Még nagyobb energiakáoszt teremthet Irán gázmezőinek megtámadása

A kőolaj világpiaci és az földgáz európai tőzsdei ára is megugrott szerdán, miután Irán felsorolta azokat az energetikai létesítményeket, amiket célba venne, válaszul arra a támadásra, amely a saját infrastruktúráját érte.

• Az ugrás arra utal, hogy még mindig befelé megyünk abba az energetikai zűrzavarba, amit az Egyesült Államok és Izrael háborúja okozott.

Számokban: a nemzetközileg legelterjedtebb brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára megközelítette a 110 dolláros szintet szerdán, a földgáz európai tőzsdei ára pedig csaknem 8 százalékkal ugrott meg a Bloomberg által idézett adatok alapján. Elemzők szerint szerint az ár a magasabb, 95 és 110 dollár közti sávban maradhat.

• Az USA és Izrael Irán elleni február végi támadása miatt szinte teljesen leállt a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban, amelyen keresztül áthaladna a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) forgalmának jelentős része, és több fontos olajkitermelő vállalat és LNG-üzem is jelentősen visszafogta a termelését a régióban.

Miért fontos ez? Irán azt állítja, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta a Déli Parsz gázmezőt és a hozzá tartozó létesítményeket. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a háború kezdete óta ez az első csapás Irán olaj- és gázkitermelő létesítményei ellen. Bár az amerikaiak múlt héten lőtték az iráni olajexportban kulcsszerepet játszó Kharg szigetet, ott katonai célpontokra korlátozták a támadást.

• Az iráni Forradalmi Gárda a gázmező elleni támadás után közzétett egy listát a Perzsa-öböl térségében lévő energetikai létesítményekről Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban, és közölte, hogy ezek mostantól közvetlen és legitim célpontnak számítanak.

Reakció: „Számomra úgy tűnik, minden idők legnagyobb energia- és kőolajválsága előtt állunk. Az amerikai/izraeli stratégia sajnos a mostani állapot szerint nem jött be: Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a vallási rezsim állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba, és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne” – írta az Erstemarket blogján múlt héten Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

• „A blokád gyors katonai felszámolása rendkívül nehéz, mert Irán évtizedek óta kifejezetten erre a helyzetre készült fel vízi aknákkal, drónokkal és partról indítható rakétákkal. A stratégiai tartalékok ugyan időt adhatnak, de a hiány és a piaci pánik gyorsan felhajthatja az árakat, miközben az is kérdésessé válhat, mennyire képes még az Egyesült Államok stabilizálni a globális olajpiacot” – írta Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa a Másfélfok.hu-n megjelent elemzésében.

Mi várható? A földgáznál is áremelkedés jöhet, de itt nagyobb a piaci alkalmazkodás lehetősége. Deák szerint ez nincs így a kőolaj esetén, ahol a globális tartalékok összesítve közel fél évig tudják fedezni a mostani hiányt. Sok ország azonban nem rendelkezik stratégiai tartalékokkal, és az ezektől induló piaci pánik sokkal korábban felverheti az olajárakat ahhoz képest, mint amit a globális ellátási helyzet indokolna.

• Ha Irán megtámadná az Öböl menti országok termelési infrastruktúráját, az hosszabb távon is jelentősen rontaná a helyzetet. Deák András szerint ezek épségben hagyása eddig az arab államok katonai intervencióját volt hivatott megakadályozni, és ha ez így maradna, a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása után két hónapig tartana, mire a piaci egyensúly helyreáll.