Milliárdos euróhiteleket vettünk fel, jelentette be Orbán, íme a döntés háttere és magyarázata

2020. november 20. – 14:09

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Két és fél milliárd euró értékben bocsátott ki Magyarország hosszú távú devizakötvényeket. Valójában a fő politika nem változott, továbbra is a devizaarány mérséklése lebeg a kormány előtt, de a kínálkozó piaci lehetőségre lecsapott az ÁKK.

Péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor azt mondta, „ahhoz, hogy Magyarország egy politikai vitában jól szerepeljen, stabil gazdasági lábakra, pénzügyi tartalékra van szükség”, ezért, tette hozzá, a kormány 2,5 milliárd euró hitelt vett fel, a felét tíz évre, a másik felét harminc évre.

A kormányfő így kommentálta tehát, hogy november 12-én Magyarország ismét devizakötvényt bocsátott ki. Ennek kapcsán különböző kérdések vethetők fel:

  • Eddig nem erről volt szó, mostantól újra egyre jobban eltolódunk a devizakötvények felé?
  • Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felismerte, hogy a magyar lakossági állampapír (főleg a MÁP Plusz) milyen drága, és alacsonyabb kamatokkal próbálja finanszírozni a költségvetés lyukait?
  • Az Európai Unió hamarosan kamatmentes kötvénnyel siethet a tagállamok segítségére, nem lett volna érdemes azt megvárni?

Bár mindegyik logikusan hangzik, a válaszok sorban: nem, nem és nem.

(Itt olvashatók további friss cikkeink!)

Gyorsreagálású hadtest

A váratlan kibocsátások (egy 1,25 milliárd eurónyi, 10 éves, 0,5 százalékos fix kamatot fizető sorozat, illetve egy szintén 1,25 milliárd eurónyi, 30 éves futamidejű, évi 1,5 százalékos fix hozamú sorozat) logikája más.

Kínálkozott egy remek piaci lehetőség, és mivel jövő márciusban lejárt volna eleve egy 1,5 milliárd eurónyi kontingens, azt 1 milliárd eurónyi, egyelőre általános finanszírozási célra (tartalékképzés) felvett papírral megfejelve, az ÁKK lecsapott az esélyre.

Állítólag a gondolat és a döntés megszületésétől, a deal lezárásáig mindössze három nap telt el.

Ennyire azért nem szép a leányzó fekvése

A fent olvasható fix kamatok tényleg alacsonyak, és a kibocsátás tényleg a vártnál jobban sikerült, de a devizakötvényeknél mindig az is számít, hogy a papírt milyen áron adtuk el. Nos, a 10 évest 98,64 százalékon, a 30 évest 96,4 százalékon, így a vonatkozó európai benchmarkokhoz képest 85 bázispont, illetve 117,5 bázispont lett a felár.

A kötvénykibocsátásban jó sok bank működött közre, a főszervezők a BNP Paribas, a Citi, a Erste Group és a Goldman Sachs International pénzintézetek voltak, a társszervezők pedig a KBC, a Raiffeisen Bank International és az UniCredit.

Adófizetői szempontból fontos tudni, hogy bár most több bank dolgozott, mint az megszokott, elsősorban a forintpiacon is aktív és sikeres elsődleges forgalmazók, de egy ilyen kibocsátás összdíjazása egy egységesnek mondható sémát követ, vagyis ha a bankok többen vannak, nem az összesített díjazásuk nő, csak többfelé megy szét a pénz.

Komoly érdeklődés

Az ÁKK tájékoztatása szerint a kötvények iránt közel ötszörös túljegyzés volt, és bár látszólag mostanában egyre több a devizakibocsátás, az ÁKK továbbra is a devizaarány mérséklését tervezi.

Ehhez azonban olykor, részben a lejáró kötvények előfinanszírozásának céljából nagyobb kontingenseket is ki kell bocsátani, de úgy, hogy a portfóliószemléletben ne sérüljenek a különböző előírások, a 10-20 százalékos összesített devizaarány, a fix-változó aránypár, illetve a forintkibocsátások átlagos futamidő célja, az egyes devizák kívánatos aránya (euróhoz kötés). Az optimális portfóliómodellről az ÁKK befektetői prezentációja ad számot, ami itt elérhető.

De miért kellett most deviza?

Ettől függetlenül az idei évre megfogalmazott korábbi devizakötvény-kibocsátási tervnél valóban több devizakötvényt hozott forgalomba az ország. A vírus és a mentőcsomagok miatt nagyobb is a finanszírozási igény, és az ÁKK-nak arra is kellett figyelnie, hogy a forintalapú kötvénypiac ne legyen túlterhelt. Ha ugyanis túl sok jegyzést várunk a magyar lakosságtól és a hazai, vagy külföldi intézményektől a forintpiacon, akkor az már lehet, hogy csak magasabb hozamok mellett sikerülne.

Fontos azt is látni, hogy szerencsére már nem része a hazai devizakötvény-kibocsátásnak a zavaros letelepedési kötvényprogram, a devizakötvényeinknél több lejárat is volt az idén, igaz, a devizakötvény-kibocsátásokat növeli, hogy pántlikázott fejlesztési forrásokat is vettünk fel az EIB, a SURE, illetve a CEB (Council of Europe Development Bank) programjaiban.

A hazai sajtó azt is felvetette, hogy a kormány miért nem várja meg az EU olcsóbb euróhiteleit. Ennek vélhetően a lehet az oka, hogy az ma még bizonytalan (Magyarország esetében van politikai kockázat is, de amúgy sem ismertek a feltételek), aztán ha tényleg elindul az olcsó program, akkor vélhetően a nullaszázalékos hitel alkalmas lehet a drágább hitelek kiváltására.