A nyilvánosság csökkenti a női-férfi bérszakadékot, nem is sietik el itthon a bevezetését

A nyilvánosság csökkenti a női-férfi bérszakadékot, nem is sietik el itthon a bevezetését
Egy műtővezető a Duna Medical Center kórházépületében a IX. kerületben 2021. április 30-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA

Az európai uniós bértranszparencia-irányelv átültetési határideje idén június 7-én lejárt, ám még számos országban, köztük Magyarországon sem lépett hatályba.

  • Ezzel együtt a munkáltatók már készülnek az irányelvből következő új szabályokra.

Előzmények: az Európai Unió Tanácsa 2023-ban fogadta el a nemek egyenlőségéről szóló irányelvet, amelynek célja, hogy csökkentse az unión belüli bérdiszkriminációt, a nemek közötti bérszakadékot a bértranszparencia eszközeivel.

  • Eszerint az álláshirdetéseknek és az állásinterjúknak nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.
  • A százfős vagy annál nagyobb cégeknek már az álláshirdetésben vagy az állásinterjú során tájékoztatnia kell a pályázókat a bérezésről.
  • Tilos lesz megkérdezni a jelentkezők korábbi fizetését, valamint a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékot tenni a munkaszerződésbe.
  • Amennyiben a nemek közötti bérkülönbségek 5 százaléknál nagyobbak, akkor a cégnek stratégiát kell kialakítania a bérek kiegyenlítésére.
  • Az állami hatóságok megbírságolhatják azokat a cégeket, amelyek ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetnek a nőknek, mint a férfiaknak.

Reakciók: a Menedzser Praxis szakmai napján Horváth István munkajogi szakértő értékelte az irányelvet. Kiemelte, hogy a nyilvánosság erejére alapozó irányelvet még nem ültették át a magyar jogrendbe, ezért vannak kérdőjelek.

  • Horváth szerint idehaza majd a bruttó fizetést kell alapul venni, hiszen ha nettót nézünk, akkor az anyák szja-mentessége nem érvényesülne kedvezményként.
  • Az irányelv azonos munkakörben vagy egyenlő mértékű munkáért írja elő az egyenlő díjazást. A munkáltatónak ki kell dolgoznia, hogy mi számít egyenlő értékű munkának, milyen szempontok alapján differenciál (például tapasztalat, idegennyelvtudás).
  • A szakmai és objektív szempontok alapján kialakított bérstruktúrát elérhetővé kell tenni a munkavállalók és a hatóságok számára. A munkáltatónak két hónapja lesz válaszolni az átlagos bérszintre vonatkozó kérdésekre. A munkavállaló abban sem akadályozható meg, hogy ezt nyilvánosságra hozza.
  • A minimum 100 főt foglalkoztató cégeknek háromévente, a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknek pedig évente kell jelentést tenniük a bérstruktúrájukról, és amennyiben több mint ötszázalékos az eltérés a nemek között, akkor hat hónapjuk van ezt orvosolni.

Felülnézet: Horváth István szerint bonyolult az irányelv átültetése a magyar jogba, ám ha a jogalkotó komolyan vette volna magát, akkor akár határidőre is hatályba léphetett volna a szabályozás.

  • Az egyenlő bánásmódot nem lehet csak a nemek közötti különbségre szűkíteni, bár az irányelv csak ezt a szeletet nézi, de a magyar jog is ismer másfajta megkülönböztetést, például életkoralapút – hangsúlyozta a szakértő. Az irányelv alapján közzétett adatokra támaszkodva feltehetően másfajta visszaélések is azonosíthatók lesznek.

Számokban: átlagosan 11,1 százalékkal volt magasabb a férfiak jövedelme a nőkénél az Európai Unióban 2024-ben. Magyarországon az eltérés a férfiak javára 16,9 százalék, így hazánk a negyedik legegyenlőtlenebb tagállam.

  • A legnagyobb különbségű országok Közép-Európában vannak: Csehországban 18,5, Ausztriában 17,6, Szlovákiában 15,7, Németországban 15,6 százalékkal magasabb a férfiak keresete.
  • Szintén nagy a különbség Észak-Európa két országában: Észtországban 18,8, Finnországban 16,3 százalék.
  • A közép-kelet-európai régión belül Lengyelország és Románia a spektrum másik vége felé helyezkedik el: előbbiben 4, utóbbiban pedig csak 3,7 százalék a differencia.
  • Luxemburg az egyetlen tagállam, ahol a nők keresnek többet: itt a különbség 0,8 százalék.

Tágabb kontextus: Gulyás Andrea, a Bécsi Egyetem kutatója a Telexen mutatta be kollégáival végzett kutatását, ami az Ausztriában már 2011-ben életbe lépett bértranszparenciával kapcsolatos jogszabály hatásait vizsgálja.

  • A szabályozás ellenére négy év alatt a 20 százalékos nemek közötti bérszakadék csupán 0,5 százalékponttal csökkent.
  • Gulyásék következtetése, hogy a jogszabály nem érte el a kívánt hatást, mivel nem írta elő, hogy nyilvánosan közzé kell tenni a cégek jelentéseit, illetve nem írt elő kötelező korrekciós intézkedéseket.
  • Az Egyesült Királyság a bérátláthatósági reform érdemben csökkentette a nemek közötti különbségeket, mert a bérinformációkat nyilvánosságra hozták.
  • Ez alapján az uniós irányelv is hatékony lehet, mivel mind a nyilvánosságot, mind a korrekciós intézkedéseket tartalmazza.
Kövess minket Facebookon is!