Érdekli, mennyit keresnek a hasonló pozícióban dolgozó kollégái? Egy ideig még nem fogja megtudni

Június 7-én, azaz vasárnap lejár az európai uniós bértranszparencia-irányelv átültetési határideje, de a határidő lejártáig nem fog hatályba lépni Magyarországon, válaszolta kérdésünkre a Szociális és Családügyi Minisztérium. Az irányelv átültetésének tervezetét várhatóan idén nyáron társadalmi egyeztetésre bocsátják, és munkavállalói, valamint munkaadói érdekképviseleti szervekkel egyeztet a minisztérium, akiknek így lehetőségük van véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni a tervezetről.

Az Európai Unió Tanácsa 2023-ban fogadta el a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, ezt arra találták ki, hogy csökkentse az unión belüli bérdiszkriminációt, a nemek közti bérszakadékot a bértranszparencia eszközeivel – azaz hogy bizonyos feltételekkel, de megismerjük, hogy nagyjából mennyit keresnek a hasonló pozícióban dolgozó kollégáink. Az uniós tagállamoknak előzetesen három évet adtak arra, hogy saját jogszabályaikat ennek alapján alakítsák és végső soron jobb helyzetbe hozza a nőket a munkaerőpiacon. Magyar részről a határidőig viszont nem sikerült még véglegesíteni a tervezetet, így a hatályba lépése is csúszni fog.

Az uniós irányelv legfontosabb javaslatai közé tartozik, hogy a százfős vagy annál nagyobb cégeknek már az álláshirdetésekben vagy az interjúk során tájékoztatniuk kell a pályázókat a bérezésről, tehát konkrét számokat, bérsávot kell mutatni. Szintén a munkakeresést érinti az a változtatás, hogy a cégeknek tilos lesz megkérdezniük a jelentkezők korábbi fizetését.

Emellett olyan javaslatok is szerepelnek benne, mint:

• az álláshirdetéseknek és az állásinterjúknak nemi szempontból semlegesnek kell lenniük, a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre;
• az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékot a munkaszerződésekben;
• a munkáltatóknak nyilvános kimutatást kell készíteniük a dolgozóknak a nemek közötti bérkülönbségek mértékéről és amennyiben 5 százaléknál nagyobb különbséget találnak, a cégeknek stratégiát kell kidolgozniuk a bérek kiegyenlítésére,
• valamint az állami hatóságok megbírságolhatnák azokat a cégeket, amik ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetnek a nőknek, mint a férfiaknak.

Az irányelvvel részletesen ebben a cikkben foglalkoztunk.

Zajlanak az egyeztetések, de még nem készültek el a jogszabálytervezetek

A Szociális és Családügyi Minisztérium érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy „az irányelv átültetéséhez szükséges kodifikációs előkészítői munka hónapok óta intenzíven zajlik az érintett minisztériumok és háttérintézmények bevonásával, a tervezet várhatóan a nyár folyamán társadalmi egyeztetésre kerül”. Különféle minisztériumok és állami szervek 2025 novembere és 2026 májusa között összesen 10 alkalommal ülésezett a témában, viszont az irányelv átültetése „rendkívül komplex jogalkotási folyamatot igényel”, ehhez pedig mindenféle véleményt, javaslatot begyűjtenek.

A javaslat egyébként minden magyarországi munkáltatóra érvényes lesz, de különböző jelentéstételi kötelezettség fog vonatkozni rájuk. Az eredeti javaslat szerint a legalább 150 fős cégeknek 2027. június 7-ig kellett volna elkészítenie az első bérjelentést, a 100–149 fő közötti cégeknek pedig 2031. június 7-ig. Innentől kezdve a 250 főnél nagyobb vállalatoknak évente, a 100–249 fő közöttieknek háromévente kell bérjelentést készíteniük, méghozzá elég részleteset: a havi fizetések mellett a kiegészítő díjazásokat, prémiumokat is szerepeltetni kell a jelentésben, ahogy a női és férfi munkavállalók arányát is a különböző bérsávokban. A tervek szerint a 250 fő alatti cégek számára kötelező szakmai segítséget biztosítaniuk a hatóságoknak.

Tehát a június 7-ei dátum nem jelentette volna azt, hogy egy csapásra teljesen transzparensek lettek volna a bérek, ez egy hosszú, többéves folyamat lesz, ami bizonytalan ideig csúszni fog. Hogy pontosan mikor születhet erről döntés Magyarországon, egyelőre még nem látni, az biztos, hogy az unió tagállamai közül eddig Szlovákia, Litvánia, Málta és Olaszország jelentette be az irányelv átültetését, többek között Belgium, Dánia, Lengyelország és Hollandia pedig egy évvel elhalasztotta a cégek jelentéstételi határidejét.