a nemzeti költségvetéseknek, az Ukrán Nemzeti Banknak ehhez sincs joga a pénzügyi fegyelem jegyében, így a dolláros ukrán államkötvények után a Reuters összeállítása alapján 31 százalékos hozamot fizet Ukrajna, hiszen az erős vevő hiányában nem tudja lenyomni az ukrán állampapírok hozamát, ez is Ukrajna veszteségét növeli.

A megszorítások tényleg megfojtják az ukrán gazdaságot, hiszen az állam évi 17 milliárd dollárt (a költségvetés csaknem 40 százalékát) fizeti vissza nyugati hitelezőinek, ebből 4,5 milliárd dollár csak a kamat. Ráadásul a covid miatt sok ukrán vendégmunkás kénytelen volt hazatérni, pedig az ő hazautalásaik az ország GDP-jének egytizedét jelentik.

Volodimir Zelenszkij igazi róka fogta csuka helyzetbe szorult. Az oroszok ugyan egy kicsit megsegítették, tavaly például az ukrán félnek is kedvező gáztranzit-szerződést kötöttek a felek, de a keleti fronton nem alkudoznak. Az orosz álláspont szerint, ha elindul egy értelmes párbeszéd a szakadárok és az ukrán többség között, akkor ők majd hátrébb lépnek, míg Ukrajna, főleg a harciasabb nyugat-ukrán patrióták csakis azt tudják elképzelni, hogy az oroszok vonuljanak ki, utána lehet szó párbeszédről. (Ukrajna szerint kezdetben körülbelül 9 ezer orosz katona lehetett ukrán területen, ma már biztosan nincsen annyi).

Az elnök szeretné lefagyasztani a háborút (ez az elmúlt három hónapban nagyjából sikerült is neki, kevés volt az áldozat), ám a nyugat-ukrán nacionalisták, a hadsereg és a háborún nyerészkedő körök semmilyen engedményt nem tesznek lehetővé, ha ilyen kompromisszum történne, Kijevben vélhetően azonnal kitörne a harmadik Majdan.

Az elnök népszerűsége sokat apadt, az IMF lélegeztetőgépe nélkül még így sem működne a gazdaság, de ez a lélegeztetőgép szinte ugyanolyan béklyó, mint amikor az oligarchák foglya volt az ország.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom