Egyre kevesebb élelmiszerlánc között választhatnak a vevők Közép-Európában

Egyre kevesebb élelmiszerlánc között választhatnak a vevők Közép-Európában
Szlovákiai vásárló a mosonmagyaróvári Tesco áruház előtt 2009-ben, a kép illusztráció – Fotó: Samuel Kubani / AFP
A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Csehországban a Tesco kivonulásával már a teljes piac közel 90 százalékát mindössze öt nagy boltlánc, de tulajdonképpen már csak az ezek mögött álló három óriási multi cégcsoport uralja majd.

Számokban: miután a cseh Tesco üzleteket az Albert márka alatt futó láncba olvasztják, a 2025-ös forgalmi adatok alapján az emögött álló belga Ahold Delhaize piaci részesedése 26-28 százalékra nőhet.

  • A multilánc a szlovák Tesco hálózatának átvételével 12-16 százalék közé lőheti be magát az országban.
  • A szlovákiai piaci koncentráció is erős, ott az öt vezető márka 75-80 százalékot hasíthat ki a teljes forgalomból.
  • Ha márkanevek szerint nézzük, akkor becsléseink alapján Magyarországon és Lengyelországban az öt legnagyobb piaci szereplő összesített részesedése 60-70 százalék, Romániában pedig egyelőre még csak 55-60 százalék körül lehet.
  • Az adatokban olyan kis- és közepes boltos beszerzési társulások is vannak, mint például a magyar CBA és Coop.

Előzmények: a Tesco még 2021-ben vált meg lengyel bolthálózatától, amelyet a Netto áruházlánc dán tulajdonosa vásárolt meg.

Felülnézet: a kelet-európai országokban az Ahold Delhaize (Albert és Profi üzletek) mostani előretörése mellett a Lidl és a Kaufland tulajdonosa, a német Schwarz-csoport és a Penny, illetve Billa márkák mögött álló, szintén német Rewe jelenléte különösen erős.

  • A Tesco Magyarországról egyelőre nem vonult ki, és a Schwarz nem hozta be a Kaufland hálózatát; ezekről rendre megjelennek spekulációk, amelyeket az érintettek nem kommentálnak.
  • A NER bukása után a piac átrendeződése nálunk is felgyorsulhat.

Mi várható? A napi fogyasztási cikkek (FMCG) kiskereskedelmében a vállalatok mérete döntő tényezővé vált, ezért a szektorban a fúziók és felvásárlások felpörgése várható a határokon átnyúló szinergiák kiaknázásának érdekében, amint azt az EuroCommerce és a McKinsey & Company közös éves jelentése írja.

  • Ha egész Európát nézzük, a szektorban az egyesülések és felvásárlások száma évek óta látványosan magas, tavaly 28 FMCG-kiskereskedelmi tranzakciót jelentettek be vagy zártak le.
  • Ezeknek a 65 százalékát az egyes országokon belüli szereplők, egymás között hajtották végre, a páneurópai nagy óriások az ügyleteknek csak kisebb részében vettek részt, mert tipikusan csak akkor aktivizálják magukat, amikor a helyi kisebb szereplők már nagyobbakká álltak össze.

Tágabb kontextus: a méretgazdaságosság két területen jelent nagy előnyt: a saját márkás termékek gyártásában-forgalmazásában és a technológiai beruházásokban.

  • Minél nagyobb egy boltlánc, a nagyobb volumennek köszönhetően annál hatékonyabban tudja teríteni az egyre növekvő informatikai és automatizálási költségeit.
  • Térségünkben mindenhol különösen erős a diszkontláncok térnyerése, amelyek szintén európai szintű beszerzéseket és jelentős mértékben szabványosított áruválasztékot alkalmaznak a működés áramvonalasítására.
Kövess minket Facebookon is!