Már akár százezer forinttal is többet kérnek a munkára jelentkezők, mint amennyit adnának nekik

Újabb szempont szerint szakad egyre jobban szét a munkaerőpiac, a Menton Jobs friss adatai szerint lényegében két piac működik egymás mellett, az egyiken állások vannak megfelelő jelentkezők nélkül, a másikon jelentkezők vannak a nekik megfelelő állások nélkül.

Előzmények: a szerkezeti problémák már jó ideje ismertek, a potenciális munkavállalók száma csekély, ráadásul földrajzilag nem a megfelelő helyen vannak (mobilitási képességük alacsony), másrészt nem azokkal a képességekkel és tudással rendelkeznek, ami a munkavállaláshoz szükséges, harmadrészt pedig magasabb bért szeretnének, mint amennyit a munkaadók kínálnak.

Számokban: a KSH adatai szerint június–augusztusban 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkakeresés átlagos időtartama 11,7 hónapra nőtt.

• A Profession.hu szerint az idei második negyedévében a cégek 6,5 százalékkal több állást hirdettek meg, mint egy éve, a jelentkezések száma viszont 18 százalékkal csökkent.
• A Menton Jobs egyik toborzásánál 592 jelentkezőből 109 jutott túl az előszűrésen, 26 jelent meg a kiválasztáson, és csak 17 embert (3 százalékot) vettek fel.
• Egy másik projektben 776 jelentkezőből 162-en jutottak tovább az előszűrésen, 45-en jelentek meg a kiválasztáson, és hetet (1 százalékot) vettek fel.
• Az operátori és betanított pozícióknál nettó 40–50 ezer, a raktárosoknál és targoncavezetőknél 60–90 ezer, a szakmunkásoknál akár 100–120 ezer forint eltérés is lehet a kínált és az elvárt fizetés között.

Alulnézet: az utóbbi időben a foglalkoztatottak számának növekedése mellett a munkanélküliek száma is nő, mert valószínűleg többen kezdtek aktívan munkát keresni, ők pedig a munkanélküliek között jelennek meg.

• A munkanélküliek és a foglalkoztatottak együttes népességen belüli arányát megmutató aktivitási ráta az év eleje óta emelkedik, és nő az üres pozíciók száma is.

Felülnézet: az alábbi grafikon az úgynevezett munkaerőpiaci tartalék összetételét mutatja be az Európai Unió országaiban, 2025-ös adatok alapján.

• Az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök azok, akik többet szeretnének dolgozni, ezen kívül vannak olyanok, akik munkát keresnek, de nem azonnal, és végül vannak a passzívak, akik nem dolgoznak, és pillanatnyilag nem is keresnek munkát.

• A földrajzi olló szétnyílására nemrég a GKI is közölt adatokat, amelyekből például kiderült, hogy a fővárosban majdnem 50 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a községekben.
• A fizetések emelését alulról általában a minimálbér emelése szokta nyomás alá helyezni, de jelenleg még messze vagyunk attól, hogy a 2027-re vonatkozó emelésről az alku megszülessen.
• A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának legutóbbi ülésein a munkáltatók 4 százalékos bruttó emelésre tettek javaslatot, miközben a 2024-es többéves megállapodás alapján elvileg 14 százaléknak kellene következnie.
• Az állami szféra egyes ágazataiban nemrég bejelentett 10,7 és 21,5 százalék közötti béremelések ehhez képest soknak látszanak, de ezek döntő többségénél meglehetősen alacsony a kiindulási összeg, ezért várhatóan nem fognak a versenyszférára jelentősebb nyomást gyakorolni.