Tízperces receptek azoknak, akik mostanában legszívesebben csak jeget nyalogatnának
Idén nyáron nem először fordul elő, hogy tulajdonképpen semmi mást nem kíván a szervezetünk, csak jeget. Jeget enni viszont kocka formájában elég problémás, sokkal egyszerűbb törve, erre pedig már több, mint ezer éve rájöttek. Méghozzá Szicíliában. De hogyan lehetséges, hogy a középkorban ízesített havat egyenek egy olyan országban, ahol gyakran van iszonyúan meleg? Épp azért: mivel hamar rájöttek, mekkora kereslet van forró nyarakon a hűs édességre, élelmes férfiak, akiknek ez volt a hivatalos szakmájuk, nevarolu néven futottak, télen havat gyűjtögettek az Etnáról, amit aztán az év melegebb időszakaiban barlangokban tároltak. A technológia idővel egyszerűsödött, a havat és annak édesítőit, ízesítőit cinkvödrökbe tették, azt pedig egy fakádba, ezt hívták pozzettónak. Ebbe kerültek még később kézzel mozgatható pengék, amik segítették a cukorszirupos keveréket kristályossá válni. A granita ezzel együtt éppen a fagylalt ellentéte: nem az a lényege, hogy krémes, hanem az, hogy jeges-darabos állagú.
Amikor Szicília arab fennhatóság alá került, a közel-keleti alapanyagok is megszállták Itália alsó csücskét. Az egész mediterrán konyha citrusokkal, fahéjjal, mandulával lett tele. Ekkor született meg az a két jeges desszertrecept, ami máig a legnépszerűbb: a citromos és a mandulás granita. A két klasszikusnak két különböző fogyasztási szertartása van. A citromos granitát poharakból árulják az utcán, menet közben is lehet őket kanalazni, szürcsölni. A mandulás viszont egy lassú, ünnepélyes reggeli része, amelynek során briósba töltve tálalják a jeges desszertet.
Ugyanebben az időszakban, a középkorban született a japán kakigori is, ami nagyon hasonló módszeren alapszik. Bár az állaga kicsit más, a lényeg ugyanaz: jégből vágott szilánkos darabokat kevernek el ízesített szirupokkal. Bár eredetileg a granita is ízesített hó lehetett, amiből aztán fagyasztott, gyümölcsös szirup lett, a kakigori megmaradt annak, ami eredetileg volt: sziruppal leöntött, vékony szilánkokból álló jégnek. Ma már persze gépek borotválják hozzá a jeget, az ízesítő szirupoknak pedig végtelen variációi léteznek. Gyakran kerül rá sűrített tej és édes babpüré. Már Budapesten sem lehetetlen hozzájutni, a kőbányai kínai éttermek közül több helyen is készítik, de van még például a Yume7-ben is.
A granita nagy előnye, hogy nem csak Olaszországban jó, de otthon is szuperül elkészíthető. Három alapanyag, egy botmixer vagy turmixgép, egy doboz, egy villa és egy fagyasztó kell hozzá. A klasszikus citromosnál nincs jobb, de bármilyen gyümölcsből, különösen a nagy víztartalmúakból lehet készíteni, például dinnyéből. Sőt, zöldségekből is remek granita lesz, paradicsommal, uborkával is remek. Mivel épp a szilvának van szezonja, én a klasszikus citromos mellé szilvás és paradicsomos változatban csináltam.
Citromos granita
Alapanyagok:
- 4 nagy darab citrom (kb. fél kg 2,5 dl levet ad ki)
- 1,25 dl víz
- 125 gramm cukor
- egy csipet só
A cukorból és vízből szirupot készítek: egy kis lábosban felforralom, majd ha a cukor feloldódott benne, akkor elzárom alatta a lángot, és hagyom kihűlni. A citromok közül kettőnek lereszelem a héját, és az összes levét kifacsarom. Elkeverem a kihűlt sziruppal, és egy műanyag, fedeles tálba teszem a fagyasztóba. Ezután jön a kapargatás: körülbelül 5 órán keresztül óránként átkeverem-kapargatom a mixet egy villával.
Szilva granita
Alapanyagok:
- fél kg nagyon érett szilva
- 50 gramm cukor
- fél dl víz
- egy csipet só
- egy kiskanál balzsamecet (elhagyható)
Kizárólag nagyon érett szilvából lesz jó, kemény, savanyú gyümölccsel ezt nem érdemes készíteni. A cukorból és a vízből szirupot főzök, az érett, kimagozott szilvához keverem. Alaposan leturmixolom. Akit zavarnak a héjdarabok, át is szűrheti, engem nem zavartak. Pici sót és balzsamecetet keverek hozzá. Ezt is lapos, zárható dobozba öntöm, és a fagyasztóba teszem. Négy-öt órán át óránként átkeverem, míg szilánkos és teljesen fagyott nem lesz.
Paradicsom granita
Alapanyagok:
- fél kg nagyon érett paradicsom
- egy teáskanál cukor
- fél teáskanál só
A paradicsomot apróra vagdosom és megszórom a sóval, cukorral, megspriccelem egy pici fehérbor ecettel. Ha van rá idő, hagyom pácolódni pár órát a hűtőben, akár egy éjszakán át is maradhat. Alaposan leturmixolom. Akit zavarnak a héjdarabok, átszűrheti, engem nem zavartak. Akinek van kéznél friss bazsalikomja, aprítsa fel és adja hozzá azt is. Az eljárás ugyanaz, mint az előző esetekben.
Korábban egy még ennél is egyszerűbb módszerrel készítettem jeges édességet, itt találnak hozzá receptet.
