Lehet még pár hónapunk, mielőtt összeroppantja a gazdaságot az olajár

Egyszerre figyelhető meg az olajpiacon a kínálat és a kereslet csökkenése az iráni háború miatt, aminek súlyos világgazdasági következményei lehetnek.

Számokban: a Hormuzi-szoroson békeidőben naponta átlagosan 20 millió hordó olaj és olajszármazék halad át.

• A lezárás miatt eddig becslések szerint 500 millió hordó nyersolaj esett ki a világpiacról, ha az egyszerűség kedvéért 100 dolláros árfolyammal számolunk, akkor 50 milliárd dollár bevétel hiányzik az eladók oldalán.

Felülnézet: bár a stratégiai készletek felhasználása, a kerülő vezetékek és a nem közel-keleti termelés növelése enyhíti némileg a kiesést, a kínálat csökkenése és a piaci bizonytalanság felfelé löki az olaj árát.

• Ez számos iparágban elkezdte megnehezíteni vagy ellehetetleníteni a működést, vagyis az olaj és származékai iránti kereslet is csökken.
• A legkézenfekvőbb jele ennek, hogy a légitársaságok törlik a járataikat, egyelőre elsősorban azért, mert magas kerozinköltségek mellett rövid távra nem éri meg repülni, de május után a kerozinhiány is ezt eredményezheti.
• Kínában, Japánban és Dél-Koreában a petrolkémiai üzemek visszafogták a termelésüket, amelynek hatása tovagyűrűzik a legkülönfélébb iparágak felé.
• Délkelet-Ázsiában a magas üzemanyag- és műtrágyaköltségek miatt ellehetetlenül a mezőgazdasági termelés, ahogy a Portfolio is kiemeli, a földek parlagon hevernek.
• Ha rövid időn belül nem áll helyre a szabad piaci egyensúly, akkor a gazdasági teljesítmény kényszeres csökkentése recesszióhoz vezethet.

Mi várható? Szakértők egyetértenek abban, hogy ha meg is nyílik a Hormuzi-szoros, az olajszállítások korábbi szintje nem fog azonnal helyreállni.

• Azokban a kitermelő országokban, amelyek exportja a szoroson keresztül zajlik, az iráni rakétatámadások komoly károkat okoztak az infrastruktúrában, amit nem lehet gyorsan helyreállítani.
• Másrészt a kitermelt, de a háború miatt beragadt nyersolajjal kényszerből teletöltötték az ottani tárolókat, és addig nem lehet érdemben visszaállítani a kitermelést, amíg ezek újra le nem apadnak.
• A piaci folyamatok helyrezökkenéséhez minimum hónapokra lesz szükség.

Reakció: a piac mintha nem számolna kellő mértékben ennek fontosságával, mert a határidős árak jelentősen alacsonyabbak, mint az azonnali szállítású jegyzések.

• Ahogy Pletser Tamás, az Erste elemzője írja, a két hónap múlva történő szállításra 100 dollár alatti hordónkénti ár jellemző, míg az azonnali szállítású 120-140 dollár között van.
• Ez azt jelzi, hogy a piac arra számít, hogy a konfliktus rendeződik, és az olajárak korrigálnak, a szakértők szerint azonban még ebben az esetben is olyan nagy fokú marad a piaci bizonytalanság, hogy magasabb árszintvárakozás lenne indokolt.
• Az is eleve magasabb szintre emeli az árakat, ha megnyílik a szoros, de például díjat kell fizetni az áthaladásért, vagy a korábbinál jóval magasabb biztosítási költsége lesz a hajózásnak.

Igen, de: Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő szakembere úgy számol, hogy abban az átmeneti, nagyjából három hónapos időszakban, amikor még a felszabadított készletek kitartanak, napi 5 millió hordó olajnak kellene kijönnie a Hormuzi-szoroson ahhoz, hogy ne legyen világszintű gazdasági visszaesés.

• A számolást ugyanakkor az is befolyásolja, hogy a Vitol nevű olajkereskedő társaság vezetője szerint az áremelkedés már most is napi négymillió hordóval csökkentette a globális olajkeresletet, ami szinte kiegyenlíti az előbb említett deficitet.
• A három hónapon túl viszont a tárolt készletek fogyása miatt már ez a számítás is borul, és minden olajár magasabb szintre kerülne. Ehhez már magasabb keresletcsökkenés tartozik, ami viszont szinte biztosan recesszióval társulna.

Alulnézet: Magyarország szempontjából jó hír, hogy újraindult az olajszállítás a Barátság vezetéken. Az áremelkedést azonban ez aligha védi ki, mivel most az orosz olaj iránt is erős a kereslet, így valószínűleg a Mol világpiaci árat kénytelen fizetni.